30/07/2026
Megélt tapasztalat a mentális egészségügy megújításában
A mentális egészségügy megújítása Magyarországon nem halasztható tovább.
Az elmúlt évtizedek elmaradásai és következményei sok ember, család és közösség életében jelentek meg: későn érkező segítségben, elszigetelődésben, félreértett krízisekben, megszakadó ellátási utakban, elvesző lehetőségekben és túl sokszor kimondatlan szenvedésben.
A megújítás ezért nemcsak szakmai kérdés. Emberi, családi, közösségi és társadalmi kérdés is.
A mentális egészségügyi problémák megjelenése nemcsak egy ember életét alakíthatja át. Hatással lehet családokra, munkahelyekre, baráti kapcsolatokra, közösségekre és jövőképekre. Ha a rendszer jobban érti, mi történik ilyenkor az emberekkel, akkor nemcsak egy-egy sorstárs életkimenetele javulhat, hanem családok és közösségek szétesése is megelőzhető.
Az Ébredések Alapítványnál régóta dolgozunk azon, hogy a megélt tapasztalat ne csak személyes történetként jelenjen meg, hanem olyan tudásként is, amely segítheti a szolgáltatások, ellátási utak és szakmai döntések fejlődését.
Érthető kérdés lehet azok részéről, akik kevésbé ismerik ezt a munkát: hogyan tudhat egy mentális egészségi problémával élő ember érdemben hozzászólni egy rendszer megújításához?
Mi az Ébredések Alapítványnál, és nagyobb nemzetközi szervezetekben végzett több évtizedes munkáink során is azt tapasztaltuk, hogy a megélt tapasztalattal élő emberek gyakran rendkívül pontosan látják az ellátórendszer működését. Sokuk évekig vagy évtizedekig találkozik különböző egészségügyi, szociális, jogi, családi és közösségi rendszerekkel. Ebből olyan tudás születhet, amely nem helyettesíti a szakmai tudást, de fontos módon kiegészíti azt.
A személyes tapasztalat önmagában nem reformterv. De ha biztonságos közegben, tudatosan, több nézőpontból feldolgozzuk, mintázatokat keresünk benne, majd szakmai nyelvre fordítjuk, akkor olyan tudásbázis jöhet létre, amely valódi segítséget adhat a döntéshozóknak és a szakembereknek.
Ezért bővült az Ébredések Alapítvány Tapasztalati/Sorstársi Grémiumának munkája a mentális egészségügy megújításához kapcsolódva.
Fontos hangsúlyozni: nem gondoljuk, hogy egyetlen szervezet vagy egyetlen ember képviselheti a teljes magyarországi sorstársi közösséget. Mi egy oldal vagyunk ebben a folyamatban. Tudomásunk szerint más szervezetek, szakemberek, sorstársak és hozzátartozók is szabadon kapcsolódhatnak a megújítás munkájához.
A mi feladatunk az, hogy a megélt tapasztalatok tudatos feldolgozásából megfogható, rendszerezett, felelősen továbbadható tudást készítsünk. Ebben együttműködésre törekszünk azokkal is, akik más szervezetekben, más területeken vagy más módszertani háttérrel régóta sokat tettek a mentális egészségügy emberibbé tételéért.
A munkánk nem nevesítésről, nem hibáztatásról és nem ujjal mutogatásról szól. Nem intézményeket vagy személyeket szeretnénk megjelölni, hanem struktúrákat, visszatérő mintázatokat és javítható pontokat feltárni. Erre a Grémium koordinátora, Kéri Péter külön figyelmet fordít.
Tudjuk, hogy ma Magyarországon a mentális egészségügy sokakban erős érzelmeket kavar. Diagnózissal élő emberekben azonban ezek az érzelmek gyakran különösen keserű tapasztalatokhoz kapcsolódnak: rövidebb várható élettartamhoz, elszigetelődéshez, a testi és lelki egészség szétválasztásához, a nemzetközi tudásáramlástól való lemaradáshoz, a sorstársi munka és a lived experience tudás rendszerszintű kihagyásához.
Ma még nincs olyan átfogó rendszer Magyarországon, amely a megélt tapasztalat nyelvén adna lehetőséget az ellátás értékelésére, a rendszerszintű visszajelzésre és a fejlesztési irányok közös megfogalmazására.
Ezen szeretnénk változtatni.
A Grémium munkája jelenleg önkéntes, közös tanulási folyamatként zajlik. Egyelőre 25 alkalmas közös munkában gondolkodunk. A célunk az, hogy meghallgassuk egymást, feltárjuk a visszatérő mintázatokat, és olyan anyagokat hozzunk létre, amelyek a jövő mentális egészségügyének és a hozzá kapcsolódó szociális rendszernek a fejlesztését segíthetik.
Megállapodásaink jól állnak.
Maradunk.
És kezet fogunk azokkal, akik az egymás meghallgatására, a közös gondolkodásra és egy emberibb rendszer építésére szavaznak.
