Noa - life coach

Noa - life coach Egy segítő coach vagyok. Bántalmazott vagy? Mérgező munkahelyed van? Pániktól szenvedsz? Szorongasz? Nehezen mondasz nemet? Nem tudsz kiállni magadért?

Nehezen döntesz? Segítek neked. Online formában is vagyok. Keress bátran. Szeretettel, Noa 🌸

Két fontos téma röviden :1. Határok felhúzása és az ehhez köthető félelmeink !!Amikor a segítőd azt mondja: Húzz határok...
13/06/2026

Két fontos téma röviden :

1. Határok felhúzása és az ehhez köthető félelmeink !!

Amikor a segítőd azt mondja: Húzz határokat, mert azért bántanak, mert nem állsz ki magadért.
Vajon miért nem merjük megtenni??
Miért választjuk mindig újra és újra a szorongást, a félelmet, és azt, hogy nem vagyok fontos?
Ha valaki nem mer határokat húzni két oka lehet:
- Fél a következményektől.
- Fél elveszíteni azt, akit szeret.

Nem egyszer mondták ki a klienseim, hogy azért nem mernek visszaszólni szüleiknek, házastársaiknak, gyerekeiknek, barátaiknak, munkatársaiknak, mert akkor félő, hogy elveszítik őket.
Milyen szeretet az, ahol kényszerítve vagyunk bizonyos érzésekre, dolgokra és nincs feltétlen szeretet irányukban?
Szeret, tisztel, becsül téged az a valaki, akitől ennyire félsz??
Meg lehet tanuni a határhúzást, csak fel kell ismerni, hogy a szeretetet nem szabad megvásárolni, nem is tudjuk és aki nem szeret minket úgy, ahogy vagyunk, nem tiszteli azt, ahogy érzünk, az nem szeret!!
-----------------------------------------------------------
2 . MIért nem mész terápiába?

Amikor valaki szabad akaratából nem, de majd miattad elmegy terápiába és segítséget kér, az nem ugyanaz, mintha felismeri, hogy olyan nagy a problémája, hogy már egyedül nem képes megoldani.
Nem lehet senkit rávenni arra, hogy kérjen segítséget.
Ha valaki szenved, de nem kér segítséget, inkább a környezetét terheli panaszkodással, neki még nem fáj eléggé.
Sajnos tudjuk jól, hogy számtalan olyen csoport létezik, ahol semmi mást nem látni, csak tüneteket írnak ki, kérdezik egymást, hogy kinek magas még a vérnyomása, ki szédül, ki van ma sz....ul , ki nem mer elmenni valahova....de sajnos megoldás egyik ilyen poszt alatt sem születik.

Lehet, hogy most nem leszek ezzel népszerű, de ha valakit az megnygtat, hogy más is szenved, akkor neki nem tűnik valódinak a problémája.
Engem se és klienseimet sem nyugtatta meg soha az, ha másnak is rossz.
Én is mentem terápiába fiatal koromban , és onnantól nem a gyerekeimet és a szüleimet, barátaimat terheltem a rosszulléteimmel, hanem szakember foglalkozott a lelkemmel.

De ezt csak az ember maga tudja elhatározni, hogy elmegy valakihez.

Mások miatt soha nem fogunk fogorvoshoz se menni, hiszen ha nekem fáj a fogam, én szenvedek leginkább, tehát magam miatt megyek el 🙂

De: sosem szabad bántani azt, aki nem kér segítséget. ❤
Elég egyszer elmondani neki, szeret***el , és utána az az ő felelőssége.

Egyet viszont tehetünk: el lehet utasítani azt, ha valaki nekünk panaszkodik olyanról, amihez nem értünk és ami teher nekünk.
Szerethetjük és tisztelhetjük magunkat annyira, hogy teher lehet számunkra egy ilyen ember állandó panaszkodása, ha látjuk, hogy közben semmit nem tesz magáért, a változásért és így a gyógyulásáért sem.

Ki kell és szabad állnunk magunkért, minden helyzetben.

Legyél Te az első helyen a saját életedben.

Mondj bátran nemet bárkinek és azzal mondj magadra igent.

Válaszd önmagadat !!!

Holnap -Tízmilliószoros nap ès Telihold🌝A holnap különleges energiájú nap , hozhat új intenzívebb érzelmeket, amiktől so...
30/05/2026

Holnap -Tízmilliószoros nap ès Telihold🌝

A holnap különleges energiájú nap , hozhat új intenzívebb érzelmeket, amiktől soha nem kell

megijedni. Elég pusztán felkészülni rá. A Hold fázisai megváltoztatnak mindent, energiája irányítja a tengerek mozgását, befolyásolja az árapály folyamatot. 

Gondolj csak bele: Apály és Dagály. Es abba is gondolj bele, hogy az emberi test legalább 80 százaléka víz. Éppen annyira felborít bennünket, érzelmeinket, fizikai állapotunkat, mint a hatalmas óceánokat és tengereket. Tehát elég csak figyelni. A hold holnap különleges energiával rendelkezik, úgynevezett kék hold jelenség lesz az égbolton. Azt mondjak, hogy tízmilliószoros nap is van és ebből csak négy van egy évben. A holnapi egy ilyen. Teremtő energiája felhasználható arra, hogy minden, amire vágyunk fókuszt kaphasson bennünk és arra koncentráljunk, amit szeretnénk. Ugyanis minden, amire figyelünk, amire a fókuszt helyezzük, azt teremtjük meg a gondolatainkkal, és vonzzuk azt be az életünkbe. Szenvedélyesebb az ember teliholdkor. Vannak tünetek, akár kellemetlenek is tudnak lenni, ha hagyjuk, hogy befolyásoljon minket a sok negatív gondolat. Szeressünk, keressük az örömöket, forduljunk magunk felé, és érezzük, hogy élünk. Az élet olykor fájdalmasan nehéz. De:  a szenvedés és a fájdalom gyakorlatilag azt mutatja meg, hogy még élünk, van miért küzdenünk. Minden fájdalom és érzelem mutat egy utat nekünk. Csak észre kell vennünk, hogy milyen irányba mutat ez a fájdalom és az érzelmeink hová szeretnének minket elvinni. Gyönyörű teremtő éjszakát és holnapot kívánok mindenkinek, és csodálatos jövő hetet 🌺Szeret***el szívből , Noa coach ❤️

“ Óvakodj azoktól az emberektől, akiknek spirituális fokozata/meggyőződése csak tanulmányokból/tanfolyamokból származik....
15/05/2026

“ Óvakodj azoktól az emberektől, akiknek spirituális fokozata/meggyőződése csak tanulmányokból/tanfolyamokból származik.
Nézd meg azokat, akik saját megéléseikböl tanultak/javultak, és nem csak mások tapasztalatait olvassák/hallgatják.
Ismerik a bátorságot. Megvívták saját harcaikat és túlélték.
Nézd meg azokat, akik azt mondják: "Nem tudom, és nézd meg azokat, akiknek seneik vannak."
A sántítókat nézd, ne a továbbképzésröl kikerülteket.
Ne azt a gurut nézd aki helikopterrel ért fel a hegy tetejére, nézd meg azokat, akik felmásztak a csúcsra, akik koszosan és kimerülten értek oda, ők azok, akik ismerik az utazás értékét.

Amikor felérnek a csúcsra, segíteni fognak a "mászóknak", akik túl fáradtak a folytatáshoz. Amikor elérik a csúcsot, növelik mindenki más rezgését.
Mindig megosztják „kincsüket” másokkal – szó szerint és átvitt értelemben. Mindig együttérzést fognak érezni összetört szíved iránt. Mindig szeret***el fognak bánni veled.
😇"
~Alison Nappi

Bölcsesség Tengere 🙏🏻💞😌

Mit jelent bátornak lenni? A bátorság nem azt jelenti, hogy nem félsz valamitől. A bátorság annyit jelent, hogy annak el...
04/05/2026

Mit jelent bátornak lenni?

A bátorság nem azt jelenti, hogy nem félsz valamitől. A bátorság annyit jelent, hogy annak ellenére , hogy félsz valamitől, megteszed újra, és újra. A pánik miatt sokszor azt a megjegyzést kapják az emberek, hogy ők gyávák. Túl érzékenyek. Gyenge idegzetűek.

Ez nem igaz!

A pánik/szorongás ugyan nem látványos a külső szemnek, de hatalmas belső vívódás annak, aki ebben èl.

Annak az embernek aki szorong, vagy pánikban van, nem gyenge az idegrendszere. Csak sokáig marad annál a gondolatnál, ami beviszi őt az ördögi körbe.

Ragaszkodik egy gondolathoz, egy emlékhez, amit át tesz a jövőbe, és ez alakítja folytonos félelemmé azt, amit màr átélt.

Egy viszont igaz. Aki megkapja „feladatként” azt, hogy pánikban vagy szorongással él, nagyon érzékeny ember. Érzékeny másokra, a külvilágra, nagyon is mélyen érző ember. Ez nem rossz tulajdonság, hanem kifejezetten emberi.

A pánikkal és a szorongással a testünk mindig jelez valamit a lelkünk felé; általában olyan dolgot jelez , amit nagyon nem akarunk megtenni vagy elengedni.

Egy munkahelyet, egy kapcsolatot, egy régi mintát.

Bármit, amihez ragaszkodunk, de már nem érezzük magunkat jól benne.

Változtatás nélkül sajnos nincs változás. Tehát gyógyulni sem fogunk tudni akkor, ha nem változtatunk az adott szituáción, ami adott esetben beteggé teszi a lelket. Éppen erre való a lelki segítség.

Szeret***el, Noa coach 🌻

Mi az, ami leginkább kell a lélek gyógyulásához?• Elismerni, hogy szükségem van segítségre, mert egyedül már nem tudok t...
18/04/2026

Mi az, ami leginkább kell a lélek gyógyulásához?

• Elismerni, hogy szükségem van segítségre, mert egyedül már nem tudok tovább fejlődni.

• Hit, hogy az a segítő van mellettem, azt választom, aki az én emberem: aki figyel, aki ért, aki valamiben hiteles számomra.

• A változtatásra való hajlandóság.

• A hála érzésének gyakorlása, hogy azért, amim már van, minden nap hálát adjak.

• A megbocsájtás képessége saját magam miatt.

• A gyengeségeim felismerése, elismerése és a javításra való szándék.

• Az önszeretet megtanulása.

• A régi sebeim feltárásához szükséges bátorság.

• A folyamatos fejlődés , kitartás, türelem önmagammal szemben.

• Empátia magammal kapcsolatban.

• A testi tüneteim és a lelki töréseim közti kapcsolat megértése.

• a panaszkodás elhagyása.

• A MOST ban levés képességének gyakorlása.

Ha ezek egy részének a birtokában vagy, ha ebből a felsorolásból 3-4 el rendelkezel, el tudsz indulni a gyógyulásod felé és útközben a többit meg tudod tanulni.



Szeret***el, Noa coach

https://www.facebook.com/share/p/1CKoEhNZr2/?mibextid=wwXIfr
21/03/2026

https://www.facebook.com/share/p/1CKoEhNZr2/?mibextid=wwXIfr

Hogyan nevelj érzéketlen gyermeket
Pár hete láttam egy jelenetet, amit azóta sem tudok kiverni a fejemből.
Egy kb 6 éves kislány sírt egy padon ülve. Elveszett a rajza, és úgy sírt, mintha a világ vége lett volna. Mert neki tényleg az volt.
Az apja ott állt előtte, körülnézett és látta, hogy más is figyeli őket. Majd ezt mondta egy másik felnőttre nézve és kínosan nevetve: “Jaj, ne viccelj már, semmiség! Majd rajzolsz másikat.”
Aztán elővett egy csokit.
“Nézd, van nálam csoki!”

A kislány nem fogadta el. Sírt tovább. Az apa ott állt zavarban, a csokival a kezében, és határozottan látszott, hogy fogalma sincs, mit csináljon.
Nem volt rosszindulatú. Nem akarta bántani a kislányát. Csak egyszerűen nem tudta, hogy mit csináljon. Valószínűleg pontosan azt t***e, amit vele is t***ek gyerekkorában.

MIT TANUL EBBŐL A GYERMEK?
Amit az apuka tett, azt a legtöbben ismerjük. Sokunk kapta ugyanezt gyerekként. Sokunk csinálja most is, jószándékkal, anélkül, hogy tudna róla, hogy ez rombol.
Ez az érzelem semmisnek nyilvánítása. A figyelem elterelése.
A szándék a megvigasztalás.
Amit valójában közvetít: “Az érzésed nem jó, nem hasznos. Fojtsd el és foglalkozz mással.”

És a gyerek ezt elsajátítja. Szép lassan, napról napra, évről évre egyre ügyesebben elfojtja az érzelmeit.
Megtanulja, hogy ha fáj, nyelje le. Keressen valamit, amivel elterelheti a figyelmét. Munka. Telefon. Evés. Sport. TV. Tanulás. Bármi, csak ne foglalkozzon azzal, ami valójában ott tombol belül.

Emellett megtanulja azt is, hogy nincs értelme megmutatni másnak azt, ami benne van. Hogy úgysem hallja meg senki igazán. Ezért aztán pár év múlva már el sem mondja, hogy mi van benne. Minek…

MI ENNEK A KÖVETKEZMÉNYE FELNŐTTKÉNT?
Egy felnőtt, aki nem tud kapcsolódni a saját érzéseihez. Egy felnőtt, aki menekül a saját és mások érzéseitől, automatikusan vérprofin eltereli a figyelmét, racionalizál, viccelődik, függőségekbe menekül. Nehezen bízik másokban, mert mélyen azt tanulta meg, hogy úgysem értik meg. Kapcsolataiban távolságot tart, vagy épp túlreagál, mert az el nem ismert érzések idővel felgyűlnek.

Gyakran teljesítéssel, kontrollal vagy különféle pótcselekvésekkel próbálja szabályozni azt, amit valójában sosem tanult meg biztonságban megélni: a saját belső világát. Ennek következményei lehetnek pszichoszomatikus betegségek és különféle függőségek is.

MIÉRT NEM MEGY EZ LEGTÖBBÜNKNEK?
Mert mi is ezt kaptuk, ezt láttuk, ezt tanultuk, és ezt csináljuk (magunkkal is).

Apánk sem ült le mellénk. Anyánk sem mondta, hogy “látom, hogy fáj.” Helyette ezeket kaptuk: “Ne sírj már. Semmiség. Foglalkozz mással.” vagy esetleg még durvábban: “Hagyd már abba!” “Ha nem hagyod abba, még egy pofont is kapsz!”

MIT TANULTUNK EBBŐL?
Érezni rossz, az érzések rosszak, tehát el kell nyomni őket. Ez volt az üzenet. És most mi is ezt adjuk tovább, ösztönösen, automatikusan, mert más mintánk nincs.
De van egy pont, ahol ez megfordítható. És az nem a gyerekeknél kezdődik, hanem nálunk.

MAGUNKKAL IS UGYANAZ A FELADAT
Van bennünk egy belső gyerek, aki ugyanúgy ott ül azon a padon. Aki elveszített valamit. Aki fél valamitől. Akinek fáj valami. Akinek az érzéseire senki sem figyel. A legszörnyűbb, hogy még te magad sem.
És mi felnőttként ugyanúgy nyomjuk a csokit a kezébe: munkával, sporttal, telefonnal, bármivel, de nem engedjük érezni. Ha érezne, abban a pillanatban elkezdünk rá haragudni, és büntetjük őt.

Pedig a saját belső gyermekünknél is ugyanaz lenne a dolgunk, mint ami a padon ülő kislánynál vagy a saját gyermekünknél lenne. Megállni. Leguggolni. Figyelni rá. Jelenléttel fordulni felé. Képzeletben átölelni, aki ott zokog valahol a mélyben, és azt mondani neki: “Látlak. Itt vagyok veled. Együttérzek veled.”

Ez nem gyengeség. Ez a legbátrabb dolog, amit egy felnőtt tehet magával.
És amikor megtanuljuk ezt önmagunkkal, valami megváltozik.
Mert szülőként nem azt adjuk tovább, amit fejben tudunk, hanem azt, amit mi is átéltünk. Ha mi sem tudunk jelen lenni a saját érzéseinkkel, a gyerekünk mellé sem fogunk tudni leülni igazán.
De ha igen, ha megtanuljuk önmagunkat is meghallgatni, akkor egyszerre két gyerek gyógyul…

MIT LETT VOLNA A HELYES A PADON SÍRÓ KISLÁNYNÁL?
Leguggolni. Szemébe nézni. És kimondani: “Látom, hogy nagyon fáj neked. Az a rajz nagyon fontos volt neked.”
Majd csendben átölelni. Megengedni neki, hogy sírjon.
Abban a pillanatban a gyereknek egyetlen dologra van szüksége: hogy valaki átérezze, amit ő érez. Hogy nincs egyedül a fájdalmával.

Ha ez megtörténik, a sírás idővel magától csillapodik. Aztán lehet majd rajzolni másikat, lehet csokit is adni. De előbb az együttérzés a fontos.
Az a kislány nem azért sírt tovább, mert makacs volt. Azért sírt tovább, mert még senki nem érezte át igazán a fájdalmát.

EZ TOVÁBB MUTAT EGY SÍRÁSNÁL
Mert egy gyerek, akinek megengedik, hogy érezzen, megtanul bízni. Megtanul szólni, ha baj van. Megtanul megengedő lenni magával. Felnőttként pedig kevésbé fog menekülni az érzések elől, mert megtanulja, hogy nem kell félni tőlük, nem kell elfojtani őket.

A legfontosabb szülői pillanatok sokszor nem a nagy döntéseknél vannak, hanem ott, azokban a padon ülős helyzetekben.
Amikor leguggolunk. Amikor magunkban is megengedjük, hogy érezzünk. Amikor gyerek nem megoldást kér. Kapcsolódást.
Ha úgy érzed, hogy segítene valakinek ez a poszt, akkor oszd meg kérlek!

MIÉRT ÍROM EZT?
Küldetésem, hogy minél többen váljunk önmagunk legjobb verziójává, és hogy együtt teremtsünk egy új világot.

Kiss Gergely
Férj - Apa - Férfi

u.i.:
ha még nem olvastad így egy poszt az önbizalom hiányos gyerekekről:
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid0aa4UKQKxw7y65W9nRYKQekKDHXMeYyKxNBtdsdqcm9b3rVSvEtZmQ3VLJVVJqWS6l&id=100054541896960

03/03/2026

 Segítő vagyok. A lélek embere…de ember. Esendő, sérülésekkel és olykor bizonytalansággal…elmesélek egy történetet: Már kezdem visszanyerni emberi formàmat, arcomat, visszahíztam talán , amit kellett, már tornázom is, valahogy most már látom az alagút elejét😊és a tavaly december 27.-ei nap már csak egy emlèktrauma.. A mesterséges intelligencia úgy fogalmazott:
(hozzáteszem; nagyon ritkán használom, és akkor is csak a googleba beütve, direkt nem töltöttem le programokat, nehogy elveszítsem önmagamat és a valóság talaján maradjak) -, hogy minden, amit azóta érzek és néha vissza visszatér, olykor sajnos fél napokra is , az csak a TRAUMA UTÓRENGÉSE. December óta négyszer voltam egyedül kint a szabadban. Először csak 10 percre, azután fél órára, azután másfél órára. Ennyi jutott, ennyit tudtam csinálni.  Tegnap összeszedtem a bátorságomat, bár bevallom, be voltam rezelve elég rendesen🤣, lementem a pincébe, ahol 5 hónapja gubbaszt a sötétben a bicajom…felvonszoltam és eltoltam egy benzinkúthoz…ahol a kedves bácsik felfújják mindig a kerekét. Mondhatnám azt, hogy kaptam egy új esélyt, és az élet egy kicsit fejbe kólintott, szó szerint fejbe. És a világ is megfordult velem , az is szó szerint. 6 órán át tartott a dolog, csak utána voltam hajlandó megadni magam…és belátni: ezt nem tudom irányítani. Azóta már ismerem ezt az állapotot, beszélgettem olyan emberekkel is, akik hasonló ” élményekkel „gazdagították” az életüket, és ennek a csúnya ébresztő állapotnak megtapasztaltàk minden pokoli fázisát. Nevezzük el BPPV-nek…mert, hogy ez a neve. Betűk, amik egymás mellé téve nem jelent***ek számomra semmit tavaly októberig.  Akkor próbálkozott először nálam… Csak rövid időre, azután elfelejt***em, de jött a december 27-e és újra emlékeztetett arra, hogy létezik. Neki neve is van 🙂 Egyem meg a szívét… A naponta elvégzendő gyógytorna mellett, természetesen az életemet teljesen át kellett formálom. Amellett, hogy az amúgyis lassú tempómat tizedére kellett csökkentenem, és a sportot nélkülöznöm kellett egy ideig, nagy belső átalakuláson megyek keresztül. Van egy fantasztikus segítőm. Nélküle most lelkileg nem lennék ott ahol vagyok. Természetesen dolgozom azóta is, mert azt nem tudtam szüneteltetni. Talán ösztönösen nem is akartam… ezzel is mutatni tudok valamit a klienseimnek. Hitelesebb is lehetek ezáltal. Mert màr ezt is ismerem belülről…és az utat kifelé…Kevesebbet bírtam persze az elején dolgozni és volt pàr sötét pillanat….de másképpen nézem ezt is; a hivatasomat. Lassan felvàltotta a sietséget a várakozás. A türelem. A megfigyelés. En bloc az élethez valahogy teljesen máshogy állok hozzá. Nem voltam fegyelmezetlen ember eddig sem. De most vannak dolgok, amiket nem tudok csinálni. És vannak dolgok amiket kötelező, pedig kellemetlen 🙂 Exupery: Fohász című művét január 3-án vettem föl hangrögzítővel … soha olyan őszintén és fájdalmasan nem tudtam átélni egy írást sem, amit valaha felolvastam… gyenge voltam, a levegőket masképp vettem, de az az írás megmentett akkor…sokáig készült, hogy jól hallható legyen. Megérintett, megkarcolta a szívem és úgy döntöttem, elküldöm pár kedves szerettemnek. De tulajdonképpen az élet most megtanított a kis lépések művészetére… és várni. Várni arra, hogy egyszer csak ne féljek élni, elindulni. Vagyis inkább most is csak tanulom. Ez az àllapot arra tanított meg leginkàbb, hogy mindig!! legyek a jelenben. Bármelyik pillanatban, amikor vissza tekintek a múltba, vagy előre rohannék a jövőbe, megszédülök. Tökéletesen időzít az élet. És bár soha nem leszek hálás magáért az állapotért és azért a napért — mert sose fogom elfelejteni ezt a traumát –, amin átmegyek azóta, azért hálás vagyok. Hívő ember vagyok. Imádkozó, mélyen hívő. Nem vallásos, mert azt valahogy nem tudtam őszintén összeegyeztetni a személyiségemmel. Viszont a buddhizmus filozófiája nagyon közel áll hozzám. És itt van Isten…aki a “legjobb barátom”…az elmúlt hónapokban rengeteget beszélgettem vele… tanultam és tanulok a Buddhizmusról, és általa. Mindenkinek azt tudom javasolni, hogy találjon egy olyan irányt, amiben tisztaság van, amiben megtalálja önmagát, ahol magára ismer. Egy olyan út az , amin most járok, amin nem kezdtem volna járni, ha nem történik az, ami. Elég egy rossz mozdulat. És semmi nem ugyanaz.  Mindig is hittem valami láthatatlan, felsőbb erőben, de igazán közel csak most kerültem hozzá és magamhoz is. Szükségem van rá. Talàn soha ennyire, mint most. Évek óta keresgéltem a kapaszkodókat és nem találtam egyet sem igazán. Azt hittem, az valahol kint van a világban. Azt hittem, hogy azt ki kell érdemelni, hogy az biztos máshol van, mint ahol most én vagyok. Azután jött egy pillanat és megtaláltam magamban ezt a kapaszkodót. Átrendeződtek az emberi kapcsolataim. Megtanultam szép lassan határokat húzni. Megtanultam igazán nemet mondani anélkül, hogy bárkit is megbántanék. És ami talán a legnehezebb; , tanulom az elfogadás művészetét. Talán életünk végéig tanuljuk ezt… És nem utolsósorban eltűnt belőlem a harag. Azóta a nap óta nem fájt a fejem. Előtte való évben nagyon sokat voltam kórházban, csupàn egy - egy napokra. Mindig “elromlott bennem valami” , és azt hiszem december 27-én kaptam egy új lehetőséget. Nyomtam egy RESET-et és hoztam egy döntést. És hálás vagyok , hogy csak ezt a figyelmeztetést kaptam. Mindegy, hogy nevezzük; az élettől, Istentől vagy a saját testemtől. De egy erőteljes jelzés, ami átszakította a belső világomat. Csak azt szeretném evvel üzenni, hogy jobban figyeljetek magatokra, hallgassatok a belső hangokra és a fontossági sorrendetekben legyetek az első helyen. Mert ha mindig mások szükségleteivel foglalkoztok, és meg akartok felelni, és szeretetet akartok kicsikarni onnan, ahonnan nem kaptok, akkor fogtok kapni erős jelzéseket. És ezek a jelzések nem mindig kicsik. Olykor nagyon fèlelmetesek és fájdalmasak. Néha egészen a szakadék szélére kell eljutni, ahhoz hogy felébredjünk, és néha le is kell zuhanni onnan, egészen a mélybe és össze kell zúzni magunkat apró darabokra... megtanultam értékelni olyan észrevehetetlen pillanatokat, amik eddig magától értetődőek voltak az életemben. Megtanultam, hogy nem jár nekünk semmi!! Megtanultam, hogy nem evidens az, hogy tudok sétálni, és el tudok menni a boltba egyedül. Ebből a perspektívából , bármilyen kemény dolgok is történnek a világban, az élet szebb, változatosabb és nagyobb ajándék lehet, mint gondoltam. Lehetőségem lett újra tanulni szinte minden érzelmet. Amikor decemberben először a tükörbe néztem napok múlva, fájdalmas volt látnom, ahogy eltűnik a fény a szememből , eltűnik az egyéniségem, eltűnt a sápadtsàgom és a rettegésem mögött az élet …és az arcom megváltozott. Csak egy kimerült ismeretlen voltam…Hiú ember vagyok, borzalmasan nehéz volt megszokni az új arcomat. Nem tudtam meddig fog tartani, hogy visszaszerezzem…. Szomorúvá tett , sokat sírtam…. De nem szereztem vissza, hanem új arcom lett, valami mással van töltve, mint eddig és ha most a tükörbe nézek, bármilyen fáradt vagyok, és bármi történik, szeretem azt, akit látok. Talán először életemben igazán szeretem és elfogadom magam🥰 Van most pár ember az életemben, akik nagyon nehéz dologgal néznek szembe. Nagyon nagyon szeretem őket, de az az ő csatájuk, ahogy ez most az enyém. Talán mondhatom, hogy most tanultam meg igazán szeretni is. Nem őket….csak úgy. Tudom szeretni is őket és közben csendben lenni. Hátralépni kettőt..,vàrni és nem csinálni semmit olykor, pedig szeretnék….mert megért***em, hogy nekik akkor és ott az a legjobb, ha csak tudjàk: itt vagyok , ha kellek . Tudják, kiről beszélek ❤️💙❤️ Én is nagyon sokáig kívántam ezt a csendet. Még most is szeretem és igénylem . De fontosnak tartottam, hogy ezt leírjam. Talán valakinek éppen most van rá szüksége 🥰Azt kívánom mindenkinek, hogy legyen az életben valódi kapaszkodója, és ha eltévednétek, keressétek meg magatokban azt a tiszta , naiv kislányt és kisfiút, akik egykor voltatok mindenféle kontroll, hazugság, megtévesztés, félelem, kétség és mindenféle negatív külső hatás nélkül ❤️

Rajtam múlik, mivel töltöm az időmet, kivel lépek kapcsolatba, kivel osztom meg a testem, az életem, a pénzem, az energi...
02/03/2026

Rajtam múlik, mivel töltöm az időmet, kivel lépek kapcsolatba, kivel osztom meg a testem, az életem, a pénzem, az energiám. Kiválaszthatom, mit eszem, olvasok, tanulok. Eldönthetem, hogyan reagálok a kedvezőtlen életkörülményeimre - rajtam áll, hogy átoknak vagy lehetőségnek tekintem-e őket (és azon alkalmakkor, amikor túlságosan tele vagyok önsajnálattal, és nem tudom lelkesen nézni a dolgokat, még mindig megpróbálhatom megváltoztatni a szemléletmódomat). Megválogathatom a szavaimat és azt, hogy milyen hangnemben beszélek másokkal. És legfőképpen megválogathatom a gondolataimat.

- Elizabeth M. Gilbert🩵

A TOROK, AMELY ELZÁRÓDIK, AMIKOR BÁTRAN MEGTARTOD MAGADA torok nem a hideg, az időjárás vagy „bármi más” miatt záródik e...
24/02/2026

A TOROK, AMELY ELZÁRÓDIK, AMIKOR BÁTRAN MEGTARTOD MAGAD

A torok nem a hideg, az időjárás vagy „bármi más” miatt záródik el.

Akkor záródik el, amikor lenyeltél valamit, amit ki kellett volna adnod.
A torok a híd az érzéseid és a szavaid között.

És amikor nem mondod el, mi bánt, mi bosszant, mi árult el, mi hagyott nyomot...
a tested lenyeli, amit a szád elhallgat.

És igen:
Érzed a csomót,
a nyomást,
mintha valami elakadt volna.
Ez nem csak feszültség.
Ez érzelmi emlék.
Ez egy elhallgatott igazság.
A torok őrzi azt, amit a szív nem tudott elengedni.

MIÉRT FÁJ ENNYIRE? (KÖRBE-KÖRBE)
Mert inkább nem vitáztál, hogy ne kelljen harcolnod.
Mert azt mondtad, „nem számít”, amikor számított.
Mert hallgattál, hogy ne törd össze a családot.
Mert lenyelted a bátorságodat, hogy ne bánts senkit.
Mert azt tanították neked, hogy tűrd, ne fejezd ki.

A torok az a határ, ahol a test megtörik, amikor a lélek már nem bírja tovább.
Ez nem „könnyű” érzelem.
Ez a lélek fájdalma, ami a testben marad.

HOGYAN SZABADULSZ MEG TŐLE? (VALÓDI, NEM MESE)
1. lépés: A légzés feloldja a csomót
4 másodperc alatt lélegezz be az orrodon keresztül.
Tartsd vissza 2 másodpercig.
Lassan lélegezz ki a szádon keresztül, mintha tüzet fújnál.
Ismételd meg 10-szer.
A légzés teret nyit ott, ahol a tested fulladozik.

2. lépés: Frontális masszázs
A hüvelykujjal nyomd meg a nyak tövét, az áll alatt.
Lassan haladj lefelé a mellkasig.
Ismételd meg 8-szor, lassan.
Ha fáj, ott van a tárolt fájdalom.

3. lépés: Mondd el, amit nem mondtál el
Nem a másiknak.
A testednek.
Ha akarsz, halkan mondd, de mondd:
„Igen, fájt. ”
„Igen, hatással volt rám. ”
„Nem volt igazságos. ”
„Nem érdemeltem meg, hogy ezt cipeljem. ”
A test nem gyógyítja meg azt, amit nem nevezünk meg.
JELEK, HOGY A GYÓGYULÁS MEGKEZDŐDÖTT.
Mély sóhajtás jön
Az állkapcsod laza.
Érzel, hogy ok nélkül sírni szeretnél
A hangod megnyugodott.
A torkod elszorul.
Ez nem gyengeség.
Ez a lélek felolvadása.

ÜZENET TŐLEM NEKED
A torok nem betegség miatt záródik el.
A csend miatt záródik el.
Nem amiatt, amit tegnap elhallgattál.
Amiatt, amit egész életedben elhallgattál.
Az a személy, aki nem engedi meg magának, hogy kifejezze magát, megfojtja önmagát.
Beszélni nem veszekedés.
Beszélni létezés.
Amit nem mondasz ki, az éget.
Amit nem sírsz ki, az megkeményít.
Amit nem engedsz el, az összetör.
Ne maradj csendben.
A tested segítségért kiált.

Laureano G. Goncalves

Cím

Kis/Sváb-hegy
Budapest
1126

Nyitvatartási idő

Hétfő 10:00 - 19:00
Szerda 10:00 - 19:00
Péntek 10:00 - 16:00

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Noa - life coach új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Rendelő Elérése

Üzenet küldése Noa - life coach számára:

Parancsikonok

Megosztás