17/06/2026
Amikor a „nagymamáról” kiderül, hogy nem is rokon – Avagy a Pest megyei anyakönyvek és a 30 év korkülönbség rejtélye 🕵️♂️📜
Végre újra online kutathatók a Pest megyei anyakönyvek! Természetesen azonnal rávetettük magunkat a digitalizált oldalakra, hogy pontot tegyünk egy régóta függőben lévő, kérdéses családi ág végére. A kutatás célszemélye legyen most „Béla” (1924), akinek a születési anyakönyvéből ismertük a szüleit: Jánost és Juliannát. Életkorok híján azonban maradt egy nagy kérdőjel.
A korábbi adatok alapján matematikailag tökéletesen stimmelt egy bizonyos János, így őt csatoltuk ideiglenesen apaként a fához, az ő szüleiként pedig az idősebb Jánost és Teréziát jelöltük meg. Eddig tiszta sor, ugye?
Aztán jött a frissen megnyílt online adatbázis, előkerült a házassági anyakönyv, és vele a családfakutatók legnagyobb rémálma/kedvence: a mindent borító FEKETELEVES! ☕️💥
Kiderült, hogy Julianna kicsit korábban született, mint sejtettük, az apa személye körül pedig hatalmas generációs csavar történt:
Az igazi apa nem az az ifjabb János, akit eddig hittünk... hanem a legidősebb János (született 1867-ben)!
A tévesen apának hitt János valójában Béla féltestvére volt, nem az apja!
Az 1867-es születésű, idős Jánosnak az 1889-es Julianna volt a második felesége. Közöttük 22 év volt a korkülönbség, és az idős apa 57 éves volt, amikor „Béla” 1924-ben meglátta a napvilágot!
A kutatás legnagyobb tanulsága?
A korábban nagymamának hitt Terézia (az idős János első felesége) valójában egyetlen egyenesági génnel sem kapcsolódik Bélához! De ahogy ez a családfakutatásban lenni szokott: a munka nem veszett kárba. Terézia vonala az 1700-as évek végéig ki lett kutatva – ha valaki egyszer keresi, nálunk készen várja! 😉
Te találtál már olyan fordulatot a családfádon, ahol egy testvérből apa, vagy egy nagymamából „idegen” lett? Írd meg kommentben!