Almafa Pszichológiai Centrum

Almafa Pszichológiai Centrum Gyermekek, felnőttek, párok és családok komplex pszichológiai ellátását biztosítjuk.

Az Almafa Pszichológiai Centrum megalapítása során fontosnak tartottuk egy olyan támogató hely létrehozását, ahol a pszichés egészség, a személyes fejlődés és az életminőség javítása áll a középpontban. Célunk, hogy komplex szemléletben, személyre szabott és professzionális pszichológiai szolgáltatásainkkal közreműködjünk egy tudatosabb és mentálisan egészségesebb társadalom alakításában. Szakmai

csapatunk elkötelezett abban, hogy a gyermekek, a felnőttek és a családok egyaránt megtalálják a szükséges segítséget a felmerülő nehézségek leküzdésében és saját erőforrásaik kiaknázásában. Az Almafa Pszichológiai Centrum Zuglóban, a belvároshoz közel, ugyanakkor nyugodt, igényes környezetben található. Elérhető szolgáltatásaink:
- Gyermekpszichológiai tanácsadás, gyermekterápia
- Szülőkonzultáció
- Serdülőkonzultáció, kamaszterápia
- Mentálhigiénés tanácsadás
- Pszichológiai tanácsadás
- Pszichoterápia
- Egészségpszichológiai konzultáció
- Párterápia, Családterápia
- Művészetterápia
- Autogén tréning

Mi áll a függőség hátterében? Trauma, kötődés és érzelemszabályozásSokan a függőségre rossz szokásként vagy az akaraterő...
02/08/2026

Mi áll a függőség hátterében? Trauma, kötődés és érzelemszabályozás

Sokan a függőségre rossz szokásként vagy az akaraterő hiányaként tekintenek, pedig a kutatások szerint ennél jóval összetettebb jelenség. A függőség sok esetben nem maga a szer vagy a viselkedés, hanem egy olyan megküzdési kísérlet, amely átmenetileg enyhíti a belső feszültséget, hosszú távon azonban újabb problémákat okoz. A kezelés során ezért nemcsak azt vizsgáljuk, hogy mitől függ valaki, hanem azt is, milyen szerepet tölt be a függőség az életében.

A függőség mint megküzdési stratégia

Mindannyian igyekszünk szabályozni az érzelmeinket. Van, aki sporttal, beszélgetéssel vagy alkotással vezeti le a feszültséget. Mások számára ezek a lehetőségek nem elérhetők vagy nem elegendők. Ilyenkor az alkohol, a szerencsejáték, a közösségi média, a vásárlás vagy a munka átmeneti megkönnyebbülést nyújthat. A probléma az, hogy ezek a megoldások csak rövid ideig működnek, miközben az eredeti nehézség változatlan marad.

Az érzelemszabályozás és a trauma szerepe

Az érzelmek kezelését gyermekkorban tanuljuk meg. Biztonságos, elfogadó környezetben könnyebben alakulnak ki az egészséges megküzdési módok. Ha azonban ezt tartós stressz, érzelmi elhanyagolás, kiszámíthatatlan családi légkör vagy más traumatikus élmények nehezítik, felnőttkorban is nagyobb lehet a függőség kockázata. Ilyenkor a szer vagy a problémás viselkedés a feszültség csökkentésének eszközévé válhat.

A kötődés és a szégyen hatása

Korai kapcsolataink meghatározzák, hogyan viszonyulunk önmagunkhoz és másokhoz. A biztonságos kötődés segíti a stresszel való megküzdést és a segítségkérést, míg a bizonytalan vagy bántalmazó környezet növelheti a függőség kialakulásának esélyét.

A függőséget gyakran a szégyen is fenntartja. Az érintettek sokszor úgy érzik, hogy gyengék vagy egyedül vannak a problémájukkal, ezért titkolják azt. Ez tovább fokozza a feszültséget, és erősítheti a szerhasználat vagy a problémás viselkedés iránti késztetést.

Szerző: Katona Hajnalka - felnőtt klinikai szakpszichológus jelölt

Viselkedési függőségekA függőség nemcsak szerekhez, hanem bizonyos viselkedésekhez is kapcsolódhat. Ide tartozhat a szer...
01/08/2026

Viselkedési függőségek

A függőség nemcsak szerekhez, hanem bizonyos viselkedésekhez is kapcsolódhat. Ide tartozhat a szerencsejáték, az internet- és közösségimédia-használat, a videojáték, a vásárlás, a pornográfia vagy akár a munka.

Ezek a tevékenységek önmagukban nem károsak. A probléma akkor kezdődik, amikor átveszik az irányítást az életünk felett, és a stressz, a szorongás vagy más kellemetlen érzések kezelésének fő eszközévé válnak. Ilyenkor egyre több időt vesznek igénybe, miközben a család, a munka vagy a társas kapcsolatok háttérbe szorulnak.

Mikor beszélhetünk viselkedési függőségről?

Érdemes odafigyelni, ha:

egy tevékenység egyre több időt vesz igénybe;
nehéz abbahagyni vagy korlátozni;
nyugtalanság vagy ingerlékenység jelentkezik, ha nem végezhető;
a családi, párkapcsolati vagy munkahelyi élet rovására megy;
bűntudatot okoz, és ismételten sikertelen próbálkozások történnek a csökkentésére.

A legfontosabb kérdés nem az, hogy valaki mennyi időt tölt egy tevékenységgel, hanem hogy képes-e kontrollálni azt.

A leggyakoribb viselkedési függőségek

Internet- és közösségimédia-függőség: a telefon és az online felületek használata háttérbe szorítja a személyes kapcsolatokat, és nehézzé válik a lekapcsolódás.

Videojáték-függőség: a játék fokozatosan kiszorítja a tanulást, a munkát, az alvást vagy a társas életet.

Szerencsejáték-függőség: a nyerés reménye miatt a veszteségek ellenére is folytatódik a játék.

Kényszeres vásárlás: a vásárlás átmeneti megkönnyebbülést nyújt, amelyet gyakran bűntudat és anyagi nehézségek követnek.

Pornográfia-függőség: a használat egyre több időt vesz igénybe, és háttérbe szoríthatja a valódi intimitást.

Munkafüggőség: a pihenés nehézzé válik, az önértékelés kizárólag a teljesítményre épül, ami hosszú távon kiégéshez vezethet.

Szerző: Katona Hajnalka - felnőtt klinikai szakpszichológus jelölt

Gyógyszerfüggőség 💊A gyógyszerek fontos szerepet töltenek be a gyógyításban. Egy altató átmenetileg segíthet az alvászav...
31/07/2026

Gyógyszerfüggőség 💊

A gyógyszerek fontos szerepet töltenek be a gyógyításban. Egy altató átmenetileg segíthet az alvászavarban, egy szorongásoldó csökkentheti a szorongást, a fájdalomcsillapító enyhítheti a szenvedést. A problémát nem maga a gyógyszer jelenti, hanem az, amikor használata fokozatosan elveszíti eredeti célját, és a mindennapi megküzdés elsődleges eszközévé válik.

A gyógyszerfüggőség gyakran észrevétlenül alakul ki. Sokan nem gondolják, hogy egy orvos által felírt készítmény is okozhat függőséget, pedig bizonyos gyógyszerek hosszabb távú vagy nem megfelelő alkalmazása esetén ez is előfordulhat.

Mikor válhat problémává a gyógyszerhasználat?

Nem minden tartós gyógyszerszedés jelent függőséget. Figyelmeztető jel lehet azonban, ha:

- a gyógyszert az előírtnál nagyobb adagban vagy gyakrabban alkalmazza;
- egyre nehezebben tud nélküle elaludni, megnyugodni vagy működni;
- a korábbi adag már nem elég, ezért emelni kell a mennyiséget;
- a gyógyszer hiánya szorongást, nyugtalanságot vagy testi panaszokat okoz;
titkolni kezdi a gyógyszerszedést.

Ilyenkor a gyógyszer már nem csupán a betegség kezelését szolgálja, hanem a feszültség vagy a kellemetlen érzések kezelésének fő eszközévé válhat.

A leggyakoribb gyógyszerfüggőségek

Nyugtatók és szorongásoldók: A benzodiazepinek és egyes altatók rövid távon hatékonyak lehetnek, hosszabb alkalmazásuk azonban hozzászokást okozhat. Gyógyszer nélkül fokozódhat a szorongás, az alvászavar vagy az ingerlékenység.

Altatók: Ha valaki hosszú időn keresztül csak altatóval tud elaludni, érdemes felülvizsgálni a kezelést. Az alvászavarok kezelésében a pszichológiai módszerek és az alváshigiénés tanácsok sok esetben tartósabb megoldást nyújthatnak.

Fájdalomcsillapítók: Egyes – különösen opioid típusú – fájdalomcsillapítók tartós alkalmazása szintén függőséghez vezethet. Idővel nemcsak a fizikai fájdalom enyhítését szolgálhatják, hanem érzelmi megkönnyebbülést is nyújthatnak, ami növeli a visszatérő használat kockázatát.

Szerző: Katona Hajnalka - felnőtt klinikai szakpszichológus jelölt

Alkoholfüggőség – Mikor válik problémává az alkoholfogyasztás?Az alkoholfogyasztás a legtöbb kultúrában a társas élet ré...
30/07/2026

Alkoholfüggőség – Mikor válik problémává az alkoholfogyasztás?

Az alkoholfogyasztás a legtöbb kultúrában a társas élet része. Az alkoholfüggőség azonban nem attól függ, hogy valaki milyen gyakran vagy mennyit iszik, hanem attól, milyen szerepet tölt be az alkohol az életében.

Sokan úgy gondolják, hogy csak az számít alkoholistának, aki naponta nagy mennyiséget fogyaszt, elveszíti a munkáját vagy súlyosan leromlik az egészsége. A valóság ennél árnyaltabb. A függőség hosszú ideig rejtve maradhat, miközben az érintett dolgozik, ellátja a családját és kívülről rendezett életet él.

Miért iszunk alkoholt?

Az emberek különböző okokból fogyasztanak alkoholt. Van, aki társas helyzetekben oldódik fel könnyebben, más a stresszt, a szorongást vagy a feszültséget próbálja enyhíteni vele.

Az alkohol átmenetileg csökkentheti a szorongást és kellemesebb hangulatot idézhet elő. Ha azonban valaki rendszeresen az alkoholhoz nyúl, amikor nehéz érzésekkel küzd, az agy fokozatosan az italt kapcsolja össze a megkönnyebbüléssel. Idővel egyre nehezebbé válhat más módon megküzdeni a stresszel vagy a rossz hangulattal.

A függőség többnyire fokozatosan alakul ki. Egy idő után ugyanazon hatás eléréséhez egyre nagyobb mennyiségű alkoholra lehet szükség, miközben alkohol nélkül fokozódhat a feszültség és az ingerlékenység.

Mikor érdemes segítséget kérni?

Érdemes elgondolkodni a segítségkérésen, ha:

- egyre gyakrabban fogyaszt alkoholt a stressz vagy a rossz hangulat enyhítésére;
- nehezen tud alkohol nélkül kikapcsolódni;
- gyakran többet iszik, mint eredetileg tervezte;
- titkolja az alkoholfogyasztását;
- bűntudatot vagy szégyent érez az ivás miatt;
- sikertelenül próbálta csökkenteni az alkoholfogyasztását;
- családtagjai vagy barátai szóvá tették az ivási szokásait;
- az alkohol miatt romlanak a kapcsolatai, a munkateljesítménye vagy az egészsége.

Nem szükséges, hogy minden figyelmeztető jel jelen legyen. Már néhány tünet is arra utalhat, hogy érdemes szakemberhez fordulni.

Szerző: Katona Hajnalka - felnőtt klinikai szakpszichológus jelölt

Mi a függőség?Ha meghalljuk a függőség szót, legtöbben az alkoholra vagy a kábítószerekre gondolunk. A valóság azonban e...
29/07/2026

Mi a függőség?

Ha meghalljuk a függőség szót, legtöbben az alkoholra vagy a kábítószerekre gondolunk. A valóság azonban ennél jóval összetettebb. Függőség nemcsak valamilyen szer használatával kapcsolatban alakulhat ki, hanem bizonyos viselkedésekhez is kapcsolódhat. A szerencsejáték, az internet, a közösségi média, a videojátékok, a pornográfia, a vásárlás vagy akár a munka is olyan tevékenységgé válhat, amely fokozatosan átveszi az irányítást az ember élete felett.

A függőség nem egyszerű rossz szokás, és nem is az akaraterő hiányának következménye. A szakemberek ma biopszichoszociális megközelítésben tekintenek rá, vagyis a biológiai, pszichológiai és társas-környezeti tényezők együttes hatásának eredményeként értelmezik. Ez azt jelenti, hogy a függőség kialakulásában szerepet játszhatnak genetikai adottságok, az idegrendszer működésének sajátosságai, a személyiség jellemzői, a gyermekkori élmények, a családi minták, a tartós stressz és a társas környezet egyaránt.

Sokan fogyasztanak alkalmanként alkoholt, vásárolnak impulzívan vagy töltenek sok időt a telefonjukon anélkül, hogy függőség alakulna ki náluk. A különbséget nem elsősorban a mennyiség, hanem a kontroll elvesztése jelenti. Függőségre utalhat, ha egyre nehezebb csökkenteni vagy abbahagyni a szerhasználatot vagy az adott viselkedést; ha egyre több idő és energia fordítódik rá; ha a korábbi örömforrások háttérbe szorulnak; ha a használat konfliktusokat okoz a családban, a párkapcsolatban vagy a munkahelyen; ha az érintett a negatív következmények ellenére is folytatja azt; illetve ha ismétlődően sikertelen kísérleteket tesz a változtatásra.

A függőségek fő típusai:

Szerhasználati függőségek

- alkoholfüggőség
- nikotinfüggőség
- kábítószer-függőség
- gyógyszerfüggőség

Viselkedési függőségek

- szerencsejáték-függőség
- internet- és közösségimédia-függőség
- videojáték-függőség
- pornográfia-függőség
- kényszeres vásárlás
- munkafüggőség
bizonyos esetekben a testedzés vagy a sport kényszeres formái is lehetnek.

Szerző: Katona Hajnalka - felnőtt klinikai szakpszichológus jelölt

Mit hall egy újszülött? (2. rész)A kutatások szerint a babák már néhány napos korban is érzékenyek az anyanyelv ritmusár...
27/07/2026

Mit hall egy újszülött? (2. rész)
A kutatások szerint a babák már néhány napos korban is érzékenyek az anyanyelv ritmusára, hangsúlyára és hanglejtésére. Ennek köszönhetően meg tudják különböztetni a saját nyelvüket más nyelvektől, még akkor is, ha a szavak jelentését még nem értik.

A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy a csecsemők képesek-e különbséget tenni az egyes beszédhangok között. Ehhez egy speciális mérőcumit használtak, amelynek segítségével a baba szívásának ritmusát követték nyomon. Amikor ugyanazt a hangot hallotta újra és újra, egy idő után csökkent az érdeklődése, amit a cumi szívásának lassuló ritmusa jelzett. Ha azonban egy másik beszédhangot hallott, a ritmus ismét felgyorsult. A kutatók ebből arra következtettek, hogy a csecsemő érzékelte a két hang közötti különbséget.

A vizsgálatok azt mutatták, hogy a csecsemők életük első hónapjaiban olyan beszédhangok között is képesek különbséget tenni, amelyek a világ különböző nyelveiben fordulnak elő. Ez a képesség azonban a fejlődés során fokozatosan átalakul. 6-8 hónapos kor körül a hallás fokozatosan egyre inkább az anyanyelv hangjaira specializálódik. A baba egyre érzékenyebbé válik azokra a hangokra, amelyeket nap mint nap hall, miközben azoknak a különbségeknek egy részét, amelyek a saját nyelvében nem fontosak, már kevésbé érzékeli.

Mindez jól mutatja, hogy a fejlődés nem csak új képességek megjelenését jelenti. Bizonyos esetekben éppen az segíti a hatékonyabb működést, hogy az idegrendszer fokozatosan a legfontosabb ingerekre kezd összpontosítani. Ez a folyamat alapvető szerepet játszik abban, hogy a gyermek később elsajátítsa az anyanyelvét.

Szerző: Rábavölgyi Nóra- gyermek klinikai szakpszichológus jelölt

Mit hall egy újszülött? (1. rész)Ha egy újszülöttre gondolunk, könnyen feltételezhetjük, hogy a külvilág hangjai számára...
27/07/2026

Mit hall egy újszülött? (1. rész)

Ha egy újszülöttre gondolunk, könnyen feltételezhetjük, hogy a külvilág hangjai számára eleinte még alig jelentenek valamit. A kutatások azonban egészen más képet mutatnak. A hallás az egyik legkorábban működő érzékszervünk: a magzat már a terhesség 5-6. hónapjától érzékeli a hangokat. Ennek köszönhetően az újszülött nem teljesen ismeretlen hangokkal találkozik a születése után. Már életének első óráiban különösen érzékenyen reagál az emberi beszédre, és azt előnyben is részesíti más hangokkal szemben. Hangos zajra összerezzenhet vagy sírni kezdhet, fejét pedig gyakran a hang irányába fordítja, vagyis a hangok irányát is képes érzékelni.

A kutatások szerint a babák különösen érzékenyek az édesanyjuk hangjára. Ennek egyik oka, hogy a magzat már a várandósság során is rendszeresen hallja ezt a hangot. Bár a méhen belül a hangok tompábban jutnak el hozzá, az édesanya hangjának ritmusa, dallama és hanglejtése ismerőssé válik számára. Ennek köszönhetően a születés után már előnyben részesíti édesanyja hangját más női hangokkal szemben. Ez azt mutatja, hogy a tanulás bizonyos formái már a magzati életben elkezdődnek.

A csecsemők a beszéd sajátos ritmusára is érzékenyek. Különösen kedvelik a lassabb, magasabb hangfekvésű, dallamos beszédmódot, amit a felnőttek ösztönösen használnak kisbabákhoz szólva. Ezt nevezzük dajkanyelvnek. Bár sokan furcsának érzik ezt a beszédstílust, valójában segíti, hogy a baba könnyebben figyeljen a beszédre.

Szerző: Rábavölgyi Nóra- gyermek klinikai szakpszichológus jelölt

Kisgyerekek és “kedvenc” szülők. A gyerekek fejlődése során jellemzőek hosszabb-rövidebb időszakok, amikor az egyik szül...
23/07/2026

Kisgyerekek és “kedvenc” szülők.

A gyerekek fejlődése során jellemzőek hosszabb-rövidebb időszakok, amikor az egyik szülőjükkel többet és szívesebben kapcsolódnak, mint a másikkal. “Csak anya/apa fürdessen” vagy “csak te olvasd a mesét” mondatok hangozhatnak el. Ez sokszor a másik szülő számára ijesztő lehet, elutasításnak, kizárásnak is érződhet. Fontos, hogy a szülőpár tudjon erről egymással beszélgetni, oldódni tudjanak ezek a feszültségek. Általában ezek átmeneti állapotok, néhány hónapig szoktak tartani. A családi harmóniát tudja ebben az időszakban az is támogatni, ha megértjük, esetleg van-e olyan nevelési elvbeli különbség, amit a kisgyermek jobban kedvel az egyik szülőnél, mint a másiknál. Amire még érdemes odafigyelni, hogy családilag, mindkét szülő és a gyerek(ek) is tudjanak együttesen időt tölteni, illetve hogy mindkét szülő tudjon egyénileg is kapcsolódni a gyerekkel. Ez jellemzően kisgyerekkor mellett később, kamaszkorban is megjelenhet - a kamasz gyereknek is lehet majd arról megélése, hogy melyik szülővel tud éppen többet beszélgetni, kapcsolódni.

Szerző: Bertók Ildikó - felnőtt klinikai szakpszichológus jelölt

Új házasság, más életkorú gyerekekkel. Gyakran látunk olyan családokat segítséget kérni, ahol a pár mindkét tagjának vol...
22/07/2026

Új házasság, más életkorú gyerekekkel.

Gyakran látunk olyan családokat segítséget kérni, ahol a pár mindkét tagjának volt már korábban házassága, ahonnan gyerekek is születtek, de ezek a gyerekek különböző életkorban, életszakaszban vannak.Lehet, hogy az egyik fél gyerekei már felnőttek, akár maguk is házasságkötési, gyermekvállalási időszakban vannak, de a másik fél gyerekei fiatalabbak, és még aktívan kell szülőként kísérni a tanulmányaikat, szükségleteiket, és biztos, hogy még évekig közös háztartásban fognak lakni a szülővel. Így a mozaikcsaládban egyszerre jelenik meg több életfeladat: a nagy gyerekek leválása, a felnőtt kapcsolat kialakítása mellett párhuzamos egy aktív szülői szerep is újra megjelenik a fiatalabb gyerekek kapcsán: házi feladat ellenőrzés, edzésre hordás, ruhavásárlás... Ez könnyen teremthet feszültséget a friss párkapcsolatban a két szülő között. Családterápián azt látjuk, hogy általában az egy jó megoldási irány, ha sikerül egy olyan közös megegyezést találni, ahol minden szülői szerepbe bizonyos mértékben mindkét szülő be tud kapcsolódni: tehát az egyik nem vendég, s a másik sem “egyedüli” szülő, hanem közösen osztják fel ezeket a feladatokat, mindenki szükségletét figyelembe véve. Ez dinamikusan változhat is, alkalmazkodva a család aktuális kihívásaihoz.

Szerző: Bertók Ildikó - felnőtt klinikai szakpszichológus jelölt

5. Mi mozgat bennünket valójában?A klasszikus pszichoanalízis szerint a hiány és a szükségletek visznek bennünketkapcsol...
22/07/2026

5. Mi mozgat bennünket valójában?

A klasszikus pszichoanalízis szerint a hiány és a szükségletek visznek bennünket
kapcsolataink felé.
Martin Dornes és a modern csecsemőkutatások azonban egy másik lehetőséget is felvetnek.
Lehet, hogy az ember nem csupán azért keresi a másikat, mert valamire szüksége van.
Hanem mert veleszületett igénye van arra, hogy megoszthassa gondolatait, érzéseit és
élményeit.
A kapcsolat nem pusztán szükségletkielégítés.
A kapcsolat önmagában is alapvető emberi szükséglet.
Talán ezért gyógyító élmény, amikor valaki valóban meghallgat, megért és velünk van.

Forrás: M. Dornes: A kompetens csecsemő

Szerző: Bakondi Zsuzsa- gyermek klinikai szakpszichológus jelölt

Cím

Dorozsmai Utca 110. és Uzsoki Utca 36/A
Budapest
1142ÉS1145

Nyitvatartási idő

Hétfő 08:00 - 20:00
Kedd 08:00 - 20:00
Szerda 08:00 - 20:00
Csütörtök 08:00 - 20:00
Péntek 08:00 - 20:00

Telefonszám

+36701549907

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Almafa Pszichológiai Centrum új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Rendelő Elérése

Üzenet küldése Almafa Pszichológiai Centrum számára:

Parancsikonok

Megosztás

Kategória