10/09/2026
🍂Itt van az ősz, itt van újra!
Petőfi Sándor már több mint 175 éve írta le ezeket a sorokat, és nem is lehetne szebben köszönteni az évszakváltást, mint ezzel a csodálatos verssel.
🌦️És valóban, úgy tűnik, a nyár most már tényleg átadja a helyét az ősznek. A tegnapi nap volt az utolsó 30 fok feletti nyári nap, estére pedig megérkezett egy front, amely lehűlést és esőt hozott magával. Ma már „csak” 23–25 fokra számíthatunk, és két napig a csapadékból is jut bőven, amire valljuk be, már igencsak szükségünk van.
👩⚕A hirtelen időjárás-változás azonban a szervezetünket is megviselheti. Fejfájás, fáradtság, levertség, koncentrációs nehézség vagy akár alvászavar is jelentkezhet a frontérzékenyeknél. Ilyenkor figyeljünk egy kicsit jobban magunkra: pihenjünk eleget, igyunk megfelelő mennyiségű folyadékot, és ne terheljük túl magunkat.
De ha már itt az ősz, miért is ne szeretnénk?
Petőfi is feltette a kérdést:
„Tudja isten, mi okból
Szeretem? de szeretem.”
Talán mi is tudnánk néhány jó okot.
🚶♀A kellemesebb hőmérséklet tökéletes egy nagy sétához, kiránduláshoz, erdei barangoláshoz. Használjuk ki a természet színeit és a friss levegőt - a rendszeres mozgás ugyanis az ősszel is az egyik legjobb dolog, amit az egészségünkért tehetünk.
🤧Persze közben lassan bekopogtat a náthás, influenzás időszak is. Érdemes fokozatosan visszatérni az őszi rutinokhoz, figyelni a kézhigiéniára, a megfelelő öltözködésre, a pihenésre, és ha betegek vagyunk, nem hősködni: maradjunk inkább otthon, hogy másokat ne fertőzzünk meg.
És van még valaki, aki egyelőre egyáltalán nem akarja elfogadni, hogy vége a nyárnak… A parlagfű.🌿 Az allergiások sajnos még nem lélegezhetnek fel: a pollenszezon továbbra is tart, így az orrfolyás, tüsszögés, könnyezés és egyéb allergiás panaszok még sokaknál okozhatnak kellemetlenséget.
🤗Szóval itt van az ősz, itt van újra! És bár nem tudjuk pontosan, mi okból szeretjük... azért csak szeretjük.
🏥Vigyázzunk magunkra, figyeljünk egymásra, és élvezzük ki az ősz minden szépségét!🩵
Petőfi Sándor:
TT VAN AZ ŐSZ, ITT VAN UJRA...
Itt van az ősz, itt van ujra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.
Kiülök a dombtetőre,
Innen nézek szerteszét,
S hallgatom a fák lehulló
Levelének lágy neszét.
Mosolyogva néz a földre
A szelíd nap sugara,
Mint elalvó gyermekére
Néz a szerető anya.
És valóban ősszel a föld
Csak elalszik, nem hal meg;
Szeméből is látszik, hogy csak
Álmos ő, de nem beteg.
Levetette szép ruháit,
Csendesen levetkezett;
Majd felöltözik, ha virrad
Reggele, a kikelet.
Aludjál hát, szép természet,
Csak aludjál reggelig,
S álmodj olyakat, amikben
Legnagyobb kedved telik.
Én ujjam hegyével halkan
Lantomat megpenditem,
Altató dalod gyanánt zeng
Méla csendes énekem. -
Kedvesem, te űlj le mellém,
Ülj itt addig szótlanúl,
Míg dalom, mint tó fölött a
Suttogó szél, elvonúl.
Ha megcsókolsz, ajkaimra
Ajkadat szép lassan tedd,
Föl ne keltsük álmából a
Szendergő természetet.
Erdőd, 1848. november 17 - 20.
