21/08/2026
Nem tudom, ki hogyan szokta megélni a születésnapját, de nekem ez a nap mindig elképesztő mélységeket tud hozni.
Talán azért is, mert ha egy kicsit más szemmel nézünk rá, a születésnap tulajdonképpen egy személyes újév. Egy új ciklus első napja. Egy pont, ahol valami lezárul, és valami új elkezdődik.
Nekem most szerdán volt a születésnapom, és különösen érdekes ez az időszak, mert számmisztikailag egy hatos ciklus első napján kezdtem el az egyes évemet. Ráadásul 2026 is egy egyes év. Vagyis hatalmas elindulás, új kezdetek, új lehetőségek vannak most a térben.
De az új kezdetekkel együtt mindig ott vannak a lezárások is. Elengedések. Olyan dolgok, amiket már nem vihetünk tovább magunkkal.
Nekem az elmúlt néhány nap – és tulajdonképpen az elmúlt hónapok, nagyjából február óta – elképesztően intenzív volt. Nagyon rövid idő alatt éltem meg hatalmas mélységeket és magasságokat. És talán nem is gondoltam volna, hogy bizonyos mélységek mennyire magasra tudnak repíteni.
Nagyon sokat kaptam ettől az időszaktól.
Azt érzem, hogy egy elképesztő átalakulásban, transzformációban vagyok. Még benne vagyok a folyamatban, de valami elkerülhetetlenül közel került hozzám. Valami, amiről egyre erősebben érzem, hogy most jött el az ideje. Hogy valami nagyon nagy dolog történjen az életemben.
És ez egyszerre fantasztikus és rémisztő.
Az egyik pillanatban extázissal tölt el, izgatott vagyok, kíváncsi és alig várom. A következőben pedig elfog a félelem:
Biztos, hogy képes vagyok erre?
Be tudom fogadni?
Elbírom?
Aztán persze megnyugtatom magam: az élet valószínűleg nem állítana ilyen helyzetek elé, ha nem lennék rá képes.
De van még valami, amire ez az időszak nagyon erősen megtanít.
Arra, hogy a nehéz helyzetek és a nehéz döntések sokszor nem azért érkeznek az életünkbe, hogy elvegyenek tőlünk valamit, hanem azért, hogy megmutassák, mennyit érünk valójában saját magunknak.
Mert néha jön valami, amiről azt gondoljuk:
„Erre vártam egész életemben.”
És amikor végre megérkezik, kapaszkodni kezdünk belé. Ragaszkodunk hozzá. Akkor is, ha közben valami mélyen belül már jelez.
És talán éppen ilyenkor a legfontosabb megállni.
Nem csak azt nézni, hogy mi az, ami jó benne. Hanem azt is, hogy mi az a rész, ami nem jó.
Mert lehet, hogy valami 70-80 százalékban csodálatos. Lehet, hogy rengeteget ad. Lehet, hogy olyan, mintha pontosan erre vártunk volna.
De mi van azzal a maradék 20-30 százalékkal?
Mi van azzal, amitől szorul a mellkasunk?
Amitől elkezdünk kisebbek lenni?
Ahol elkezdjük feladni a határainkat?
Ahol már nem érezzük magunkat teljesen szabadnak?
Szerintem az igazi önszeretet és önbecsülés valahol pontosan itt kezdődik.
Amikor már nem azt kérdezzük, hogy „Hogyan tudnám ezt megtartani?”, hanem azt, hogy:
„Ez valóban jó nekem?”
És akkor is képesek vagyunk önmagunkat választani, ha közben valami olyat kell elengednünk, amit nagyon szerettünk volna.
Mert lehet, hogy valami kívülről a legnagyobb ajándéknak látszik, mégis egy idő után elkezd szorítani.
Nem minden szép dolog a miénk.
Nem minden lehetőség a mi utunk.
Mert ha valami túl szépnek tűnik ahhoz, hogy igaz legyen, előfordulhat, hogy túl nagy ára van..
És szerintem aki igazán dolgozik magán, egy ponton már nem tudja többé önmaga ellenében választani azt, amit szeret.
Még akkor sem, ha ez azt jelenti, hogy el kell engednie.
Mert az önszeretet nem mindig azt jelenti, hogy megtartjuk, amit szeretünk.
Néha éppen azt jelenti, hogy elengedjük azt, amihez a legjobban ragaszkodnánk – azért, hogy ne kelljen közben önmagunkat elveszítenünk.
Sokszor nehéz kilépni a komfortzónából. Sokszor kifejezetten félelmetes. De azt hiszem, mégis megéri.
És talán a legnagyobb fejlődés nem is ott történik, amikor minden összeáll, hanem ott, amikor képesek vagyunk megállni egy pillanatra, ránézni arra, amiben vagyunk, és őszintén megkérdezni magunktól:
„Ez tényleg az engem szolgál?”
Mert csak akkor tudunk igazán továbblépni a következő szintre, ha nem csak azt vagyunk hajlandóak meglátni, amit látni szeretnénk, hanem az egészet.
A jót.
A nehezet.
A szépet.
A fájdalmasat.
És önmagunkat is benne.
Hát én most itt tartok. 🤍
Egy új ciklus első napján.
Kicsit izgatottan.
Kicsit félve.
Nagyon kíváncsian.
Ha hasonló érzésekkel vagy Te is, szeretettel várlak családállításra vagy Tarot elemzésre!
Dalma 🤍
