Orbán Erika Óvodapszichológus - Bicske Városi Óvoda

Orbán Erika Óvodapszichológus - Bicske Városi Óvoda Orbán Erika vagyok, a Bicske Városi Óvoda óvodapszichológusa.

Itt találják az elérhetőségemet, és ezen az oldalon keresztül szeretnék segíteni ebben az új kihívásokat elénk állító helyzetben szülőknek, pedagógusoknak.

08/12/2025

„Nem velük van baj – csak már nem vagyok magamnál”

Családi kapcsolatok kimerülés után – hogyan óvhatjuk meg egymást a legnehezebb pillanatokban is?

Egy hosszú hét után, amikor csak „hazavánszorogsz”, könnyen előfordul, hogy a gyerek zsizsegése, egy idős szülő ismétlődő mondata vagy a párod félkomoly megjegyzése felcsavarja az idegrendszert. Előbb csak bent, aztán ki is szalad a szádon valami, amit nem is akartál igazán mondani.

Ilyenkor nem a szeretet hiányzik. A kapacitás.

Az idegrendszeri telítettség = kapcsolati torzulás

A stressz hatására az agy fenyegetésként érzékeli a legkisebb kapcsolódási igényt is. A túlélésre programozott agy nem tud különbséget tenni egy vadállat és egy éhes gyerek vagy egy kérdező szülő között. A reakció ingerültség, elfordulás vagy hárítás lesz, amit a másik fél viszont elutasításként él meg – főleg, ha gyermek vagy idős ember.

Ez nem „rossz szülőség” vagy „rossz gyerek” kérdése. Ez biológia. De a felismerés segít, hogy tudatosan megelőzzük a mintázatokat, amik mély nyomot hagyhatnak.

5 lépéses gyakorlat a kapcsolati konfliktusok megelőzésére – kimerültség után

1. „Ma ne gyere közel, de ez nem ellened van” – időben jelezni

Mondatjavaslat:
– Most nagyon fáradt vagyok, és nem tudok jól reagálni.
– Szükségem van 20 perc csendre, utána jövök.

Miért működik?
A gyerekek és idősebb családtagok is érzékelik a feszültséget, de ha nincs magyarázat, azt saját hibájuknak érzékelik. Ha kimondod, hogy nem velük van a baj, biztonságot adsz akkor is, ha nem vagy jelen.

2. „Én-üzenet, nem te-vád” – konfliktuskezelési alap

Ne ezt mondd: „Miért nem tudsz te is egy kicsit figyelni?”
Inkább így: „Most nagyon kevés bennem az erő, és szétcsúszom attól, ha egyszerre több dolog ér.”

Miért működik?
Az „én-üzenetek” nem indítanak védekezést, ezért nem generálnak újabb feszültséget.

3. 5 perc „zsilipidő” mielőtt hazaérsz / belépsz egy térbe

Tipp: A hazaérkezés előtt állj meg, kapcsold ki a rádiót, telefonod, csukd be a szemed és csak figyeld a légzésed. Képzeld el, hogy „lehúzod a rolót” a nap eseményein.

Miért működik?
Átmeneti terekre van szükségünk ahhoz, hogy ne „hozzuk be” a külvilág feszültségeit a családba.

4. Közös pihenési forma bevezetése (gyerekkel is működik!)

Este 10 perc: közös olvasás, halk zene, egymás hátának simogatása, csendes gyertyanézés.
Ne legyen célja – csak az, hogy jelen legyetek egymásnak.

Miért működik?
A közös pihenés idegrendszeri szinkront alakít ki. Ez a kapcsolati biztonság alapja.

5. Heti 1x „önellenőrző kérdéssor” – már gyerekekkel is!

Milyen volt velem élni ezen a héten?
Mi esett jól tőlem, mi nem?
Mit szeretnék másként csinálni jövő héten?

Miért működik?
A rendszeres önreflexió megelőzi a felgyűlt bűntudatot, és tanítja a gyerekeket is a kapcsolatgyógyításra.

Mikor kell tényleg segítséget kérni? – 6 intő jel, amit mások előbb vesznek észre
1. Gyakori indokolatlan ingerlékenység – ha már nem érted, miért zavar minden.
2. Elvonulás, elérhetetlenség – ha már a szeretteid is úgy érzik, „nem lehet hozzád szólni”.
3. Testi tünetek (alvászavar, gyomorpanasz, fejfájás) rendszeresen visszatérnek.
4. Gyereked viselkedése megváltozik: visszahúzódik vagy agresszív lesz.
5. Szülőd szomorúan jegyzi meg: „régen többet nevettél.”
6. Te magad már nem tudod megmondani, mikor nevettél utoljára szívből.

Ezek nem „gyengeség” jelei. Ezek az idegrendszer és a lélek kimerültségének jelzései. Segítséget kérni nem kudarc, hanem felelősségteljes önvédelem és kapcsolati védelem.

Amit én szakmailag látok – és javaslok
• Rendszeresen ismételhető gyakorlatokra van szükség, nem egyszeri tanácsokra. Ezek legyenek egyszerűek, de mélyek.
• A kapcsolati türelem nem a szeretet erősségétől, hanem az idegrendszeri kapacitástól függ – érdemes idegrendszert támogató szokásokat kialakítani (pl. légzés, zsilipidő, én-üzenetek).
• A gyerekek és idősek különösen érzékenyek a nonverbális jelekre. A legnagyobb ajándék, ha megmagyarázod, miért vagy fáradt – és nem hagyod, hogy azt higgyék, ők a probléma.
• A támogatás nem csak pszichológus lehet: csoportos anyacsoportok, családi mediáció, testorientált módszerek (mint a SE – Somatic Experiencing), sőt az egyszerű jelenlétet tanító mindfulness-gyakorlatok is nagyon hatékonyak.

Nem kell minden este tökéletesnek lenned. Elég, ha este azt tudod mondani:
„Ma is próbáltam nem bántani – és holnap újra megpróbálom.”
Ez a fajta őszinteség nemcsak gyógyít, hanem tanít is – példát ad a következő generációnak arra, hogyan lehet emberként élni, nem tökéletesen, de szerethetően.

A kép forrása az internet.

https://www.facebook.com/100052441551718/posts/1335235574901148/?mibextid=rS40aB7S9Ucbxw6v
11/06/2025

https://www.facebook.com/100052441551718/posts/1335235574901148/?mibextid=rS40aB7S9Ucbxw6v

„Nem hiszem el, hogy ennyire béna vagy.”
Ott álltam a közért önkiszolgáló kasszájánál, miközben fizettem. Semmi különös, csak egy sima hétköznap. Mellettem egy anyuka és a kb. 5-6 éves kisfia pakolták a pultra a vásárolt dolgokat. A kisfiú lelkesen csipogtatta le a termékeket, látszott, hogy mennyire élvezi, hogy „segíthet”. Aztán jöttek a szavak.
„Nem így kell. Béna vagy. Ne csináld már, nem hiszem el.”
Megállt bennem az ütő. A saját édesanyja beszélt így vele. Jelzőkkel illette. Letörte a lelkesedését. És sajnos… ez egy teljesen átlagos szituáció volt.

Nap mint nap látok ilyet. A játszótéren, boltban, iskola előtt, nyaraláskor. És be kell vallanom: én is csináltam ilyet régen. Nem leszek álszent. Feszült voltam, fáradt, és kiakadtam olyan dolgokon, amin ma már nem akadnék ki.
De valami akkor elkezdett motoszkálni bennem.
Aztán belefogtam az önismeretbe, olvastam, tanultam, figyeltem – leginkább magamra. És ma már pontosan tudom: a szavak, amiket kimondunk, nyomot hagynak. Mélyebbet, mint gondolnánk.

🧠 A szavak, amiket hallanak, a belső hangjukká válnak
A gyerekeink szó szerint „letöltik” tőlünk, hogyan kell gondolkodniuk önmagukról. Ha azt hallják, hogy „béna vagy”, „mindig elrontod”, „nem vagy normális”, akkor ez lesz a belső monológjuk is.

És mi történik ezután?
Az önbizalom megkopik. A kíváncsiság visszahúzódik. A kezdeményezőkészség eltűnik. Helyette jön a megfelelni akarás, a szorongás, az örök kételkedés önmagukban.

Nem kell ordítani, ütni vagy megalázni.
Egy-egy lesújtó mondat is épp elég ahhoz, hogy a gyerek belső képe önmagáról torzuljon.

🤍 De mit lehet tenni? Mit csináljak, ha néha kiborulok?
Minden szülő kiborul. Nem attól leszünk jó szülők, hogy soha nem hibázunk – hanem attól, hogy észrevesszük a hibát, és változtatunk.
Ha te is észrevetted, hogy néha csípős vagy, türelmetlen, kritikus… már megtetted az első lépést.

1. Figyeld meg magad!
Mikor vagy hajlamos csúnyábban beszélni vele? Este? Reggel? Ha rohanásban vagytok? Tudatosítsd ezeket a helyzeteket.

2. Cseréld le a szavakat!
Mondd ki, amit mondanál, csak másképp.
„Ne bénázz már!” → „Látom, próbálkozol, gyere, mutatom, hogy működik!”
„Már megint elrontottad!” → „Semmi baj, együtt kijavítjuk!”

3. Kérj bocsánatot!
Ha kicsúszik valami, mondj utána valami ilyesmit:
„Ne haragudj, túl fáradt vagyok. Nem volt szép, ahogy beszéltem.”
Ezzel azt tanítod meg, hogy hibázni lehet – és helyre is lehet hozni.

4. Ne a gyereket minősítsd, hanem a helyzetet!
Kerüld a címkézést (béna, lusta, rendetlen). Inkább a viselkedésről beszélj:
„Most nem pakoltad el a játékaidat.”
Ez nem rombolja az önképet – viszont visszajelzést ad.

5. Adj megerősítést, ha valamit jól csinál!
Nem kell túldicsérni, de érezze, hogy észrevetted.
„Látom, milyen ügyesen beolvastad azt a tejet!”
Ez építi a bátorságát, kezdeményezőkészségét.

A gyerekeink minket figyelnek. De nem csak akkor, amikor beszélünk.
Hanem akkor is, amikor magunkról beszélünk, a saját hibáinkról, önmagunkkal való viszonyunkról.

A szavaink nyomot hagynak.
Legyenek inkább hidak, ne sebek!

10/06/2024
Könyvajánló
18/02/2024

Könyvajánló

A Babaróka-sorozat legújabb részében hangsúlyos szerepet kap a csúfolódás az óvodában.

Amikor ilyesmi történik, az gyereknek és felnőttnek egyaránt nehéz. A kicsi nem tudja, miért viselkednek vele máshogy az ovistársak, a szülő pedig gyakran tehetetlennek érzi magát a helyzetben.

Kiss Judit Ágnes érzékeny és gyönyörű meséje segíthet, hogy közösen feldolgozzátok és megoldjátok a problémát. 🫶

Itt találod a Babaróka cipőjét: https://bit.ly/48k05Wb

A kép Egri Mónika illusztrációja a kötetből.

Cím

Árpád Utca 13
Bicske
2060

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Orbán Erika Óvodapszichológus - Bicske Városi Óvoda új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Rendelő Elérése

Üzenet küldése Orbán Erika Óvodapszichológus - Bicske Városi Óvoda számára:

Parancsikonok

Megosztás