27/08/2026
Ha visszagondolunk a gyerekünk csecsemőkorára, sokszor egészen apró dolgok jutnak eszünkbe. Hogy nehezen lehetett megnyugtatni. Hogy furcsán sokáig elnézett valamit. Hogy egy játék vagy egy fény teljesen lekötötte. Hogy nem úgy mozgott, ahogy a többi baba. Vagy éppen semmi olyasmi nem jut eszünkbe, amit akkor különösnek tartottunk volna.
De tényleg lehetnek az autizmusnak jelei már az első hat hónapban?
Erre ma már vannak kutatások, és igen, lehetnek nagyon korai fejlődési különbségek, de ezek általában nem azok a látványos, tankönyvi autizmusjelek, amelyekre elsőként gondolnánk.
2023-ban megjelent egy nagy szisztematikus áttekintés, amely kifejezetten ezt a kérdést vizsgálta. A kutatók 25 olyan vizsgálat eredményeit szedték össze, amelyekben a babák viselkedését 0–6 hónapos korukban figyelték meg, majd később megnézték, kik kaptak autizmusdiagnózist, illetve kiknél jelentek meg autisztikus jellemzők.
Az eredmény azért érdekes, mert ebben az egészen korai életkorban gyakran nem a társas viselkedés volt az, ami a legjobban különbözött, hanem inkább a figyelem és a mozgás.
🔹Másképp működhet a baba figyelme
Az egyik terület, ahol már az első hónapokban találtak különbségeket, az volt, hogyan irányítja és tartja fenn a baba a figyelmét. Például nagyon hosszú ideig lekötheti egy adott látvány vagy inger. Nehezebben engedi el azt, amit éppen néz. Másképp váltja át a figyelmét egyik dologról a másikra.
Egy pici babánál ez persze nem úgy néz ki, hogy ül a szőnyegen, és három órán keresztül rendszerezi a dinoszauruszokat. Néhány hónapos korban még egészen alapvető figyelmi folyamatokról beszélünk: mit vesz észre, mennyi ideig nézi, mennyire könnyen fordul valami új felé, mi vonzza jobban a figyelmét.
És itt már találtak eltérő fejlődési mintázatokat azoknál a gyerekeknél, akik később autistának bizonyultak.
🔹Az emberekre irányuló figyelem is alakulhat másképp
Hat hónapos babáknál eye-trackinggel, vagyis szemmozgáskövető technológiával is vizsgálták, mit néznek egy jelenetből. A babák olyan jeleneteket láttak, amelyekben egy nő szerepelt és különböző tevékenységeket végzett.
Azok a hat hónapos babák, akiknél később autizmust diagnosztizáltak, átlagosan kevesebb figyelmet fordítottak magára a társas jelenetre. Amikor pedig nézték, kevesebb időt töltöttek a nő és különösen az arca figyelésével.
De itt van egy apró részlet, ami szerintem rengeteget számít: nem arról volt szó, hogy helyette megszállottan tárgyakat néztek. Nem egyszerűen annyi történt, hogy „ember helyett tárgy”.
A különbség inkább abban volt, hogy mennyire vonzotta automatikusan a figyelmüket az ember és annak tevékenysége. Ez már sokkal árnyaltabb annál a régi elképzelésnél, hogy az autista baba nem érdeklődik az emberek iránt.
🔹És akkor jön a szemkontaktus, amiről rengeteg tévhit él
Az egyik legismertebb kutatásban 2 és 6 hónapos kor között követték a babák szemmozgását és valami egészen érdekeset találtak.
A később autistának diagnosztizált babák nem úgy indultak, hogy már kéthónaposan feltűnően kevesebbet néztek volna mások szemére. Kezdetben a szemekre irányuló figyelmük a tipikus tartományban volt. A különbség abban jelent meg, ami ezután történt.
Két és hat hónapos kor között náluk fokozatosan csökkent a szemekre irányuló figyelem, míg a másik csoportban nem ezt a fejlődési mintázatot látták. Ez azért érdekes, mert teljesen más képet ad az autizmus korai fejlődéséről. Nem mindig egy olyan baba van előttünk, aki megszületik, és onnantól kezdve nem néz az emberek szemébe.
Lehet egy baba, aki nézi anya vagy apa arcát és szemét, csak ennek a társas figyelemnek más lesz a fejlődési íve. És pontosan ezért lehet nagyon félrevezető az is, amikor valaki azt mondja, hogy de hát csecsemőként gyönyörűen nézett rám, tehát akkor még biztosan nem volt autista.
Az autizmus nem egyik napról a másikra jelenik meg. Az idegrendszer fejlődésével együtt bontakozik ki, és egyes különbségek hónapok alatt válnak láthatóvá.
🔹A mozgás is mesélhet
Ez talán még kevésbé ismert. A kutatások az első hónapok spontán mozgásait is vizsgálták. Egy csecsemő mozgása ugyanis nem egyszerűen abból áll, hogy mikor fordul meg, mikor ül fel vagy mikor kezd mászni. A mozgásnak van minősége, változatossága, ritmusa, szervezettsége is.
Létezik például úgynevezett General Movements Assessment, ott a baba spontán mozgásainak minőségét figyelik. Az ezzel kapcsolatos kutatásokban az első öt hónapban is találtak szokatlan mozgásmintázatokat olyan babáknál, akik később diagnózist kaptak.
Ez megint nem azt jelenti, hogy létezne egy bizonyos „autista babamozgás”, amit otthon fel lehet ismerni.
Nincs.
Arról van szó, hogy csoportszinten a spontán mozgások fejlődésében is megjelenhetnek különbségek.
🔹És mi van a mosolygással?
Na, itt már sokkal kuszábbak az eredmények. Voltak olyan kutatások, amelyek szerint a később diagnosztizált autista babák ritkábban mosolyogtak társas helyzetben, vagy később jelent meg náluk a társas mosoly.
Más kutatások viszont nem találtak ilyen egyértelmű különbséget. Ugyanez igaz a szemkontaktus puszta gyakoriságára is.
A 25 kutatást összegző áttekintés szerint az első hat hónapban a társas és kommunikációs viselkedések eredményei nem voltak következetesek. Vagyis jelenleg nincs tudományos alapja annak, hogy azt mondjuk, nem mosolyog eleget, ez az autizmus jele, de annak sincs, hogy rengeteget mosolygott, tehát biztosan nem lehetett autista.
A valóság, mint általában, amikor az emberi idegrendszerről van szó, bonyolultabb ennél.
❓Akkor mégis mit lehet ebből hazavinni?
👉 Talán azt, hogy amikor egy autista gyerek csecsemőkorára gondolunk vissza, nem feltétlenül a klasszikus autizmusjeleket kell keresnünk.
Lehet, hogy nem az volt feltűnő, hogy nem mosolygott. Lehet, hogy mosolygott. Lehet, hogy nézett az ember szemébe. Lehet, hogy szerette, ha ölben van.
És ettől még lehettek egészen korai különbségek abban, hogyan figyelt, hogyan váltotta a figyelmét, mi kötötte le, hogyan nézett társas jeleneteket vagy hogyan mozgott.
A jelenlegi kutatásokból az látszik, hogy 0–6 hónapos korban a figyelmi és motoros különbségekre valamivel következetesebb bizonyítékunk van, mint a klasszikus társas-kommunikációs jelekre.
Ja és még valami.
Ezekből a jelekből egyetlenegyet sem lehet diagnosztikai tesztként használni.
Ha egy baba sokáig nézi a fényt, attól nem autista. Ha később kezd társas mosolyt használni, attól sem. Ha furcsának tűnik a mozgása, abból sem lehet autizmust diagnosztizálni.
A kutatók sem így használják ezeket.
Ők sok gyerek fejlődését követik hosszú időn keresztül, majd utólag vagy prospektíven azt vizsgálják, hogy milyen korai fejlődési mintázatok fordultak elő gyakrabban azoknál, akik később autizmusdiagnózist kaptak.
Ez nagyon más, mint kipipálni három dolgot egy listán.
Az autizmus legkorábbi jele nem is egy konkrét viselkedés. Sokszor maga az eltérő fejlődési út a jel.
💜 Ha szeretnél még több hasonló, szakmai forrásokra épülő, részletes tartalmat olvasni, az előfizetési opcióknál előfizethetsz az exkluzív tartalmakra, mindössze havi 4,99 euróért.
Pénteken például hasonló részletességgel írok arról, milyen korai autisztikus jeleket figyeltek meg a kutatások a 6–12 hónapos babáknál. Az előfizetéssel nemcsak az exkluzív tartalmakhoz férhetsz hozzá, hanem közvetlenül a munkámat és az ilyen, szakirodalomra épülő anyagok elkészítését is támogatod. 💜
Források:
Cleary, D. B., Maybery, M. T., Green, C. & Whitehouse, A. J. O. (2023): The first six months of life: A systematic review of early markers associated with later autism. Neuroscience & Biobehavioral Reviews, 152, 105304.
Chawarska, K., Macari, S. & Shic, F. (2013): Decreased spontaneous attention to social scenes in 6-month-old infants later diagnosed with autism spectrum disorders. Biological Psychiatry, 74(3), 195–203.
Jones, W. & Klin, A. (2013): Attention to eyes is present but in decline in 2–6-month-old infants later diagnosed with autism. Nature, 504, 427–431.
Einspieler, C., Sigafoos, J., Bartl-Pokorny, K. D., Landa, R., Marschik, P. B. & Bölte, S. (2014): Highlighting the first 5 months of life: General movements in infants later diagnosed with autism spectrum disorder or Rett syndrome. Research in Autism Spectrum Disorders, 8(3), 286–291.
