09/02/2026
A kabát még mindig a fogason lóg.
Senki nem vette le onnan.
Valahogy így tűnt helyesnek.
A lakás tele van apró jelekkel, amik nem tudják, hogy vége lett:
egy félig elolvasott újság,
egy bögre a mosogató mellett,
egy név a telefonban, amit többé nem hív senki.
Amikor megtörtént, nem voltak nagy mondatok.
Csak egy pillanat, amikor minden túl gyors lett.
És aztán hirtelen túl sok döntés várt azokra,
akiknek épp csak lélegezni lett volna erejük.
Volt valaki, aki átvette ezt a terhet.
Nem azért, mert nem fájt neki —
hanem mert tudta, ilyenkor nem szabad még egy súlyt rátenni a gyászra.
Néha nem az számít, mit mondunk az utolsó alkalommal.
Hanem az, hogy hogyan engedjük el.
Ha egyszer túl nehéz lesz mindent egyedül vinni,
jó tudni, hogy van, aki csendben segít elbúcsúzni.
📞 06 70 224 3136