24/08/2026
"Nem azért vagy szerethető, amit teszel és amit olyan klasszul teszel, hanem azért, ami vagy, aki vagy, ezeken túl vagy ezektől teljesen függetlenül." (Almási Kitti)
Nem azért szerethető valaki, mert jól csinál dolgokat, vagy mert mindig kézben tart mindent.
Nem azért, mert mindig megtart másokat....mert mindig erős marad....és sorolhatnám a listát.
Az önismereti utam egyik legszelídebb felismerése számomra az volt, hogy nem kell bizonyítanom, hogy jó vagyok. Nem kell „megérdemelnem” a helyem, kiérdemelnem mások figyelmét vagy szeretetét.
Tíz éve, egy 150 órás önismereti csoportban kérdezte meg tőlem a csoportvezető:
„Miért nem az egész kenyeret szeretnéd? Miért elégszel meg a morzsákkal?”
A kérdés akkor nagyon mélyre ment. Nem tudtam rá válaszolni, csak éreztem, hogy rólam szól.
Azóta sok év telt el. Sokféle képzésen, csoporton, egyéni terápián vagyok túl, és most kezdem igazán érezni, milyen íze, milyen lényege van annak, amikor valaki megengedi magának, hogy elég legyen.
Hogy a lényem önmagában elég, még akkor is, amikor épp nem érzem így, vagy elbizonytalanodom.
Mert igen, vannak helyzetek ma is, amikor bekúsznak a régi gondolatok, szippantana be a régi mintám.
De már látom őket, fülön tudom csípni…
És érzem, hogy az utamon vagyok.
Fotó: Piterest
