20/08/2026
Miért nehéz határt húzni? Miért nehéz kiállni magamért?
Több határokkal foglalkozó csoportot is tartottam már az elmúlt években. Viszont csak most kötődött bennem össze, hogy egy lépést hátra kell lépnem.
A legtöbb határ probléma a diszfunkcionális család miatt alakul ki, ezért is érdemes innen kezdeni a munkát.
Az egyik fő jellemző, hogy gyerekként megtanultunk más érzéseiért felelősséget vállalni, a sajátunkat pedig teljesen háttérbe szorítottuk. A gyermekei hiedelem az, hogy biztosan miattam dühös/szomorú anya, nem azért, mert nem tudja kezelni a mindennapos stresszt. Ezért nekem még jobban alkalmazkodnom kell, még jobban idomulni a környezethez, hogy velem ne legyen semmi baj.
De ennél még kézzelfoghatóbbat példa lehet az összemosódottságra a kopogás hiánya. A lakásban minden ajtó nyitva van, a privát tér nem létezik, minden átjárható, ahogy lelki szinten is. Így könnyedén gyakorolható a szülői túlzott kontroll, mindenre rálátni és bele is szólni. Ilyen környezetben szinte egyáltalán nem lehet kialakítani saját független döntéseket, véleményt.
Megtalálni azt, hogy ki is vagyok valójában.
Felnőttként lassan, kis lépésekkel lehet gyógyulni és talán így érdemes. Nem könnyű ez az út de egy szabadabb és önazonosabb élethez vezet.
Ha megszólított a téma akkor várlak a csoportba: https://www.facebook.com/share/1Hkr3TZpNT/?mibextid=wwXIfr
