30/07/2026
Szakmai Beszámoló:
18th FEPSAC, European Congress of Sport and Excercise Psychology 📍Temesvár
21. század globalizált sportja a szemünk láttára változik. A sportkörnyezet, a sportkultúra a terhelési összetevők és maga résztvevők új kihívásokkal szembesülnek. Ennek egy jelentős része a sportolókat, edzőket és sportszakembereket érő pszichológiai kihívások, amelyekre a sportpszichológia tudományterülete is választ keres.
Ahogy azt Dr. Yago Ramis, a Fepsac (European Federation of Sport Psychology) újonnan megválasztott elnöke, a beiktatása utána köszöntő beszédében megfogalmazta:
„Beyond performance-oriented sport psychology, for some time now we have accepted that sport psychology is also aimed at promoting well-being and, more specifically protecting athletes and, in this case, also their mental health. While lately efforts have focused on the athlete’s skills, now we take a more collective approach, involving the actors around them, the professionals, from clubs to high-performance centers or other sports entities.”
A problémát felismerve az elmúlt években nagy nemzetközi szervezetek vették elsőrendű prioritásaik közé az atléták pszichológiai és fizikai védelmére irányuló törekvéseket. A mentális egészség fontosságának felismerésében két világszervezet élen jár. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) és az Egyesült Államok Egyetemi Atlétikai Szövetsége (NCAA) átfogó cselekvési terveket dolgoztak ki a sportolók mentális egészségének védelmére. Az IOC többek között mentálhigiénés forrásokat, szakértői támogatást és prevenciós programokat biztosít az olimpikonok számára, míg az NCAA a fiatal egyetemi sportolók mentális egészségének fejlesztésére koncentrál, megelőző stratégiák és hozzáférhető támogatási rendszerek kiépítésével. Ezzel párhuzamosan az utánpótlássportban a hangsúly a gyermekek sportbéli védelmén volt (Európa Tanács, 2019).
Az egyéni szinten történő beavatkozástól indulva a szakmai fókusz áttevődött a közösségre és a teljes sportkörnyezetre. Kiindulva abból a megállapításból, miszerint az egyén egy összetett társas környezetben tevékenykedik, nem elégséges az egyéni megközelítés, szükséges a holisztikus, a teljes sportkörnyezet figyelembevételével történő gondolkodási keret kialakítása. Mindezt szemlélve láthatjuk a szakmai irányelvek evolúcióját. A mentális egészségtől indulva, mára a sportpszichológia tudományterülete a biztonságos sportkörnyezet, az atléták védelméről értekezik.
A biztonságos sport (safe sport) „olyan fizikailag és pszichológiailag biztonságos és támogató sportkörnyezet biztosítására vonatkozik, ahol a résztvevők kiteljesedhetnek, és megtapasztalhatják a sportban való részvétel minden előnyét.” (Tuakli-Wosornu és mtsai, 2024, 2. o.).
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a védelmet/megelőzést (safeguarding) úgy határozza meg, mint „minden olyan proaktív intézkedést, amely a sportbéli zaklatással és bántalmazással kapcsolatos aggályok megelőzésére és megfelelő kezelésére, valamint a sportolók jólétének holisztikus megközelítésének előmozdítására irányul” (Tuakli-Wosornu és mtsai, 2024, 1. o.).
A biztonságos sportkörnyezet egyik alapfeltétele a benne lévő személyek közötti együttműködés minősége, amely nagymértékben befolyásolja a mentális egészség és a jollét szintjét.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) erőszakról és egészségről szóló jelentése (World Report on Violence and Health) a személyközi erőszakot, az erőszak egyik típusaként ismeri el, amelyet a következőképpen határoz meg: „olyan fizikai erő vagy hatalom szándékos – fenyegető vagy tényleges – alkalmazása önmagunk, egy másik személy, egy csoport vagy közösség ellen, amely sérülést, halált, pszichológiai károsodást, fejlődési zavart eredményez, vagy nagy valószínűséggel eredményezhet.” (Krug és mtsai, 2002, 6. o.)
A sportolók elleni személyközi erőszak egyre nagyobb figyelmet kap az akadémiai kutatásokban és a globális médiában egyaránt (Constandt és mtsai, 2024). A sportolók elleni személyközi erőszak esetei világszerte ahhoz vezettek, hogy egyre hangsúlyosabbá vált a sportolók védelmének, a megelőzésének (safeguarding), a biztonságos és a támogató környezet megteremtésének fontossága.
A biztonságos sportkörnyezet és az atléták, edzők és sportszakemberek védelmét szolgáló szakmai alapelveket, a már említett FEPSAC szervezete az IOC-vel való együttműködésben, próbálta meghatározni. Khomutova és munkatársai (2025) FEPSAC position statement on safeguarding athletes in sport címmel teremti meg a szakmai kereteit egy holisztikus, nem csupán képesség és teljesítmény orientált sportpszichológiai gondolkodás kialakítására.
Mert ahogy a FEPSAC szakmai konferenciáján Dr. Anastasiya Khomutova fogalmazott: „Biztonságos és egészséges sportkörnyezet teremti meg az alapot, hogy a sportolók magas szintű teljesítményt tudjanak leadni.”
▪️Tuakli-Wosornu, Y. A., Burrows, K., Fasting, K., Hartill, M. J., Hodge, K., Kaufman, K. L., Kavanagh, E., Kirby, S. L., MacLeod, J. G., Mountjoy, M. L., Parent, S., Tak, M., Vertommen, T., & Rhind, D. J. A. (2024). IOC consensus statement: Interpersonal violence and safeguarding in sport. British Journal of Sports Medicine, 58(22),1322–1344.
▪️Krug, E. G., Mercy, J. A., Dahlberg, L. L., & Zwi, A. B. (2002). The world report on violence and health. The Lancet, 360(9339), 1083–1088.
▪️Constandt, B., Vertommen, T., Cox, L., Kavanagh, E., Kumar, B. P., Pankowiak, A.,Parent, S., & Woessner, M. (2024). Quid interpersonal violence in the sport integrity literature? A scoping review. Sport in Society, 27(1), 162–180.
▪️Council of Europe. (2021). Revision of the European sports charter.
▪️Khomutova. A., Chroni, S. A., Kavanagh. E., Ruffault A., Miles. A., Moesch. R., Fontanesi. L., Nery. M., Vertommen, T. 2025. FEPSAC position statement on safeguarding athletes in sport, Psychology of Sport and Exercise, Vol 80.
