Dr Meláth Viola Integrált Szülő-Csecsemő Konzulens és Mentálhigiénés orvos

17/09/2026

17/09/2026

Fura egy népség vagyunk. Vannak népek, akik hónapokig tartó szárazság után örömtáncot járnak ha megnyílnak az ég csatornái, de mi nyakunkat behúzva menekülünk, ha megérkezik az éltető eső. :-)

Mindenesetre, a város fürdött, a növények mosolyogtak, a színek-fények pedig kitettek magukért.

Pécs, ma este

17/09/2026

07/09/2026

Nagyon nagyon fontos téma!!!!
Csak elejétől végéig érdemes meghallgatni!!!!

A nyár folyamán több mint 60 ezer önkéntes jelentkezett Balogh Péte...

05/09/2026

https://www.facebook.com/share/p/1EjTZN6DXn/?mibextid=wwXIfr

A Siófoki Baptista Gyülekezetben most vasárnapi kezdettel (09.06) egy csodálatos, hónapokon át tartó utazásra indulunk Lukács apostol, a "szeretett orvos" és történész által írt Apostolok Cselekedetein keresztül!
Láthatjuk majd a születőben lévő kereszténységet, az egyház megalakulását, egy maroknyi ember természetfölötti bátorságát, ahogy haditerv, katonaság és fegyverek nélkül nekivágnak, hogy Jézus Krisztus örömhírével és az Ő erejével meghódítsák a rettegett római birodalmat és az akkor ismert világot!

Földrészeket átívelő utazások, hajótörés, üldöztetés, csodás gyógyulások és megmenekülések, sorsfordító beszédek, váratlan találkozások, megváltozott életek, örök bölcsességek, fájdalom és szenvedés, elvehetetlen reménység, szeretet és öröm kíséri Krisztus egyre gyarapodó egyházának grandiózus kalandját, amely valójában nem ér véget Lukács utolsó mondatával.
A történetet mindig a következő generáció írta tovább az életével, s most rajtunk a sor, hogy folytassuk!

Az Apostolok cselekedetei nemcsak egy korrajz a korai egyházról és a kereszténységről, hanem még így 2000 év távlatából is releváns üzenet a számunkra, amely komoly tanulságokkal szolgálhat mind társadalmi, gyülekezeti és magánéleti kérdéseket illetően is.

Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!

04/08/2026

"Mire a 3,5 éves gyerekeket beviszik az óvodába, sokan már nem tudnak mesét hallgatni. Egyszerűen nem képesek figyelni rá, nem köti le őket - mert addig mindig csak mesét néztek. Vagy videoklipeket. Vagy éppenséggel reklámokat. Ezek gyorsan, vibrálóan csiklandozzák az agyfelszínt, ezért a gyerek nem is tudta megismerni azt az élményt, hogy leengedi magát, mint egy kútba, a kéreg alatti világba vagy a jobb félteke képvilágába, ahol élvezetet okoz a hallgatott mese által felidézett, egymást követő képek áramlása. Kihúztuk az átélést a kéreg alatti tartományokból a kéreg felszínére, vagyis az többé már nem érzelmeket is mozgósító jelenlétet és beleélést jelent, csupán a folyton változó ingerek vizuális, intellektuális nyomon követését.

Ezen a szinten csak a rövid benyomások megragadhatók, és ha ezek nem változnak kellő sebességgel, akkor érdektelenné válnak, mert az élményben nincs érzelmi átélés. Ha pedig a gyerek hozzászokik ehhez az állandó kapirgáláshoz az agy felszínén, akkor már mindig ez kell neki. Akkor már nem képes figyelmével bevonódva mesét hallgatni, folyton csak a gyorsan villódzó videoklipeket követeli, mert erre az intenzív birizgálásra vágyik. Ha nem kapja meg, elunja magát.

Pedig azok a három-négy-öt éves gyerekek, akik ilyen szempontból nincsenek elrontva, lenyűgözően hosszú ideig tudják ugyanazt a végtelenül egyszerű játékot élvezettel játszani: például felmásznak a homokos kis domboldalon és lecsúsznak. Felmásznak, lecsúsznak. Mire én, a felnőtt esetleg – helytelenül – rájuk szólok: „Már ötször lecsúsztál, elég legyen ebből, piszkos lesz a ruhád, hogy nézel ki már most is?!” Holott ez a tökéletes időtöltés egy gyerek számára!" Dr. Vekerdy Tamás: Belső szabadság - Elég jó szülő, elég jó gyerek - 25%-os kiadói kedvezménnyel megrendelhető közvetlenül a Nyitott Akadémiától, itt: http://bit.ly/belsoszabadsag

08/07/2026

Tajtékos égen ring a hold,
csodálkozom, hogy élek.
Szorgos halál kutatja ezt a kort
s akikre rálel, mind olyan fehérek.

Körülnéz néha s felsikolt az év,
körülnéz, aztán elalél.
Micsoda ősz lapul mögöttem ujra
s micsoda fájdalomtól tompa tél!

Vérzett az erdő és a forgó
időben vérzett minden óra.
Nagy és sötétlő számokat
írkált a szél a hóra.

Megértem azt is, ezt is,
súlyosnak érzem a levegőt,
neszekkel teljes, langyos csönd ölel,
mint születésem előtt.

Megállok itt a fa tövében,
lombját zúgatja mérgesen.
Lenyúl egy ág. Nyakonragad?
nem vagyok gyáva, gyönge sem,

csak fáradt. Hallgatok. S az ág is
némán motoz hajamban és ijedten.
Feledni kellene, de én
soha még semmit sem feledtem.

A holdra tajték zúdúl, az égen
sötétzöld sávot von a méreg.
Cigarettát sodrok magamnak,
lassan, gondosan. Élek.

Radnóti Miklós 1940. június 8.