04/09/2026
◾️Közzétették az országos adatokat: a vártnál lényegesen kevesebb kórházi fertőzést mutatott ki a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórházban az uniós vizsgálat
◾️1046 beteget vizsgáltak, közülük 36-nál azonosítottak egészségügyi ellátással összefüggő fertőzést. A betegek állapota és az ellátás összetettsége alapján 61 ilyen beteg lett volna statisztikailag várható. A Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház eredménye a hasonló, harmadik szintű kórházak között is a kedvezőbbek közé tartozik.
◾️A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) szeptember első napjaiban t***e közzé a 2022-ben végzett Európai Pont Prevalencia-vizsgálat részletes hazai intézményi adatait. A vizsgálat azt mutatja meg, hogy egy adott időpontban a kórházban fekvő betegek közül hányan érint***ek egészségügyi ellátással összefüggő – hétköznapi szóhasználattal - kórházi fertőzésben.
◾️A „Pont Prevalencia” első hallásra bonyolult kifejezés, a lényege azonban egyszerű. Olyan, mintha egy adott napon készítenénk egy fényképet a kórházi osztályokról: megnézzük, hány beteg fekszik bent, és közülük hányan szenvednek az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésben. A vizsgálat egy előre kijelölt 4 hetes időszakban egységesen zajlott az Európai Unió kórházaiban. Ez tehát nem azt jelenti, hogy egy év alatt hány fertőzés történt, és nem azt mutatja, hogy egy betegnek mekkora az esélye arra, hogy a kórházban fertőzést kapjon. Egy meghatározott időpont állapotáról ad képet.
◾️A Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház esetében 1046 beteget vontak be a vizsgálatba, közülük 36-nál állt fenn legalább egy egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés. Ez 3,4 százalékos prevalenciát jelent. Önmagában azonban még ez a 3,4 százalék sem mond el mindent. Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy milyen betegeket kezel egy kórház. Egy kisebb intézmény és egy nagy oktatókórház betegösszetétele alapvetően különbözhet. A súlyos alapbetegség, az intenzív kezelés, a hosszú kórházi tartózkodás, egy nagy műtét, a húgyúti katéter vagy a gépi lélegeztetés mind növelheti egy fertőzés kialakulásának kockázatát.
◾️Az NNGYK ezért a nyers adatok mellett azt is kiszámította, hány fertőzéssel érintett beteg lenne várható az adott kórházban, ha figyelembe vesszük, hogy milyen állapotú és milyen kezelésben részesülő betegeket lát el. A számítás többek között a betegek életkorát, alapbetegségének súlyosságát, kórházi tartózkodásának hosszát, az ellátás típusát, a műtéteket, valamint egyes invazív eszközök használatát veszi figyelembe.
A kecskeméti kórházban ellátott betegek összetétele alapján a statisztikai modell 61 fertőzéssel érintett beteget várt. Ehhez képest 36 ilyen beteget azonosítottak. A várható prevalencia 5,8 százalék volt, a ténylegesen mért érték 3,4 százalék.
◾️Az NNGYK ezt egy úgynevezett standardizált fertőzési aránnyal, röviden SIR-rel is kifejezi. Ha a SIR értéke 1, akkor pontosan annyi fertőzést találtak, amennyi várható volt. Ha 1 felett van, több, ha 1 alatt, kevesebb. A kecskeméti kórház SIR-értéke 0,59 volt. Vagyis a mért fertőzési esetszám a várható érték mintegy 59 százalékát t***e ki: körülbelül 41 százalékkal kevesebb érintett beteget találtak a vártnál. Ráadásul az NNGYK statisztikai számítása szerint ez nem egyszerű véletlen ingadozás. A kecskeméti SIR 95 százalékos konfidenciaintervalluma 0,42–0,82, ezért az NNGYK hivatalos értékelése: „a vártnál szignifikánsan alacsonyabb”. Közérthetően ez azt jelenti, hogy a különbség statisztikailag is elég nagy ahhoz, hogy ne lehessen egyszerűen a véletlen számlájára írni.
◾️A Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház harmadik szintű intézmény, vagyis a nagy, összetett betegellátást végző kórházak közé tartozik. Ezért elsősorban ezekkel az intézményekkel érdemes összehasonlítani. A hasonló nagy kórházak között az ország második legjobbja.
A közzétett adatok alapján a harmadik szintű intézményeknél a mért fertőzési prevalencia középértéke, mediánja 6,3 százalék körül alakult. Kecskeméten ez 3,4 százalék volt. A kockázatokkal korrigált SIR középértéke ugyanezen intézmények között körülbelül 0,92, a kecskeméti érték pedig 0,59, tehát a harmadik szintű intézmények kedvező tartományába tartozik.
◾️Fontos ugyanakkor, hogy az NNGYK maga is óvatosságra int az összehasonlításnál. A SIR önmagában nem alkalmas arra, hogy kijelentsük, melyik Magyarország „legjobb” vagy „legrosszabb” kórháza. A fertőzések felismerését az is befolyásolja, milyen gyakran végeznek mikrobiológiai vizsgálatokat, mennyi mintát vesznek, illetve milyen diagnosztikai gyakorlatot követ az adott intézmény.
◾️A kecskeméti adatokban ezen a területen is van további feladat. A 36 fertőzéssel érintett beteg közül 20 esetében történt mikrobiológiai igazolás, ami 55,6 százalékos arányt jelent. A hemokultúra-vételek gyakorisága és az alkoholos kézfertőtlenítőszer felhasználása is olyan mutató, amelyben a hasonló intézmények egy részénél magasabb értékeket láthatunk. Ugyanakkor a kórház rendelkezett elfogadott infekciókontroll-tervvel és -jelentéssel, a WHO infekciókontroll-rendszert vizsgáló mutatója pedig 70 pont volt.
◾️A 2022-es vizsgálat tehát egyértelműen kedvező képet mutat intézményünkről.
A számok egy négy évvel ezelőtti időpontról készült pillanatfelvételt jelentenek, ezért nem írják le önmagukban a kórház mai infekciókontroll-helyzetét. Arra azonban alkalmasak, hogy megmutassák: a kecskeméti kórházban 2022-ben, az ott kezelt betegek kockázatait is figyelembe véve, a statisztikailag vártnál lényegesen kevesebb egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéssel érintett beteget azonosítottak.
◾️A Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház célja, hogy az ilyen adatokat nyíltan és közérthetően bemutassa, a kedvező eredményeket megőrizze, a fejlesztendő területeket pedig ugyanilyen pontosan azonosítsa. A betegbiztonság szempontjából ugyanis az a legfontosabb, hogy a fertőzéseket keressük, felismerjük, mérjük, és az eredményekből folyamatosan tanuljunk.
