https://www.facebook.com/780156178520294/

Halász Zsanett addiktológiai konzultáns, brainspotting szakember

Kezdolap
Magyarország
Békéscsaba
Halász Zsanett addiktológiai konzultáns, brainspotting szakember

Kamaszoknak, felnőtteknek, családoknak és hozzàtartozóknak segítek.

Szenvedélyproblémák esetén ADHD és autizmus specifikus módszerek szükség szerinti beépìtésével kínálok biztos pontot, ahol a reményből valóság, a küzdelemből felépülés születhet.

28/08/2026

Egy illat, egy hely, egy emlék… és egyszer csak megjelenik a késztetés. Mi történik ilyenkor az agyban?

A függőségekben – különösen szerhasználati zavarokban – a trauma, az érzelemszabályozási nehézség, a stresszreaktivitás és a sóvárgás egymást erősítő folyamatok lehetnek.

A szerhasználat sok esetben rövid távon az érzelmi feszültség, szorongás, üresség vagy traumatikus emlékek szabályozásának eszközévé válhat. Hosszabb távon azonban a szerhasználat maga is fenntartja a problémát. A modern addiktológiai kutatások szerint a szerhez kapcsolódó ingerek és emlékek erős agyi reakciókat, cravinget és visszaesési kockázatot válthatnak ki.

Mit is jelent ez?
„Az agy megtanulja, hogy bizonyos dolgok után jön a szer.” Ezért később már maga a hely, ember, illat, emlék, stressz vagy testi érzés is elindíthatja a vágyat.
Olyan, mintha az agyban lenne egy automatikus bekapcsológomb. Egy trigger megnyomja ezt a gombot → megjelenik a testi feszültség és a vágy → az agy elkezdi sürgetni a szerhasználatot.
A cél ezért nem pusztán az, hogy a személy „akaraterőből ne használjon”, hanem hogy ezeknek a régi, automatikus kapcsolatoknak az érzelmi és testi töltése fokozatosan csökkenjen.

https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC12699361/

17/08/2026

A nyári szünet minden évben magával hozza a fesztiválokat, a bulikat és azokat a helyzeteket is, amikor a fiatalok könnyebben találkoznak különböző tudatmódosító szerekkel.
Az elmúlt hetekben ennek megfelelően több olyan megkeresésem is volt, amikor egy szülő azért kért segítséget, mert kiderült, hogy a kamasz gyermeke drogot használt.

Egy ilyen helyzet szinte mindig érzelmi krízist okoz a családban. A szülők többsége nem tud higgadtan reagálni, hiszen néhány perc alatt omlik össze az a biztonságérzet, amelybe addig kapaszkodtak. Hirtelen felmerül bennük, hogy vajon mióta tart ez, milyen szerekről van szó, kik veszik körül a gyermeküket, és mekkora veszélyben van valójában.
Az aggodalom gyakran olyan erős, hogy átveszi az irányítást a döntések felett. Előfordul, hogy a szülő azonnal számon kér, tilt, büntet vagy ellenőrizni próbál minden lépést. Más inkább elhallgatja a történteket, abban bízva, hogy egyszeri esetről volt szó, és magától megoldódik. Mindkét reakció mögött ugyanaz a félelem húzódik meg: attól tartanak, hogy elveszítik a gyermeküket, vagy hogy olyan útra lépett, ahonnan már nem lehet visszafordulni.

Sok szülő ilyenkor saját magát is hibáztatja. Újra és újra végiggondolja, mit csinálhatott volna másképp, milyen jeleket nem vett észre, hol hibázott. Ezek természetes gondolatok, de ritkán visznek közelebb a megoldáshoz. A szerhasználat kialakulása ugyanis ritkán vezethető vissza egyetlen okra vagy egyetlen ember felelősségére.
A legfontosabb ilyenkor, hogy ne a pánik irányítsa a következő lépéseket. Egyetlen beszélgetés, egyetlen büntetés vagy egyetlen ígéret önmagában nem oldja meg a problémát. Viszont a korán kért szakmai segítség jelentősen növelheti annak az esélyét, hogy a fiatal időben megkapja azt a támogatást, amire szüksége van.

Ha hasonló helyzetben vannak, ne várják meg, amíg a probléma súlyosabbá válik. Minél korábban kérnek segítséget, annál nagyobb az esély arra, hogy a család együtt találjon kiutat ebből a helyzetből.

22/06/2026

Hogyan alkalmazkodik az emberi idegrendszer a folyamatos online jelenléthez?

A túlzott online tartalomfogyasztás az idegrendszer jutalmazó, figyelmi és kapcsolati rendszereit egyaránt terhelheti. A gyorsan váltakozó, érzelmileg intenzív tartalmak folyamatos készenléti állapotban tarthatják az agyat, ami hozzájárulhat a figyelmi szétszórtság, az ingerlékenység, az alvásromlás és az érzelmi szabályozási nehézségek kialakulásához. Képalkotó vizsgálatok alapján problémás internethasználat esetén serdülőknél megváltozhat az agyi hálózatok funkcionális kapcsolódása, különösen a döntéshozásban, a memóriafolyamatokban és az impulzuskontrollban szerepet játszó területeken.

A közösségi médiafelületeken megjelenő lájkok, értesítések, új videók és a végtelen görgetés kiszámíthatatlan jutalmakat biztosítanak. Ezek aktiválják az agy jutalmazórendszerét, amelynek következtében az idegrendszer egyre inkább az azonnali és gyors ingereket kezdi előnyben részesíteni. Fontos hangsúlyozni, hogy nem pusztán a dopamin mennyiségének növekedéséről van szó, hanem arról is, hogy a dopaminrendszer érzékenysége és a jutalomvárás mintázata megváltozhat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az ICD-11-ben a gaming disordert olyan viselkedési mintázatként írja le, amelyben csökken a kontroll a játék felett, a játék egyre nagyobb prioritást kap más tevékenységekkel szemben, és a használat a negatív következmények ellenére is fennmarad.

A rövid, gyors tartalmakhoz való rendszeres alkalmazkodás hozzászoktathatja az idegrendszert az állandó inger- és figyelemváltásokhoz. Ennek következtében a lassabb, mélyebb figyelmet igénylő tevékenységek, például a tanulás, az olvasás, a tervezés vagy akár egy hosszabb beszélgetés fenntartása nehezebbé válhat. Kutatások szerint serdülőknél a gyakori közösségimédia-használat összefüggést mutat azzal, hogy az agy érzékenyebben reagál a szociális jutalmakra és a kortársaktól érkező visszajelzésekre.

Bár az online tér számos lehetőséget kínál a kapcsolódásra, túlzott használata kedvezőtlenül hathat a személyes kapcsolatok minőségére. Csökkenhet a valódi jelenlét, a szemkontaktus, a türelem, a konfliktustűrés és az érzelmi ráhangolódás képessége. A serdülők különösen érzékenyek az elfogadásra, az elutasításra és a kortárs visszajelzésekre, ezért a közösségi média fokozhatja az összehasonlítást, a szorongást és az önértékelési bizonytalanságot.

A kutatások azt is jelzik, hogy a problémás közösségimédia-használat összefüggést mutathat a depresszív tünetekkel, a szorongással és a fokozott stresszel. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy minden online tevékenység káros lenne. A hatásokat jelentősen befolyásolja a használat mértéke, a fogyasztott tartalom jellege, az életkor, az alvás minősége, az offline kapcsolatok megléte, valamint az egyén önszabályozási képessége.

Felhasznált szakirodalom:

World Health Organization (2019). International Classification of Diseases 11th Revision (ICD-11): Gaming Disorder.
He, Q. et al. (2024). Neural correlates of Internet addiction in adolescents: A systematic review of neuroimaging studies. Frontiers in Human Neuroscience.
Sherman, L. E., Payton, A. A., Hernandez, L. M., Greenfield, P. M., & Dapretto, M. (2016). The Power of the Like in Adolescence: Effects of Peer Influence on Neural and Behavioral Responses to Social Media. Psychological Science, 27(7), 1027-1035.
Crone, E. A., & Konijn, E. A. (2018). Media use and brain development during adolescence. Nature Communications, 9, 588.
Boer, M., Stevens, G. W. J. M., Finkenauer, C., de Looze, M. E., van den Eijnden, R. J. J. M., & ter Bogt, T. F. M. (2021). Social media use intensity, social media use problems, and mental health among adolescents. International Journal of Environmental Research and Public Health, 18(4), 1885.
Montag, C., Wegmann, E., Sariyska, R., Demetrovics, Z., & Brand, M. (2021). How to overcome taxonomical problems in the study of Internet use disorders and what to do with “smartphone addiction”? Journal of Behavioral Addictions, 9(4), 908-914.

14/06/2026

Egy inspiráló és mély szakmai utazás végére értem a Brainspotting képzés elvégzésével.
Sokat tanultam az elmúlt években is, de a brainspotting módszer az, amelyek nemcsak szakemberként érintett meg, hanem emberként is.
Először saját élményként találkoztam vele. Megtapasztaltam, hogy vannak olyan érzések, emlékek, testi reakciók és elakadások, amelyekhez nem mindig a szavakon keresztül vezet az út. Az idegrendszerünk sokszor többet tud annál, mint amit meg tudunk fogalmazni.
A Brainspotting egy idegrendszer-központú módszer, amely abból a felismerésből született, hogy a tekintetünk és az agyunk működése szoros kapcsolatban áll egymással. Bizonyos szempozíciók segíthetnek kapcsolódni azokhoz a mélyebb érzelmi és testi tapasztalatokhoz, amelyek hatással vannak a jelenlegi működésünkre.

A módszer különlegessége számomra az, hogy tiszteletben tartja az egyén saját tempóját. Teret ad annak, hogy biztonságos keretek között lehetőséget kapjon az idegrendszer a korábban túlterhelő élmények feldolgozására és integrálására.

A saját tapasztalataim olyan mély változásokat hoztak az életemben, amelyek megerősítettek abban, hogy ezt a módszert szeretném a munkám részévé tenni. Talán éppen ezért áll ennyire közel hozzám: megtapasztaltam a benne rejlő lehetőségeket.
Munkám során a Brainspottingot gyógypedagógiai, addiktológiai és idegrendszeri szemlélettel integrálva alkalmazom. Hiszem, hogy a tartós változás a gondolatok, az érzelmek, a test és az idegrendszer összehangolt folyamatában valósul meg.
Azoknak szeretnék segítséget nyújtani vele, akik érzelmi elakadásokkal, szorongással, traumatikus élményekkel, önértékelési nehézségekkel vagy függőségekkel kapcsolatos terhekkel élnek. Különösen közel áll hozzám az a szemlélet, amely az idegrendszer működésének megértésén keresztül közelít az emberi nehézségekhez.
Hálás vagyok, hogy ezt a tudást most már szakmai eszköztáram részeként is használhatom.

31/05/2026

Dr. Damir del Monte: A testbe írt tudás és a pszichés állapotok neurobiológiája, Varsó

( Dr. Damir del Monte: Embodied Knowledge and the Neurobiology of Mental Conditions, Warsaw)

Nagyon fontosnak tartom az önképzést és a folyamatos fejlődést. Számomra alapvető, hogy akik hozzám fordulnak, azoknak minél szélesebb körben, minél mélyebb szakmai szemlélettel tudjak segíteni. Hiszek abban, hogy a segítő szakmában nem lehet „készen lenni”. Folyamatosan tanulnunk kell, fejlődnünk kell, nyitottnak kell maradnunk az új tudományos eredményekre és szemléletekre.
Részt vettem Dr. Damir del Monte tréningjén, amely a Neurotapasztalati Modell neurofiziológiás hátteréről szólt.

Rendkívül komplex és mély képzés volt, amely az idegtudomány, a pszichoterápia, a pszichoneuroimmunológia és a trauma szemléletének összekapcsolására épült. Megmutatta azt, hogy a test és a psziché valójában nem különálló rendszerek. A test nem csupán „hordozza” a lelki folyamatokat, hanem aktív résztvevője is azoknak.

A képzés során szó volt többek között a pszichoneuroimmunológia alapjairól, valamint arról, hogyan hat a krónikus stressz, a gyulladásos folyamatok és az alvászavar az idegrendszer működésére és a mentális állapotokra. Foglalkoztunk a trauma és az izomtónus kapcsolatával, a test memória- és energiarendszereivel, illetve azzal is, hogyan jelennek meg a megélt tapasztalatok testi szinten. Kiemelt téma volt az autonóm idegrendszeri szabályozás, a szenzoros kapuzás és az érzékszervi túlterhelődés mechanizmusa, valamint különböző mentális állapotok idegtudományos modelljeinek áttekintése is. A képzés komplex, integratív szemléletben közelítette meg az idegrendszer, a test és a pszichés működés összefüggéseit.

Különösen érdekes volt számomra az ADHD, az autizmus, a szorongásos állapotok, a depresszió, a traumatikus adaptációk és a disszociatív jelenségek neurobiológiai megközelítése. Nagyon sok olyan összefüggés hangzott el, amely segít még mélyebben megérteni azt, hogy bizonyos tünetek mögött milyen idegrendszeri folyamatok állhatnak.

Ez a tudás számomra addiktológiai konzultációk során is rendkívül értékes, hiszen a függőségi problémák mögött nagyon gyakran idegrendszeri túlterhelődés, trauma, érzelemszabályozási nehézségek vagy krónikus stresszfolyamatok állnak.
Szó esett arról is, hogy a test sokszor jóval hamarabb „beszél”, mint ahogy azt szavakba tudnánk önteni. Hogy az idegrendszerünk hogyan próbál alkalmazkodni a túlterheléshez, a stresszhez, a traumákhoz, és hogy bizonyos reakciók nem „akaratgyengeségek”, hanem komplex neurobiológiai válaszok.

Nagyon inspiráló volt látni azt is, hogy a modern idegtudomány mennyire kezdi lebontani a régi szemléleteket, és mennyire összetetten tekint az emberre: testre, idegrendszerre, érzelmekre, kapcsolatokra és környezetre együtt.
Ezek a képzések számomra nem papírokról szólnak. Hanem arról, hogy felelősen, hitelesen és naprakészen tudjak jelen lenni azok mellett, akik segítséget kérnek tőlem.
Hálás vagyok, hogy ilyen magas szintű szakmai tudást kaphattam és vihetem tovább magammal a mindennapi munkámba. 🙏

13/05/2026

Függőség-áttolódás

Sokszor nem könnyű felismerni, mikor egy függőség helyét egy másik kezdi átvenni.

A szakirodalom ezt gyakran függőség-áttolódásnak vagy addiction transfernek nevezi.

Előfordul, hogy a korábbi szerhasználat vagy viselkedés megszűnik, miközben a belső feszültség, az érzelemszabályozási nehézség, a túlterheltség vagy az üresség érzése továbbra is jelen van. Ilyenkor egy másik működés veheti át ugyanazt a szerepet az ember életében.

Sokszor nehéz felismerni, mikor válik egy működés fokozatosan kényszeressé. A túlzott munka, az állandó online jelenlét, a kontroll nélküli sportolás, vásárlás vagy akár a kapcsolatokba való kapaszkodás is ugyanazokat a belső mechanizmusokat mozgathatja meg, mint egy korábbi függőség.

Ilyenkor fontos figyelni arra, hogy:

• meg tud-e állni
• mi történik benne, amikor nem csinálhatja
• mennyire ez szervezi a mindennapjait
• milyen érzések jelennek meg, amikor megszakad ez a működés
• milyen más megküzdési eszközök állnak rendelkezésére

A felépülés egyik fontos része annak megértése, hogy milyen érzések, hiányok vagy megterhelések állnak a működés hátterében.
Mert amikor ezek felismerhetővé és kimondhatóvá válnak, nagyobb esély nyílik stabilabb, biztonságosabb megküzdési módok kialakítására.

📚 Szakirodalmi háttér:
• The Addictive Personality – A függőségi működés mintázatainak és az addikciók közötti átjárhatóságának bemutatása.
• American Society of Addiction Medicine: A függőség az agyi jutalmazási, motivációs és önszabályozási rendszereket érintő állapotai.

24/04/2026

Korai figyelmeztető jelek felépülésben

A visszaesés ritkán történik egyik napról a másikra.
Többnyire apró jelekkel kezdődik: amikor már nem figyelsz magadra, a testedre, a szükségleteidre. A szervezet sokszor hamarabb jelez, mint a gondolatok. Ha megtanulod észrevenni ezeket a jelzéseket, időben közbe tudsz lépni.

Mire érdemes figyelni?

• alvászavar, kimerültség, állandó fáradtság
• ingerlékenység, türelmetlenség, indulatosság
• fokozódó stressz, belső feszültség
• étvágytalanság vagy rendszertelen evés
• elszigetelődés, bezárkózás, szokások megváltozása
• „Nincs semmi bajom” típusú önbecsapás
• segítségkérés kerülése
• régi helyek, emberek, minták felé sodródás
• a szerhasználat idealizálása

Az addiktológiai szakirodalom ezt gyakran emocionális visszaesésnek nevezi: még nincs használat, de a belső állapot már veszélyzónába kerül. Ha itt lépsz, sokkal könnyebb megállítani a folyamatot, mint később.

Mit tehetsz ilyenkor?

• pihenj többet
• állíts vissza napi rutint
• beszélj őszintén valakivel
• menj segítő közegbe / konzultációra
• mozogj, hidratálj, egyél rendszeresen
• nevezd meg, mi fáj valójában

A felépülés nem csak abból áll, hogy nem használsz. Hanem abból is, hogy kapcsolatban maradsz önmagaddal.

📚 Szakirodalom:
Marlatt, G.A. & Gordon, J.R. (1985): Relapse Prevention
Larimer, Palmer & Marlatt (1999): Relapse Prevention: An Overview

Cím

5600 Békéscsaba, Kazinczy Utca 4
Békéscsaba
5600

Telefonszám

+36709074234

Weboldal

facebook.com

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Halász Zsanett addiktológiai konzultáns, brainspotting szakember új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Szeretnéd, hogy a(z) rendelőod elsőként szerepeljen az Klinika tematikájú vállalkozások között Békéscsaba városában?