Kékes Balázs Mozgásszervi terapeuta

17/09/2026

🧠 MI TÖRTÉNIK A TESTEDDEL EGY JÓ TARKÓ- ÉS NYAKMASSZÁZS KÖZBEN?

Sokan úgy gondolják, hogy a nyakmasszázs egyszerűen annyit jelent, hogy megnyomkodják a befeszült izmokat.

Pedig ennél jóval összetettebb folyamat zajlik.
Amikor a tarkó és a nyak területét megfelelően, fokozatosan kezeljük, egyszerre több rendszer is reagálhat.
Nem beszélve arról, hogy mennyire jól tud esni.

🔹 CSÖKKENHET AZ IZOMFESZÜLÉS

A nyak és a vállöv izmai – például a trapézizom, a lapockaemelő izom, a fejbiccentő izom és a mély tarkóizmok – tartós stressz, ülőmunka vagy egyoldalú terhelés mellett fokozott tónusban lehetnek.
A megfelelő masszázs csökkentheti ezt a feszültségérzetet, és könnyebbé válhat a nyak mozgatása.

🔹 VÁLTOZHAT A FÁJDALOMÉRZET

A masszázs nem egyszerűen „kigyúrja a fájdalmat”.
A bőrben, izmokban és kötőszövetekben található érzékelők ingerlése hatással lehet arra, ahogyan az idegrendszer feldolgozza a fájdalomingereket.
Ezért előfordulhat, hogy a kezelés után ugyanaz a mozdulat már kevésbé kellemetlen.

🔹 A TEST „LEVEHETI A LÁBÁT A GÁZRÓL”

A lassú, ritmikus érintés sok embernél erős relaxációs választ vált ki.
Lassulhat a légzés, csökkenhet az általános feszültségérzet, és könnyebb lehet ellazulni.
Ezért van az, hogy egy alapos tarkómasszázs után valaki néha egyszerűen azt érzi:
„Végre elengedett a nyakam.”

🔹 A FEJ HELYZETÉNEK ÉRZÉKELÉSE IS VÁLTOZHAT

A felső nyaki régió különösen gazdag olyan érzékelőkben, amelyek információt adnak az idegrendszernek a fej és a nyak helyzetéről.
A kezelés után emiatt megváltozhat a fej helyzetének érzete, a mozgás könnyedsége és a nyak „szabadabbnak” tűnhet.

🔹 A TARKÓ ÉS A FEJFÁJÁS ÖSSZEFÜGGHET

Bizonyos fejfájásoknál a nyaki izmok és a felső nyaki területek is szerepet játszhatnak.
Ezért nem ritka, hogy valaki nem azt mondja:
„fáj a nyakam”,
hanem azt:
„a tarkómtól indul, és felmegy a fejembe.”
Ilyenkor nem feltétlenül magát a fejet kell kezelni.
Érdemes megvizsgálni azt is, mi történik a nyak és a vállöv területén.

⚠️ DE VAN EGY FONTOS HATÁR!

A nyak nem az a terület, ahol a „minél erősebb, annál jobb” elv működik.
Nem cél az erek „kigyúrása”, a csigolyák „helyrerakása”.

A megfelelő kezelésnél ezért nem az erő a lényeg, hanem az, hogy:

MIT KEZELÜNK → HOL KEZELJÜK → MILYEN TECHNIKÁVAL → ÉS MIÉRT.👈

A nyakmasszázs akkor lehet igazán értékes, ha nem pusztán a fájdalmas pontot keressük, hanem megpróbáljuk megérteni a mögötte álló mozgásszervi összefüggéseket és alapjaiban rakunk rendet.

Üdv

Balázs

16/09/2026

Ez a fotó segit kicsit közelebb vinni az embert ahoz, hogy láthassa milyen artériák szolgálják ki fejünket, hogy minden érzékszervünk jól működhessen az irányító központban.

Ahogy romlik testtartásunk úgy nyomják el a nyak különböző izmai ezeket a vérszállító csatornákat, vele kialakitva a legkölönbözőbb tüneteket is.

Az erek lefutásának szabad áramlásához meg kell értenünk csontvázunk és izmaink megfelelő kapcsolatát és a célirányos gyakorlatokkal újra felszabadíthatjuk őket a nyomás alól.

Amennyiben úgy érzed Te is szeretnél újra megfelelő testtartást magadnak, keress bizalommal. 🤝

Üdv

Balázs

15/09/2026

SZÉDÜLÉS? FEJFÁJÁS? KÓTYAGOSSÁG?
ÉS MINDEZ A TARKÓBÓL? 🧐

Igen, lehet összefüggés a tarkótáji fájdalom, a szédülés és a fejfájás között, de fontos, hogy ez nem egyetlen betegségre jellemző tünetegyüttes.

A nyaki régió több olyan rendszert is érint, amelyek befolyásolják a fej helyzetérzékelését és a fájdalomérzetet.

🧠 Az egyik lehetséges kapcsolat: a nyak és az egyensúlyrendszer.👇

A felső nyaki szakaszban rengeteg proprioceptív érzékelő található.
Ezek folyamatosan információt küldenek az agynak arról, hogy milyen helyzetben van a fej.

Ha például:
👉a tarkó alatti izmok tartósan feszültek,
👉a felső nyaki szakasz mozgása beszűkül,
sok az előretolt fejtartás,
👉a nyak izmai túlterheltek,

Akkor megváltozhat a nyakból érkező helyzetérzékelési információ❗️❗️

Az agy közben a szemekből és a belső fül egyensúlyszervéből is kap információt. Ha ezek az információk nincsenek összhangban, jelentkezhet bizonytalanságérzés, szédülésszerű érzés vagy egyensúlytalanság.

Ezt nevezik cervicogén szédülésnek, bár ennek diagnózisa nem egyszerű, és más okokat előbb ki kell zárni.

🔥 Miért fájhat hozzá a fej?

A felső nyaki struktúrák és a fej bizonyos területeinek fájdalomérző idegpályái szorosan összekapcsolódnak az úgynevezett trigeminocervicalis komplexumban.

Ezért egy nyaki eredetű inger nem feltétlenül csak a nyaknál fáj.

Érezhető például:

👉tarkóban,
👉fejtetőn,
👉halántékban,
👉homlokban,
👉szem körül.

Ez az egyik mechanizmusa a cervicogén fejfájásnak.

💥 Van egy másik gyakori lehetőség is
A migrén önmagában is okozhat fejfájást és szédülést, miközben a nyak és a tarkó is fájhat vagy befeszülhet.

Tehát nem mindig:
nyak → szédülés → fejfájás

hanem akár:
migrén → nyaki izomfeszülés + tarkófájdalom + szédülés
is lehet.

FONTOS MEGTALÀLNI MELYIK MELYIKBŐL KÖVETKEZIK!

Eddigi tapasztalataim alapján azt kell mondanom, hogy a szédülések többsége a nyakizmok lazításán keresztül és a fej vérellátásának javításával csökkenthető.

Ellenben ilyen tünetek esetében nem félretehető a pszichoszomatikus folyamatok és jelzések értelmezése sem.

Üdv

Balázs

14/09/2026

Nem győzöm emlegetni a testtartás javító stratégiák átadása közben, hogy milyen fontos szerepe van az infraspinatus és rombusz izmok külön és együttes munkájának is, a nyak és vállöv normális egyensúlyát illetően.

Nagyon fontos kapcsolat, mert a romboid izmok és az infraspinatus nem ugyanazt a feladatot végzik, mégis ugyanannak a vállövi rendszernek a stabilitásában vesznek részt.

A lapocka helyzete pedig közvetlenül hat a nyak és a váll mechanikájára.

🟢 Rombuszizmok – a lapocka „helyén tartói”

A nagy- és kisrombusz a gerinc felől a lapockához fut.

Fő feladataik:

👉a lapocka retrahálása (hátrahúzása),
👉a lapocka stabilizálása a mellkasfalon,
👉a lapocka lefelé irányuló rotációjának segítése.

Ha a rombuszok gyengén működnek, vagy nem megfelelő időben aktiválódnak, a lapocka könnyebben kerülhet előreesett/protrakciós helyzetbe.

Ez gyakran együtt járhat: előreeső váll → fokozott háti görbület → előretolt fejtartás → nyaki izmok fokozott terhelése.

🔵 És itt jön az infraspinatus

Az infraspinatus a rotátorköpeny egyik izma. Elsődleges feladata a váll külső rotációja és a felkarcsont fejének stabilizálása a vállízületben.

De van egy fontos közvetett szerepe is:👇

stabil vállfej + megfelelő lapockamozgás = jobb vállövi mechanika➡️ erős váll 💪

Ha a rotátorköpeny nem stabilizál megfelelően, a váll mozgása kevésbé lesz hatékony. Ilyenkor a lapocka körüli izmoknak – köztük a rombuszoknak és a felső csuklyásizomnak – többletmunkát kell végezniük.

🔗 A lényeg tehát nem az, hogy „a rombusz és az infraspinatus együtt tartja a nyakat”

Hanem egy kinetikus láncról beszélünk❗️

gerinc → rombuszok → lapocka → rotátorköpeny/infraspinatus → felkar → vállízület.

Ha a lapocka nincs jó helyzetben vagy nem mozog megfelelően, a váll és a nyak kompenzálhat, ez egyenes út a nyakfájdalomhoz.

Ezért találkozunk gyakran olyan emberrel, akinek nyaki fájdalma van, miközben a probléma részben a vállöv/lapocka kontrolljában keresendő.

Egy nyakfájdalom esetében minden esetben ismerni és vizsgálni kell lapocka és környékén lévő izmaink állapotát, de a nyak, mellkasi és kar izomzatának együttes funkcióját és helyzetét is górcső alá kell venni.

Üdv

Balázs

10/09/2026

🧠 REGGEL MÉG SEMMI BAJOD, ESTÉRE PEDIG ALIG BÍRSZ MOZOGNI.

DE VAJON MI TÖRTÉNIK A TESTEDDEL?

Ismerős? Kinek ne lenne az.🫤

Reggel felkelsz, és tulajdonképpen semmi különöset nem érzel.

Elindul a nap.

Munka, ülés, vezetés, telefon, számítógép, állás, cipekedés, stressz, rohanás…

Aztán délután vagy estére egyszer csak azt veszed észre:

👉 feszül a nyakad
👉 nehéznek érzed a válladat
👉 fáj a derekad
👉 merevebb lett a csípőd
👉 húzódik a hátad
👉 nehezebben fordulsz, hajolsz, mozogsz
👉 és már egy egyszerű felállás is kellemetlen.

De miért?

Nem feltétlenül azért, mert estére „elromlott” valami.

A tested ugyanis egész nap alkalmazkodik ahhoz, amit csinálsz.

Próbálja a terhelést tartani és Téged nem cserben hagyni.💪

⏰ DE BIZONY A TERHELÉS ÖSSZEADÓDIK

Egyetlen rossz testhelyzet önmagában sokszor nem okoz problémát.

De ha órákon keresztül ugyanazt a pozíciót tartod, ugyanazokat az izmokat használod, vagy folyamatosan ugyanarra a területre helyezed a terhelést, akkor a rendszer fokozatosan elfárad.

Jó példa erre az ülőmunka 👉Egész nap számítógép előtt ülsz👉A nyakad előrébb kerül, a lapockák mozgása beszűkülhet, bizonyos izmok folyamatosan dolgoznak, mások pedig alig kapnak megfelelő ingert.

Nem feltétlenül érzed ezt az első órában.

De 6–8 óra után már egészen más lehet a helyzet, jeleznek az izmok, hogy ez így nem lesz jó.

Itt szúr, ott sajog és egy idő után nem mozdul meg vagy olyan fájdalmat generál ami végleg lelövi a rendszert.😕

A TESTED NEM EGY GÉPEZET.👈

Nem úgy működik, hogy délelőtt 10-kor még minden tökéletes, este 6-kor pedig hirtelen „meghibásodik”.

A terhelés folyamatosan gyűlik, egy kis rossz emelés, egy kis mozgáshiány, egy kis ülőmunka...aztán megtelik a puttony.

💥 ÉS NEM CSAK AZ ÜLÉS SZÁMÍT

Sokan azt gondolják, hogy a mozgásszervi problémák fő oka csak a mozgáshiány.

Ez azonban csak az egyik oldal.

A túl sok ülés valóban problémát okozhat.

De ugyanígy:

a túl sok állás, a monoton fizikai munka, az egyoldalú terhelés, az ismétlődő mozdulatok vagy a nem megfelelő edzésterhelés is.

A lényeg sokszor nem az, hogy mozogsz-e.

Hanem az, hogy hogyan, mennyit és mennyire változatosan terheled a tested.👈

🧠 A FÁRADTSÁG IS BEFOLYÁSOLJA A FÁJDALMAT

A nap végére nemcsak az izmok lehetnek fáradtabbak.

Az idegrendszered is kapja a terhelést.

Stressz, kevés szünet, koncentráció, kevés mozgás, rossz alvás, mentális kimerültség – ezek mind befolyásolhatják azt, hogy a szervezet hogyan érzékeli és dolgozza fel a fájdalmas ingereket.

Ezért fordulhat elő, hogy ugyanaz a mozdulat reggel még szinte semmit nem okoz, este pedig már kellemetlen.

Elfáradnak az izmok velük együtt az idegrendszer is.

Lehet, hogy egyszerűen megváltozott a rendszer terhelhetősége és a fájdalomérzékelés, pusztán ennyi.

Nem beszélve arról ha végiggondolod mióta terheled magad folyamatosan.🫵🧐

🔄 EZÉRT FONTOS A NAPKÖZBENI „ÚJRATERVEZÉS”

Nem feltétlenül egy esti, 30 perces nyújtás fogja megoldani azt, amit egész nap felhalmoztál.

Sokkal fontosabb lehet, hogy ne hagyd, hogy a tested órákon keresztül ugyanabban az állapotban maradjon.

Néhány perc séta.

Felállás a székről.

Néhány vállkörzés.

A gerinc átmozgatása.

Csípőmozgások.

Néhány mélyebb légzés.

Más testhelyzet.

Egy rövid szünet.

Ajtófélfánàl mellkas nyitás.

Ezek önmagukban apróságoknak tűnnek de ennél ésszerűbb megoldás nincs.

A tested szempontjából hatalmas különbség lehet, hogy 8 órán keresztül ugyanazt a terhelést kapja, vagy rendszeresen változik az inger.

⚠️ DE VAN EGY FONTOS KIVÉTEL

Ha a fájdalom rendszeresen éjszaka is jelentkezik, nyugalomban sem enyhül, egyre erősebb, zsibbadással vagy izomgyengeséggel társul, esetleg más szokatlan tünetek is megjelennek, akkor nem érdemes egyszerűen „elfáradt izmoknak” betudni.

Ilyenkor fontos a megfelelő kivizsgálás.

💬 ÉS TALÁN EZ A LEGFONTOSABB:

Nem az a cél, hogy soha ne fájjon semmid, hanem az, hogy megértsd, hogy kerülheted el azt.👆

👉 Mi terheli túl a testedet?
👉 Miért pont estére jelentkezik a panasz?
👉 Melyik mozgás hiányzik?
👉 Melyik terhelésből van túl sok?
👉Mi az a mozgás amire nem vagy alkalmas?
👉 És mit tudsz megváltoztatni még azelőtt, hogy a probléma rendszeressé válna?

Mert a tested egész nap kommunikál.👈
Csak meg kell tanulni értelmezni a jeleit.🤓

AMENNYIBEN SZERETNÉD MEGISMERNI TE IS TESTED MIRŐL ÁRULKODIK A TÜNETEIDEN KERESZTÜL KERESS BIZALOMMAL. 🤝

Üdv

Balázs

08/09/2026

BALÁZS NEKEM MENNYIT ÉS MIT KÉNE MOZOGNOM HA HETI 40 ÓRÁT KELL ÜLNÖM? 🤔

Számolni se tudom hányszor kaptam ezt a kérdést az évek alatt.🫣

Egy napi 8 órát ülő embernél én nem egyszerűen azt mondanám, hogy „heti 3× edzés”, mert az ülés hatását önmagában az edzés nem teljesen kompenzálja.

Érdemes három szinten gondolkodni:

🪑 1. Az ülés megszakítása – minden nap
Ideális esetben 30–60 percenként 2–5 perc mozgás.

Muszáj!

Nem kell edzésnek lennie, de séta, lépcsőzés, pár guggolás, váll- és mellkasnyitás, csípő átmozgatása.

Néhány mobilizáló gyakorlat

Ez azért fontos, mert a napi 1 óra edzés és a fennmaradó 8–10 óra ülés nem ugyanaz, mintha napközben is rendszeresen mozognánk.

💪 2. Izomerősítés – heti 2–4 alkalom

Egy ülő életmódot folytató felnőttnek minimum heti 2 teljes te**es erősítő edzés már nagyon jó alap.

Én inkább ezt céloznám: heti 3× 45–60 perc, ha belefér.

Kiemelten a farizmok, combizmok, hátizmok, törzsizmok, vállöv, mellkas, valamint a csípő és boka megfelelő mobilitása.

Nem feltétlenül kell minden alkalommal „szétedzeni” magunkat. A cél az, hogy az izmok rendszeresen kapjanak progresszív terhelést.

❤️ 3. Kardió – heti 150 perc

Az általános egészségügyi ajánlások alapján legalább 150 perc közepes intenzitású vagy 75 perc intenzív kardió hetente jó cél.

Például:

3×50 perc tempós séta/kerékpár/úszás.

Plusz egy-két rövidebb intenzívebb alkalom.

És itt jön szerintem a legfontosabb rész:

Nem kell mindenkinek 300 perc kardiót és 4 erősítő edzést csinálnia.

Egy átlagos, napi 8 órát ülő embernél már ez is nagyon komoly különbséget jelentene:

🚶 minden nap: 7–10 ezer lépés körüli aktivitás
💪 heti 3×: teljes te**es erősítés
❤️ heti 2–3×: 30–50 perc kardió
🪑 napközben: óránként néhány perc felállás és mozgás.

Az izomedzést és a kardio terhelést mindenképpen külön időpontokban érdemes csinálni és nem egy edzésidőtartamba illeszteni.

Üdv

Balázs

07/09/2026

Jó ha tudjuk a derékfájás nem egyetlen betegség, nem egyetlen forrásból eredő tünet.

Sőt nem is egy diagnózis, mintsem inkább egy intelligens jelzés, hogy valami nagyon nincs már rendben a mozgásrendszerrel.

Több típusú forrásból származhat. A fájdalom jellege, helye, kisugárzása és az, hogy milyen mozdulatra változik, sokat elárulhat a lehetséges eredetéről.

De nézzük mik lehetségesek.👇

🟢 1. Izomeredetű derékfájás

Amennyiben a paravertebrális izmok, quadratus lumborum, gluteális izmok, iliopsoas problémájából ered.👇

Jellemző:

Tompa, húzó vagy görcsös fájdalom mozgásra, terhelésre fokozódhat, bizonyos izmok nyomásra érzékenyek, merevség, „beállt derék” érzése alakul ki.
Gyakran egyoldali,pihenésre általában enyhül

Gyakori kiváltó: túlterhelés, hirtelen mozdulat, hosszú ülés, sport vagy megváltozott mozgásminta.

🟡 2. Facettízületi eredet

Forrás: a gerinc kisízületei.

Jellemző rá a gerinc mellett, inkább egyik oldalon érezhető, hátrahajlásra és rotációra romolhat.
Lokális nyomásérzékenység a farpofába sugározhat, de általában nem tipikus idegi lefutásban.
Reggeli vagy hosszas ülés utáni merevség is előfordulhat

🔵 3. Porckorong eredetű fájdalom

Forrás: az intervertebralis discus és környező struktúrák.

Jellemző:

Mély, nehezen lokalizálható derékfájdalom
ülés, előrehajlás vagy emelés provokálhatja
köhögésre, tüsszentésre néha fokozódhat
jelentkezhet farpofába vagy lábba sugárzó fájdalom is.

Fontos: a porckorong-kopás vagy sérv MRI-n való megléte önmagában nem bizonyítja, hogy az okozza a fájdalmat.

🔴 4. Ideggyöki eredet – isiász/radikuláris fájdalom

Forrás: valamelyik lumbális ideggyök irritációja vagy kompressziója.

Ez már jellegzetesebb 👉derékból a farpofába, combba, lábszárba vagy akár lábfejbe sugárzik
égető, szúró, villámcsapásszerű lehet
zsibbadás jelentkezhet.

Érzészavar lehet bizonyos izmok gyengülhetnek reflexeltérés is kialakulhat.

Például az L5 vagy S1 ideggyök érintettsége eltérő területre sugárzó panaszokat okozhat.

🟣 5. SI-ízületi eredet

Forrás: sacroiliacalis ízület.

Jellemző rá, hogy derék alsó részén, a keresztcsont mellett jelenik meg a fájdalom.

Gyakran egyik oldalon farpofába sugározhat,
lépcsőzés, fordulás ágyban, egy lábon állás vagy hosszabb állás provokálhatja.
Mem jellemző a lábfejig futó, zsibbadással járó idegi fájdalom.

🟠 6. Myofasciális / triggerpontos fájdalom

Forrás: izmok és a hozzájuk kapcsolódó fascia.

Itt különösen érdekes, hogy a fájdalom nem feltétlenül ott jelentkezik, ahol a problémás izom van.

Például:

Négyszögü ágyéki izomn→ derék oldalába/farpofába sugározhat

gluteus medius → farpofa és csípőkörnyék

piriformis → farpofa, esetenként comb

iliopsoas → mély deréktáji/ágyéki panasz

Amennyiben szeretnéd megtudni Neked van e aszimmetria, izomegyensúlyi zavar vagy más mozgásszervi problémád keress bizalommal.

Üdv

Balázs

05/09/2026

04/09/2026

🎒 ISKOLATÁSKA – NEM MINDEGY, HOGYAN CIPELI A GYEREK!

Elkezdődött az iskola, és ezzel együtt újra előkerülnek a sokszor meglepően nehéz iskolatáskák.
De vajon mennyire terheli meg ez a gyermek gerincét, vállát és nyakát? És mire érdemes szülőként odafigyelni?

👉 1. NE LEGYEN TÚL NEHÉZ!
Jó általános irányelv, hogy a táska súlya lehetőleg ne haladja meg a gyermek testsúlyának kb. 10–15%-át.
Egy 30 kg-os gyermeknél ez körülbelül 3–4,5 kg.
Nem csak a könyvek számítanak: kulacs, uzsonna, tornaruha, játékok és minden apróság hozzáadódik a végső súlyhoz.

👉 2. MINDKÉT VÁLLON VISELJE!
A féloldalasan hordott táska egyenetlenül terheli a vállövet és a törzset.
A hátizsákot érdemes mindkét vállpánttal, lehetőleg szimmetrikusan hordani.

👉 3. NE LÓGJON TÚL ALACSONYAN!
A túl hosszúra engedett vállpántok miatt a gyermek könnyebben előredőlhet, a fejét előretolhatja, vagy kompenzációként megváltoztathatja a törzs helyzetét.
A táska legyen stabilan a háton, ne a fenék alatt „lógjon”.

👉 4. A NEHÉZ TÁRGYAK KERÜLJENEK A HÁTHOZ KÖZEL!
A tankönyvek és egyéb nehezebb tárgyak lehetőleg a táska hátoldalához közel legyenek.
Így kevésbé húzzák hátra a testet, és kisebb kompenzációra van szükség.

👉 5. FIGYELJÜK MEG, HOGYAN MOZOG A GYEREK!

Nem csak a táska súlyát kell nézni!

Figyeld meg, hogy amikor felveszi:
🔹 előretolja-e a fejét
🔹 felhúzza-e a vállát
🔹 nagyon előregörnyed-e
🔹 oldalra dől-e
🔹 megváltozik-e feltűnően a járása
Ha igen, érdemes először a táska súlyát és beállítását ellenőrizni.

⚠️ FONTOS!

Egy megfelelően beállított, ésszerű súlyú iskolatáska önmagában nem fogja „elrontani” a gyermek testtartását.
A probléma inkább akkor jelentkezhet, ha túl nagy a terhelés, rosszul illeszkedik a táska, vagy a gyermek hosszú időn keresztül kompenzált testhelyzetben hordja.

❤️ Szülőként tehát nem az a cél, hogy féltsük minden mozdulattól a gyermeket, hanem hogy megfelelő körülményeket biztosítsunk neki.
És ha a gyermek rendszeresen nyak-, váll- vagy hátfájdalomra panaszkodik, esetleg zsibbadást, bizsergést tapasztal, azt már érdemes komolyabban venni és szakemberrel megvizsgáltatni.

🎒 Néha nem a gyermek testtartásával van a probléma – lehet, hogy csak a táska van rosszul beállítva, vagy a könyv rosszul helyezve.

Üdv

Balázs

03/09/2026

SZÉDÜLÉS, NYAKFÁJDALOM ÉS PÁNIKROHAM

HOGY VAN KÖZTÜK ÖSSZEFÜGGÉS?

Sokan élik át ugyanezeket a furcsa tünetegyütteseket és azt kell mondjam egyre több esetben tapasztalom ezeket a tüneteket az embereknél.

Feszül a nyakuk, megfájdul a tarkójuk, bizonytalanná válik a járásuk vagy megszédülnek.

Aztán képbe kerül már a gyors szívverés, furcsa légszomj, mellkasi szorítás, remegés vagy zsibbadás a végtagokban is.

Ekkor jön a rossz gondolat!

„Valami komoly baj van velem.” 🙁

Elindul a belső kérdések sorozata, de mi lehet az oka, honnan ered..a pánik fokozódik és a belső félelem pedig tovább fokozza a tüneteket.

De hogyan kapcsolódhat össze a nyak, az egyensúlyérzet és a pánikszerű reakció?

🧠 1. A nyak nemcsak mozgatja a fejünket

A nyak izmaiban és ízületeiben rengeteg olyan érzékelő található, amely folyamatosan információt küld az agynak arról, hogy:

– milyen helyzetben van a fejünk
– merre mozog
– hogyan viszonyul a törzshöz
– milyen irányban változik a test helyzete.

Ezek az információk együtt dolgoznak a belső fül egyensúlyi rendszerével és a látással.
Ha a nyak tartósan feszes, fájdalmas vagy mozgása beszűkül, megváltozhat a nyaki proprioceptív információ.

Ez bizonyos esetekben hozzájárulhat egyfajta bizonytalanságérzéshez, imbolygáshoz vagy szédülésszerű panaszhoz.

Ezt nevezzük többek között cervicogén szédülésnek – de fontos: ez kizárásos diagnózis, vagyis előtte más szédüléses okokat is ki kell zárni.

👀 2. Az agy folyamatosan „összehasonlít”

Képzeld el úgy, mintha az agyad egyszerre három kamerából kapna információt:

👁️ látás
👂 belső fül
🦴 nyak és test helyzetérzékelése

Normális esetben ezek az információk összhangban vannak.
Ha azonban valamelyik rendszerből eltérő vagy pontatlanabb információ érkezik, az agy számára „zavaró” lehet.

Ez okozhat:

• bizonytalanságérzetet
• szédülésszerű érzést
• „mintha hajón lennék” érzést
• koncentrációs nehézséget
• fejnehézséget
• mozgás közbeni rossz közérzetet.

3. És itt léphet be a pánik

A szédülés önmagában is ijesztő.
Ha valaki egyszer már átélt egy erős rosszullétet, az agya később fokozottan figyelheti ugyanezeknek a tüneteknek a legkisebb jelét is.
Egyfajta készenléti állapotba kerül az idegrendszer.

Egy apró bizonytalanság →„Megint szédülök.”
A gondolat →„Mi van, ha elájulok?”A félelem →
adrenalin felszabadulás.

Az adrenalin pedig tovább fokozhatja:

❤️ a szívverést
🌬️ a légzésszámot
💪 az izomfeszülést
😵 a szédülésérzetet
🫨 a remegést
🧠 a veszélyérzetet.

És létrejöhet egy ördögi kör:

nyakfeszülés → bizonytalanság/szédülés → megijedés → stresszreakció → még nagyobb izomfeszülés → még erősebb tünetek.

🌬️ 4. A légzés is fontos szereplő

Stresszhelyzetben sokan észrevétlenül gyorsabban és felületesebben kezdenek lélegezni.
A túlzott légzés megváltoztathatja a vér szén-dioxid-szintjét, ami önmagában is okozhat:

– szédülést
– zsibbadást
– bizsergést
– mellkasi kellemetlenséget
– légszomjérzetet
– furcsa, „nem vagyok teljesen jelen” érzést.

Ez pedig könnyen újabb félelmet vált ki.
„Nem kapok levegőt.”
Pedig sokszor éppen az történik, hogy a félelem miatt megváltozott légzés tovább erősíti a kellemetlen érzéseket.

🔄 5. Ezért nem mindig elég csak a nyakat kezelni.

Ha valakinek egyszerre van nyakfájdalma, szédülése és pánikszerű rosszulléte, érdemes rendszerben gondolkodni.

Meg kell vizsgálni többek között:

✔️ a nyaki gerinc mozgását
✔️ a nyak és vállöv izomzatának állapotát
✔️ a fej–nyak kontrollját
✔️ a testtartást és mozgásmintákat
✔️ a légzésmintát
✔️ a stressz és szorongás szerepét
✔️ és természetesen azt is, hogy nincs-e más, nem mozgásszervi oka a szédülésnek.

A cél nem az, hogy minden tünetet automatikusan a nyakra fogjunk.
Hanem az, hogy megtaláljuk, mi tartja fenn a panaszokat.

⚠️ Egy nagyon fontos dolog!

A szédülésnek rengeteg oka lehet: például belsőfül-eredetű problémák, migrén, gyógyszermellékhatás, vérnyomásváltozás, neurológiai vagy keringési okok, illetve pszichés tényezők is.

Ezért az újonnan jelentkező, erős vagy visszatérő szédülést nem érdemes automatikusan „nyaki eredetűnek” tekinteni.
Ha a szédüléshez újonnan jelentkező féloldali gyengeség vagy zsibbadás, beszédzavar, kettős látás, ájulás, erős szokatlan fejfájás, mellkasi fájdalom vagy súlyos járászavar társul, sürgős orvosi kivizsgálás szükséges.

A nyakfájdalom, a szédülés és a pánikszerű tünetek nem feltétlenül három különálló probléma.
Bizonyos esetekben egymást erősítő folyamat részei lehetnek.
A fájdalom növelheti a feszültséget.
A feszültség megváltoztathatja a légzést és a mozgást.

A szédülés félelmet válthat ki.
A félelem pedig tovább növelheti az izomfeszülést és a testi tünetek intenzitását.
Ezért sokszor nem egyetlen tünetet kell „elhallgattatni”, hanem az egész rendszert érdemes megérteni.

Üdv

Balàzs