27/07/2026
Sokáig nem beszéltem részletesen az endometriózis műtéteimről.
Nem azért, mert szégyelltem őket. Egyszerűen azért, mert nem ezt tartottam a történetem legfontosabb részének. Ez volt a start vonal. Arról sem igazán beszélek, hogy jó ideje beszűkült vese funkcióval élek.
Sokkal jobban érdekel, hogy mi történik egy nővel azután, hogy megkapja a diagnózist. Mi történik vele a műtét/műtétek után.
🎗️Hogyan tud újra magára találni?
🎗️Hogyan tanul meg újra bízni a testében?
🎗️Hogyan engedi el azt a hitet, hogy mindent egyedül kell kibírnia?
🎗️Hogyan tanul meg határokat húzni?
🎗️És hogyan kezd el végre nem csak túlélni, hanem valóban élni?
💛Ezért is szólnak a tartalmaim elsősorban az önismeretről, a belső változásról és arról, hogyan lehet egy teljes életet felépíteni endometriózissal. Önazonosan és szabadon.
Ma mégis úgy éreztem, itt az ideje megmutatni azt az utat is, ahonnan én indultam.
A műtéteim a történetem részei. Viszont a történetem legnagyobb fordulópontját nem a műtőben éltem át, hanem önmagamban.
☀️Büszke vagyok magamra, amiért ezeket így “lehoztam”, de arra vagyok a legbüszkébb, hogy nem hagytam, hogy ez a betegség határozza meg, milyen nővé válok.
🙏🏻Hogy képes voltam változni, újratervezni, és végül egy olyan hivatást választani, amelyben ma más nőknek segíthetek.
Ha végiglapoztad a történetemet, kíváncsi vagyok, melyik oldal érintett meg a legjobban.
👉🏻Írd meg kommentben! 👩🏻💻
Endometriózis•adenomiózis•krónikus betegség•önismeret•lelki egészség•önmegvalósítás•műtétek•mentàlis egészség