https://www.facebook.com/768496696357182/

Moira - irodalomterápiás műhely

Kezdolap
Magyarország
Budapest
Moira - irodalomterápiás műhely

Tankó Andrea irodalomterapeuta oldala

25/05/2026

. h é t i n d í t ó .

19/05/2026

„ha mindig csak megértek, hol maradok én?”👥

Szabó Lőrinchez hasonlóan sokan kérdezhetjük azóta is különböző élethelyzeteinkben.
A gondoskodói munka, legyen az intézményes keretek között vagy az otthoni közegben, sok esetben alig látható, de legtöbbször inkább láthatatlan. A láthatatlanság sok különböző érzést vonhat maga után, de ha lélekből végzett munkához kötődik, általában nem a jóleső, feloldó láthatatlanságot tapasztalhatjuk. Fárasztó tud lenni, nagyon fárasztó.

💫 Adni, szeretni, jelen lenni – sokunk szupererői. 💫
De jól esne közben megengedően lenni, elfogadva, meghallgatva, érezve és értve lenni, látszani.

Segítő szakemberként magam is érzem, mennyire elkél az újrakapcsolódás, a kifújás és belélegzés, a megerősödés, a megállás. Annak megtapasztalása, hogy a hivatáson túli én is értékes, teljes. És gondoskodásra szorul. 💛

A június 7-ei személyes alkalom ebből a megfontolásból jön létre.
Ha érzed a fent megfogalmazottakat, ha elfáradtál, elakadtál, kérdésekre vagy meghallgatásra van szükséged az erőmerítéshez vagy még magad sem tudod, mire van szükséged, de valami megszólít a téma kapcsán – várlak, gyere. 🚪

Jelentkezz ímélben: [email protected]
Részletek az eseményben.

17/05/2026

Ma volt a harmadik ✨Elég (jó) vagyok✨ műhelyfoglalkozás, amely egyúttal a legtöbbet tartott tematikus alkalom lett az eddigiek közül.
Szép példája volt ez a láncolat annak, hogy bár az alkalmakra szánt forgatókönyv keveset módosult, mégis mindegyik találkozás különböző alakot ölt.
🌙 A teret közösen alakítjuk és a felelősségünk is közös. Fontosak számomra ezek a gondolatok és jó tapasztalni, amikor megvalósul egyfajta közös ég alattiság. Bárhol is legyünk.🌙

A csoport tagjai szépen, hömpölygően adták-vették a szót, erőt adva és merítve maguk és a másik megosztásaiból. Az, ahogyan ebben a sokat gondozott térben idegen emberek kapcsolódni képesek, mindig megérintő számomra. Őszinte, a nehéz megéléseket bátran vállaló megosztások hangzottak el ma is, amelyeket mindig, egyenként és a csoport egészének is újra és újra megköszönök.
Helye volt a rég nem érzett dühnek, helye az önmegdicsérés vállalásának, saját belső értékekre való rátekintésnek és a külső elvárásoktól való elhatárolódás kísérletének. Beszélgettünk munkahelyi nehézségekről, keretek közé szorított egyediségről, családi mintákról, a kisgyermekes és egyedülálló szülőség nehéz megéléseiről. 👭

🧡Szép látni és érezni, ahogy a sebezhetőség erőssé tesz!
„Megszentült idő” volt ez számunkra, hogy a sok, csoporttagok által ajándékba kapott gondolatból egyet idézzek.🧡

🙏Köszönöm, hogy alkalomról alkalomra bizalmat szavaztok.

👁 Legközelebb 🎉június 7-én találkozhatunk, ezúttal személyes formában🎉, egy hosszabb workshop keretében, amelyben a láthatatlan, gondoskodói munka, a segítő hivatás és az ezek mögött rejlő saját színek, hangok, arcok kerülnek fókuszba.
Részletek az ehhez kapcsolódó posztokban.

09/05/2026

Az online alkalmak résztvevőinek👥 visszajelzései📜:

🌱„Nagyon inspiráló volt, hogy mindig akkor kérdezett a csoportvezető, amikor szükséges volt, mindig jókor és jót. Nagyon kedves atmoszférát teremtett, abszolút bizalmat sugárzott.”

🌱„Én szerettem, hogy a csenddel is megerősített.”

🌱„A légkör amit teremtett nagyon inspiráló volt, online térben erre nem is számítottam.”

🌱„Számomra a vezető személye néha kapaszkodó volt, mert enyhén zavarban voltam.”

🌱„Nagyon kellemes és biztonságos közeget tudsz teremteni, könnyű benne megnyílni, kapcsolódni.”

🌱„szeretem, ahogy vezeted ezeket az alkalmakat :) érdekes témák és nagyon sokat segítenek.”

❕Ha kipróbálnád az online irodalomterápiát és érdekel az Elég (jó) vagyok kérdésköre – jelentkezz! Május 17-re vannak még helyek. Részletek az eseményben.

07/05/2026

👥 Tegnap, május 6-án este, az Elég (jó) vagyok műhely keretében online találkoztunk, hogy különböző országok különböző pontjairól kapcsolódjunk, lassuljunk, elcsendesedjünk és teret engedjünk a kérdéseinknek, gondolatainknak. 👥

A külső elvárásokkal való vívódás, a megfelelés nyomása és a kérdés, elég (jó) vagyok-e, talán minden életszakaszban megjelenik valamilyen formában, több-kevesebb hangsúllyal. A bólogatások, egymás megosztásaihoz fűzött empatikus mosolyok és én-megosztások ezalkalommal is ráerősítettek arra, hogy bármennyire is érezzük egyedül magunkat szorongató, félelemkeltő élethelyzetekben, sok mindenben osztozunk. 🧷

A csoport résztvevőinek hála közösen gondolkodhattunk félelmekről, a sorból való kilógásról és ennek elfogadásáról, belső, rejtett képességekről, erőkről, amelyek megtartanak a mindennapokban és még a „nekem ennyi elég” gondolat többértelműségén is elindulhattunk.
A szövegeken keresztüli belső én-munka, az írás és adott esetben az írottak felolvasása 📚✒ lehetőséget ad, hogy ismeretlenül is kapcsolódni tudjunk 🚪. És lehetőség a felszusszanásra, terhek letételére, vagy egyszerűen csak arra, hogy kimondjuk, nagyon elfáradtunk.

🙏 Köszönöm ezt az alkalmat azoknak, akik visszatérő vagy új csoporttagként hozzátettek ahhoz, hogy létrejöjjön egy olyan közös bizalmi tér, amelyben helye van a csendnek, helye van a szónak. Bátrak vagytok!

👁 Ha foglalkoztat a téma, május 17-én, vasárnap délelőtt ismét Elég (jó) vagyok műhelyre kerül sor. Még vannak szabad helyek.
Részletek az ehhez kapcsolódó posztokban.

01/05/2026

🎉Májusban két eseményre kerül sor.🎉

Az Elég (jó) vagyok személyes foglalkozás után úgy gondoltam, online is megnyitom a lehetőséget a csatlakozásra azok számára, akik szeretnének kapcsolódni magukkal, rátekinteni az elégnek lenni személyes vonatkozásaira, kicsit kilépve a külső elvárások szorításából, de távol élnek Budapesttől. 👥

A május 6-ai alkalomra beteltek a helyek, DE a 📍május 17-ei, vasárnap délelőtti foglalkozásra már megnyílt a jelentkezés.

👁️Részletek az eseményben, de ha kérdéseid merülnének fel a módszerrel / témával kapcsolatban, ímélben is szívesen válaszolok, keress bátran.

Remélem, leszünk.
Várlak szeretettel!🤎

29/04/2026

👁 Önismereti könyvajánló 👁

Legújabb olvasmányom Selja Ahava 🐛 A nő, aki szerette a rovarokat 🦋 című könyve volt. Különös cím, még különösebb tartalom. Rég olvastam olyan könyvet, ami már az első oldalain mélyen megragadta a figyelmem.

A kötet főszereplőjét Maria Sibylla Merian 17. századi természetkutató és festő ihlette, mellette pedig számos hivatkozás történik történelmi korok híres tudósaira, orvosaira, korszakaira.
Fejlődésregénynek is tekinthető 👣 , ami ebben a kötetben többféle értelmet is nyer: a pillangók élete és fejlődési szakaszai egybecsengenek az emberélet alakulásával, amely a kötetbe szervezés egyik vezérelve is lesz.

Maria, a főszereplő, nehézségekkel, fájdalmakkal teli életútja maga az elmélkedés és megcselekedés. Isten és ember kapcsolata, a természet körforgása és a természet lényeinek csodálata, a nőkre szabott szűkös keretek és a szabad önrendelkezés, az anyaság és a hivatás megélése közti feszültségek és a nyughatatlan, társadalmi normák alól kilógó én boldoguláskísérletei mind-mind témái ennek a mágikus realista elemekkel átfont regénynek. 🔍

🧡Filozofikus mélyutazás egy nő (és rajta keresztül sok más ember és élet) életútjába, testi és lelki felnövésébe, közben pedig saját tereinkbe🧡. Maria elmélkedései, korlátokba ütközése és megküzdési módjai ugyanis óhatatlanul magunk fele irányítják a tekintetet. Hogyan is vagyok (magammal) a világban? Csak egy kérdés, amely kihangosodhat olvasáskor.

Ajánlom szeretettel – azoknak is, akik nem szeretik a rovarokat. 😊

Cím

Budapest

Weboldal

facebook.com

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Moira - irodalomterápiás műhely új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.