16/08/2026
Ovikezdés óvó néni szemmel 💚🏡👧🏼🧒🏻
Mivel főállásban óvodapedagógusként tevékenykedem, arra gondoltam, hogy kicsit írok nektek a sokak által érintett és sokszor izgalommal várt témáról, az ovikezdésről. Szeretném, ha egy kicsit a mi oldalunkról is olvashatnátok arról, hogyan látjuk mi ezt az időszakot, és mivel tudjátok otthon segíteni a gyermeketeket.
Amire én mindig kérem a szülőket, hogy lelkileg ők is készüljenek fel az óvodakezdésre. Legyenek magabiztosak, határozottak, és próbáljanak bízni abban, hogy gyermekük képes lesz megbirkózni ezzel az új helyzettel. A gyerekek hihetetlenül érzékenyek, nagyon hamar megérzik, ha anya vagy apa bizonytalan, szorong vagy fél az elválástól.
Éppen ezért, bármennyire is nehéz, ne a gyermek előtt érzékenyüljetek el, hiszen ezzel akaratlanul is azt üzenhetitek neki, hogy valami rossz dolog történik vele. Természetesen teljesen rendben van, ha nektek is nehéz ez az új helyzet, hiszen egy nagy mérföldkő ez az egész család számára.
Nagyon fontos, hogy a reggeli búcsú ne legyen elhúzva. Legyen egy kedves, megszokott kis búcsúrituálé: egy ölelés, egy puszi, egy rövid mondat, és utána induljunk. A többszöri visszafordulás, a „még egy puszi”, a hosszú búcsúzkodás sok esetben csak még nehezebbé teszi az elválást.
Azt viszont semmiképpen sem javaslom, hogy titokban menjetek el. Mindig búcsúzzatok el a gyermektől, még akkor is, ha sír. Fontos, hogy megtapasztalja: anya vagy apa elmegy, de mindig vissza is jön érte.
Arra is figyeljünk, hogy ne ígérjünk olyat, amit nem tudunk betartani. Például ha valójában alvás után mentek érte, ne azt mondjuk, hogy „mindjárt jövök”. Inkább segítsünk neki abban, hogy számára érthetően tudja, mikor találkoztok újra.
Nagyon sokat számít az is, hogy hogyan beszéltek otthon az óvodáról. Próbáljátok pozitívan megközelíteni: milyen játékok várják, milyen sok új élményben lesz része, milyen jó lesz új barátokat szerezni. A gyermek előtt lehetőleg ne a félelmeinket erősítsük, hanem a biztonságot és a kíváncsiságot.
Az óvodakezdés előtt otthon is sokat segíthet a rutin kialakítása és az önállóság gyakorlása. Korábbi lefekvés, nyugodtabb reggelek, az öltözés, cipőfelvétel, étkezés vagy a mosdóhasználat gyakorlása mind megkönnyítheti az első időszakot. Nem kell tökéletesen önállónak lennie a gyermeknek, de minden apró sikerélmény növeli a magabiztosságát.
És még egy nagyon fontos dolog: ne hasonlítsuk össze a gyermekeket egymással! Van, aki egy-két nap alatt könnyen beilleszkedik, míg másnak hetekre, hónapokra van szüksége. Mindkettő teljesen rendben van. Az is előfordulhat, hogy egy gyermek az első napokban nagyon ügyesen elválik, majd később kezd el sírni. Ez is természetes, hiszen sokszor idő kell ahhoz, hogy igazán tudatosuljon benne az új helyzet.
A sírás pedig önmagában nem azt jelenti, hogy a gyermek rosszul érzi magát az óvodában. Sok gyermek sír a reggeli elváláskor, majd néhány perc múlva már önfeledten játszik. A szülő számára a legnehezebb pillanat sokszor éppen az ajtóban történik, miközben a gyermek napjának további része már egészen máshogy telik.
Minden kisgyermek más, minden beszokás más, és nincs egyetlen tökéletes forgatókönyv sem. Van, akinek könnyebben megy, van, akinek több időre van szüksége. Ne legyenek elvárások, ne legyen verseny, adjunk időt. ❤️
Tudjuk, hogy szülőként nem könnyű elengedni a gyermeketek kezét, és ott hagyni a legféltettebb kincseteket egy számotokra új környezetben. Talán eddig szinte minden percét ismertétek, tudtátok, mikor ébredt, mikor evett, mikor volt szomorú, mikor örült valaminek, és minden egyes lépését figyelemmel kísértétek.
Ez bizony a szülőknek is egy hatalmas mérföldkő, és teljesen természetes, ha nehéz. Lehet, hogy ti is izgultok, féltitek, és legszívesebben még maradnátok vele egy kicsit. De higgyétek el, mi is azért vagyunk ott, hogy segítsünk neki. Megnyugtassuk, megöleljük, eltereljük a figyelmét, bevonjuk a játékba, és biztonságot adjunk neki akkor is, amikor ti éppen nem vagytok mellette.
Bízzatok a gyermeketekben, bízzatok magatokban, és bízzatok bennünk is! ❤️
