29/06/2026
Lezárult egy út.
Az elmúlt fél évben egy férficsoportban voltam jelen segéd csoportvezetőként. Érdekes volt egy lépést hátrébb állni, figyelni a folyamatokat, és újra megtapasztalni, milyen ereje van annak, amikor férfiak őszintén beszélnek arról, ami bennük zajlik.
Sokan szocializálódnak úgy, hogy az érzéseket jobb félretenni, kibírni, megoldani egyedül. Rövid távon ez működhet. Hosszú távon viszont gyakran a kapcsolataink, a testi tünetek vagy a kiégés jelzik, hogy valami figyelmet kér.
Az érzelmek megosztása nem öncélú "kitárulkozás". Inkább annak a képessége, hogy felismerjük, mi történik bennünk, és ezt ki tudjuk mondani. Ez nem gyengít, hanem nagyobb önismeretet, tisztább kapcsolatokat és jobb döntéseket tesz lehetővé.
Jó látni, hogy már a férfiak körében sem teljesen tabu ez a téma. Ezúton is köszönöm a lehetőséget és az őszinteséget minden csoporttagnak!