Majzik Család

Majzik Család Nagykörübe az 1700-as évek elején betelepült a Majzik Család. Leszármazottaik szétszóródtak az országban és a világban.

Gyűjtsük össze a leszármazottakat és ismerjük meg az őseinket.

Megelevenedik a múlt…A kép valószínűleg Tiszabő határában Házi Mihály dédapám Polgárföldi tanyáján készült  az 1940-es é...
21/06/2026

Megelevenedik a múlt…

A kép valószínűleg Tiszabő határában Házi Mihály dédapám Polgárföldi tanyáján készült az 1940-es években. A kép bal oldalán az asztalnál Házi Mihály mellette felesége áldomást isznak a sikeres aratásra az aratógazdával, mellettük az aratóbanda.
Az asztal mögött Házi Imre és Nagy Anna, nagyszüleim.

A kép retusálása Címerrajzolás munkája.

Ma egy egyszerű ételt szeretnék bemutatni Nektek. Sokan sokféleképpen ismerik, de nálunk MACKÓ."Hat nagy krumplit reszel...
14/06/2026

Ma egy egyszerű ételt szeretnék bemutatni Nektek. Sokan sokféleképpen ismerik, de nálunk MACKÓ.

"Hat nagy krumplit reszelj el, adj hozzá egy pohár vizet, sót, lisztet amennyit felvesz, és kavard pépesre. Az alját bőven zsírozd ki, a tetejére önts olajat. Majd forró sütőben süsd meg. Megsüheted forró zsírban vagy olajban is"

Mesélek még nagyapámról...TSZ-Világ„1959-ben bevonultam katonának Nagykanizsára. Amíg odavoltam anyámék beléptek a tsz-b...
04/06/2026

Mesélek még nagyapámról...

TSZ-Világ

„1959-ben bevonultam katonának Nagykanizsára. Amíg odavoltam anyámék beléptek a tsz-be. Akkor azzal hitegették az embereket, hogy 3 év elteltével ki lehet lépni onnan, ha valakinek nem tetszik az ottani rendszer. Letelt a három év, 33 ember adta be a felmondását. Akkora ribilliót okozott ez, hogy még a pártbizottság is kijött Nagykörűbe. Egyenként hívták be az embereket a tanácsházára elbeszélgetésre, aminek az lett az eredménye, hogy mindegyik visszamondta a felmondását, kivéve apámat. Ő ettől függetlenül járt dolgozni – mondjuk, amikor rossz idő volt, akkor nem ment. No, nem is lett meg a munkaegysége. Az lett a büntetése, hogy nem engedték neki letörni a háztáji kukoricáját. Persze, mindig akadt vállalkozó a piszkos munkára. Végül a kukoricát T. J. törte le. Akkoriban így ugrasztották egymásnak az embereket...

No, de térjünk vissza a felmondásra. A pártbizottság emberei kimentek apámhoz a földre. A sofőr hátramaradt apámmal, és odasúgta neki: Öreg, úgy elviszünk, hogy többet a napvilágot se látod meg, ha tovább okoskodsz!
Apámnak se kellett több, szembefordult az emberrel, és ordítani kezdett: MICSODAAAA? Engem becsuktok? Voltam én már ott. Onnan csak jobb helyre vihettek!
Végül apámat, egyedül őt engedték ki a tsz-ből. A faluban meg elterjesztették azt a pletykát, hogy azért engedték ki, mert már Szolnokon házat is vett. … pedig hol volt még akkor a házvásárlás gondolata...”

Részlet a könyvemből
A fotó illusztráció. Forrás: 24.hu

Mesélek még Nektek Nagyapámról...Földosztás NagykörübenNagyapám egy nap lelkendezve azzal ment haza, hogy földosztás les...
01/06/2026

Mesélek még Nektek Nagyapámról...

Földosztás Nagykörüben
Nagyapám egy nap lelkendezve azzal ment haza, hogy földosztás lesz Körüben is. Nagyon örült, mert csak 5 hold földön gazdálkodtak. –Jajj, csak egy kis hold kukoricaföld kellene és már semmi gondunk nem lenne. – Arra nagyon vágyott… az egy holdacska kukoricaföldre….
De ahogy teltek a napok egyre borúsabb lett a kedve. Míg egy reggel így szólt a családhoz: Döntöttem. Nem igényelünk mi földet. Én nem harcoltam a háborúban, a fiaim sem, mert még kicsi gyerekek. Menjen igényelni, az aki volt a csatatéren, vagy odamaradt a háborúban a fia. – Azzal kiment.
Na, ilyen volt az ő becsülete.

A Földigénylő Bizottság által nyilvántartásba vett földigénylők száma Nagykörüben 514 fő volt. Az igénylőknek 1946 januárjában mérték ki a területeiket. Az 1948-ban kelt községi jelentésben a földhöz juttatottak száma 510 fő, a kiosztott terület pedig 1670 kh. (Adatok - Sziráki Sándor: Kürü című könyve nyomán)

Fantasztikus, amikor egy régi családi emlék talán egy elveszett Chiovini-kép nyomára vezet.Megosztjuk  ezt a megható tör...
19/05/2026

Fantasztikus, amikor egy régi családi emlék talán egy elveszett Chiovini-kép nyomára vezet.

Megosztjuk ezt a megható történetet, hátha valaki felismeri a Majzik Család tagját a falán lógó Chiovini festményen, ahogy egy parasztember lovakat csutakol a Tisza árterében, egy kubikgödörnél.
"… és én ezt a képet keresem, hogy láthassam nagyapámat úgy, ahogy csak Ő láthatta."

Segítsünk meglelni a családnak❗

A FESTŐ

Valamikor a 30-as évek végén, vagy a 40-es évek elején járunk. Az biztos, hogy még a háború előtt, mert még megvoltak a lovak.
Történt, hogy egy olyan nyári napon, amikor levél sem rezdül a fákon, fűszál sem mozdul a réten - nagyapám levitte a lovakat a Tisza árterében található, a gátak tövében elnyúló kubikgödrökhöz, hogy lemossa róluk a munka porát, izzadtságát. „A hely a nyugalom szigete…a partot odvas fák szegélyzik, a vízi világ pedig páratlan. Csendben illik itt közlekedni, mert a látogató csak vendég e vidéken. A víz kristálytiszta, a felszíne tele van csodás vízi virágokkal, melyek levelein békák pihennek, napoznak.”
A szikrázó kék ég alatt a buja ártéri erdőn át poroszkált a lovakkal oda, ahol a kubikgödör zöldeskék, fodrozódó vizén sziporkázva játszadozik a szétáradó, ezernyi részre tört napsugár.
Belegázolt a lovakkal a vízbe, felkészülve a csutakolásra, hiszen tudta jól, hogy ez nem csupán munka, hanem rituálé: a bizalomépítés, a csendes egymásra hangolódás pillanata, az ember és a ló közötti néma megállapodás, a gondoskodás legtisztább formája.
Majd egy férfit pillantott meg, aki a gátoldalon közeledett felé. Furcsa, a parasztember számára nem megszokott eszközök voltak nála. A férfi odalépett hozzá és megkérdezte tőle, hogy lefestheti-e munka közben. Nagyapám megtisztelőnek tartotta a festő kérését, és nekilátott a csutakolásnak. Keze elindult a ló nyakánál, a marja után lesiklott a hátára, átment a farkára és lendületes ívben bekanyarodott. Ez a mozdulat a vérében volt, ahogy minden parasztember vérében… És ezt az ősi tevékenységet akarta a művész megörökíteni.
Így dolgoztak együtt csendben tovább. A festő és a parasztember. A csendet időről időre csak a művész szava törte meg, mikor arra kérte, maradjon a ló ezen oldalán, hogy híven megfesthesse a mozdulat ívét.
Amikor végeztek, kezet nyújtottak egymásnak, és ki-ki elindult a maga útján. Ám ennek a délutánnak az emléke örökre beleivódott nagyapám szívébe, és még hosszú évekkel később is úgy mesélt róla, mintha az a délután tegnap történt volna.
És, hogy ki volt a festő? Nem tudhatjuk bizonyosan, de volt egy Művész, aki nyakába akasztható kazettás festődobozával gyakran járta Besenyszög és Szolnok határrészeit megörökítve nemcsak a tájat, hanem a falubeli embereket is munkavégzés közben. Ez a Művész Chiovini Ferenc volt.
… és én ezt a képet keresem, hogy láthassam nagyapámat úgy, ahogy csak Ő láthatta.

A FESTŐValamikor a 30-as évek végén, vagy a 40-es évek elején járunk. Az biztos, hogy még a háború előtt, mert még megvo...
19/05/2026

A FESTŐ

Valamikor a 30-as évek végén, vagy a 40-es évek elején járunk. Az biztos, hogy még a háború előtt, mert még megvoltak a lovak.
Történt, hogy egy olyan nyári napon, amikor levél sem rezdül a fákon, fűszál sem mozdul a réten - nagyapám levitte a lovakat a Tisza árterében található, a gátak tövében elnyúló kubikgödrökhöz, hogy lemossa róluk a munka porát, izzadtságát. „A hely a nyugalom szigete…a partot odvas fák szegélyzik, a vízi világ pedig páratlan. Csendben illik itt közlekedni, mert a látogató csak vendég e vidéken. A víz kristálytiszta, a felszíne tele van csodás vízi virágokkal, melyek levelein békák pihennek, napoznak.”
A szikrázó kék ég alatt a buja ártéri erdőn át poroszkált a lovakkal oda, ahol a kubikgödör zöldeskék, fodrozódó vizén sziporkázva játszadozik a szétáradó, ezernyi részre tört napsugár.
Belegázolt a lovakkal a vízbe, felkészülve a csutakolásra, hiszen tudta jól, hogy ez nem csupán munka, hanem rituálé: a bizalomépítés, a csendes egymásra hangolódás pillanata, az ember és a ló közötti néma megállapodás, a gondoskodás legtisztább formája.
Majd egy férfit pillantott meg, aki a gátoldalon közeledett felé. Furcsa, a parasztember számára nem megszokott eszközök voltak nála. A férfi odalépett hozzá és megkérdezte tőle, hogy lefestheti-e munka közben. Nagyapám megtisztelőnek tartotta a festő kérését, és nekilátott a csutakolásnak. Keze elindult a ló nyakánál, a marja után lesiklott a hátára, átment a farkára és lendületes ívben bekanyarodott. Ez a mozdulat a vérében volt, ahogy minden parasztember vérében… És ezt az ősi tevékenységet akarta a művész megörökíteni.
Így dolgoztak együtt csendben tovább. A festő és a parasztember. A csendet időről időre csak a művész szava törte meg, mikor arra kérte, maradjon a ló ezen oldalán, hogy híven megfesthesse a mozdulat ívét.
Amikor végeztek, kezet nyújtottak egymásnak, és ki-ki elindult a maga útján. Ám ennek a délutánnak az emléke örökre beleivódott nagyapám szívébe, és még hosszú évekkel később is úgy mesélt róla, mintha az a délután tegnap történt volna.
És, hogy ki volt a festő? Nem tudhatjuk bizonyosan, de volt egy Művész, aki nyakába akasztható kazettás festődobozával gyakran járta Besenyszög és Szolnok határrészeit megörökítve nemcsak a tájat, hanem a falubeli embereket is munkavégzés közben. Ez a Művész Chiovini Ferenc volt.
… és én ezt a képet keresem, hogy láthassam nagyapámat úgy, ahogy csak Ő láthatta.

Kedves Családtagok! Nagyon-nagyon régen jelentkeztem nálatok új poszttal. Most elárulom Nektek az okát. Néhány évvel eze...
29/08/2023

Kedves Családtagok!

Nagyon-nagyon régen jelentkeztem nálatok új poszttal. Most elárulom Nektek az okát.

Néhány évvel ezelőtt egy kedves követőm megkérdezte tőlem, hogy a történeteimet miért nem írom meg könyvben is?

Egy évvel ezelőtt vettem egy mély levegőt és nekiláttam. Mostanra értem a végére… Nagyjából… hiszen mindig eszembe jut valami…

A könyv címe: Családom meséi, regélő ízei

Hamarosan részleteket is mutatok belőle.

Szeretettel: M.M.

A kép illusztráció.

Dédapám, vitéz Nagy Pál.
20/06/2023

Dédapám, vitéz Nagy Pál.

28/05/2023

Cím

Besenyszög
5071

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Majzik Család új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Parancsikonok

Megosztás