Juhászné dr. Kun Judit IBCLC laktációs szaktanácsadó

02/09/2026

27/08/2026

Szeretettel várunk Mindenkit!

17/08/2026

Nem az anyák felelőssége!

A szoptatás védelme nem az egyes anyákra hárítható feladat.
A csecsemőtáplálás módját nem kizárólag az anya szándéka vagy „kitartása” határozza meg.

Befolyásolja:

🏥 milyen ellátást kap az anya-csecsemő diád a szülészeti intézményben;
🤱🏻 hozzáférhető-e időben megfelelő szoptatási segítség;
👨🏻‍👩🏻‍👧🏼‍👦🏻 hogyan támogatja a családot a munkahelyi és társadalmi környezet;
ℹ️ milyen információk és kereskedelmi üzenetek jutnak el a szülőkhöz;
🔗 mennyire független az egészségügyi tájékoztatás a gyártói érdekektől.

A Nemzetközi Kódex teljesebb végrehajtása nem a családok választási lehetőségeit korlátozná. Éppen ellenkezőleg: azt segítené, hogy döntéseket tárgyilagos, érdekellentétektől mentes információk alapján tudják meghozni.

A tápszert használó családoknak támogatásra, pontos információra és ítélkezésmentes segítségre van szükségük. A szoptatni kívánó családoknak pedig olyan környezetre, amelyben a szoptatást nem gyengíti indokolatlan kereskedelmi befolyás.

👉 A teljes cikk: https://szoptatas.info/mit_mutat_a_WHO_es_az_UNICEF_uj_jelentese_a_tapszermarketing_szabalyozasarol

15/08/2026

Hol vannak a legfontosabb hazai hiányosságok?

A magyar szabályozás legnagyobb hiányosságai nem elsősorban a címkézésben, hanem az ellenőrzésben és az egészségügyi rendszer védelmében találhatók.

A WHO–UNICEF-jelentés alapján fejlesztésre lenne szükség többek között az alábbi területeken:

1. Független ellenőrzés és jogérvényesítés

A vizsgált szabályozásban nem jelenik meg megfelelően:
– a betartásért felelős hatóság kijelölése;
– a jogsértésekhez kapcsolódó szankciórendszer;
– a kereskedelmi befolyástól mentes, átlátható ellenőrzés követelménye.

2. Az egészségügyi intézmények védelme

Nincs átfogó tilalom az ellen, hogy az egészségügyi intézményeket termékek, plakátok, márkajelzések vagy céges anyagok népszerűsítésére használják.

3. Az összeférhetetlenségek megelőzése

Hiányos az egészségügyi szakembereknek és intézményeknek adott ajándékok, támogatások, termékminták, kedvezményes ellátások és a szakmai rendezvények szponzorálásának szabályozása.

A probléma nem az egyes szakemberek tisztességéről szól. Az összeférhetetlenségek rendszerszintű megelőzése a szakmai függetlenség és a közbizalom védelmét szolgálja.

👉 A teljes magyar értékelés: https://szoptatas.info/mit_mutat_a_WHO_es_az_UNICEF_uj_jelentese_a_tapszermarketing_szabalyozasarol

13/08/2026

Magyarország 32 pontot kapott a WHO és az UNICEF 100 pontos értékelésében.

Ez azt jelenti, hogy a hazai jogi szabályozás tartalmazza a Nemzetközi Kódex egyes rendelkezéseit, de azok kevesebb mint felét fedi le.

A magyar részpontszámok:
§ a szabályozás hatálya: 8/20;
§ ellenőrzés és jogérvényesítés: 0/10;
§ tájékoztató és oktatási anyagok: 3/10;
§ a lakosságnak szóló promóció: 10/20;
§ promóció az egészségügyi intézményekben: 0/10;
§ kapcsolat az egészségügyi szakemberekkel és az ellátórendszerrel: 0/15;
§ címkézés: 11/15.

Fontos, hogy ez a pontszám nem a teljes magyar csecsemőtáplálási gyakorlat minősítése. Azt mutatja meg, hogy a jelentés készítői által azonosított, jogilag kötelező intézkedések mennyiben fedik le a Kódex rendelkezéseit.

Magyarország eredménye nem egyedülálló: számos európai uniós ország ugyancsak 32 pontot kapott, mivel a közös uniós szabályozás a Kódex több fontos területére nem terjed ki.

👉 A magyar adatok részletes magyarázata: https://szoptatas.info/mit_mutat_a_WHO_es_az_UNICEF_uj_jelentese_a_tapszermarketing_szabalyozasarol

11/08/2026

Van kapcsolat a szabályozás és a szoptatási mutatók között?

Azokban az országokban, ahol erősebb a tápszermarketing szabályozása, magasabbak a kizárólagos és a totyogó korig folytatott szoptatás arányai.

A jelentés szerint a hat hónapos korig tartó kizárólagos szoptatás aránya:
✅ a Kódexszel nagymértékben összhangban álló országokban 54 százalék;
❌ a jogi intézkedések nélküli országokban 24 százalék.

A szoptatás folytatásában is jelentős különbség látható.

Egyéves korban:
✅ erős szabályozás mellett 81 százalék;
❌ jogi szabályozás nélkül 44 százalék.

Kétéves korban:
✅ erős szabályozás mellett 55 százalék;
❌ jogi szabályozás nélkül 22 százalék.

Az összefüggés látványos, ugyanakkor az adatok önmagukban nem bizonyítják, hogy a különbséget kizárólag a jogszabályok okozzák. A szoptatást számos egészségügyi, társadalmi, kulturális és gazdasági tényező befolyásolja.

Az eredmények mégis fontos üzenetet hordoznak: a kereskedelmi befolyást korlátozó jogi környezet a szoptatást támogató rendszer egyik lényeges eleme.

👉 További részletek: https://szoptatas.info/mit_mutat_a_WHO_es_az_UNICEF_uj_jelentese_a_tapszermarketing_szabalyozasarol

19/03/2026

https://link.springer.com/article/10.1186/s13006-026-00825-w

Breastfeeding is a physiologically dynamic relationship between a mother and her child that is not replicated when an infant is fed expressed breastmilk, r

09/03/2026

https://szoptatasitanacsadas.blogspot.com/2026/03/mit-kivan-magyar-nemzet-egy-laktacios.html

Kapjon minden anya és csecsemő hatékony segítséget a szoptatás megvalósításához! 1. Az első életnapokban fellépő szoptatási nehézségek eseté...