01/09/2026
A napokban szembe jött velem ez a a kép az egyik bajai oldalon Strohschneider Artúrról aki a '30-as évek egyik legvakmerőbb kötéltáncosa volt. Baja egyébként is a szívem csücske, és annyira megtetszett a kép hangulata meg az egész perspektíva, hogy utánanéztem mit lehet róla tudni. Mégis honnan pottyant ide egy fickó, akit csak "tanár úr" vagy "professzor" néven emlegettek akkoriban, és aki országszerte számos nagyvárosban szórakoztatta a magyar népet. Nos, kevés forrás áll rendelkezésre róla, de lássuk miből élünk.
Vincze Miklós évekkel ezelőtt lehozott egy elég átfogó írást a 24.hu-n a kötéltáncosról, ez volt a kutatás kiindulópontja. A cikkben szerepel, hogy az artista maga árulta el, hogy Ausztriában, Bad Aussee-ban született. Ahogy a cikk is írja, 1931-ben a Kecskeméti közlöny meginterjuvolta a húgát, aki arra a kérdésre is válaszolt, hogy hány éves a mester. E szerin ezen magyarországi fellépése alkalmával 1931. szeptember 19-én töltötte be az 50. életévét. Ezek alapján minden adott, hogy megtaláljuk a születési bejegyzését, kivéve ha mégse.
Valaki ferdített egy kicsit, mert Artúr nem 1881-ben, hanem 1885-ben született és nem Bad Aussee-ban, hanem Csehországban, Chomutov településen, de valóban szeptember 19-én. Hogy véletlenül se legyen egyszerű a helyzet (nem mintha a kacifántos vezetéknév megkönnyítené..), Artúr törvénytelen gyermekként született, vagyis születésekor az anyja vezetéknevét viselte. Később, 1887-ben szülei, Strohschneider József és Wittmann Jozefin összeházasodtak, így a gyermek utólag törvényesítve lett. A család egyébként Gmundenben élt, így valószínűleg ezért maradt fenn a köztudatban úgy, hogy Artúr a környéken született.
A másik érdekesség, hogy Strohschneider úgy hivatkozik magára, hogy ő erősíti 12. generációt a családban, aki kötéltáncos pályán mozog. Erre ugyan én nem találtam bizonyítékot, azonban az tény, hogy a születési bejegyzése és szülei házassági bejegyzése alapján az apai vonalon már a nagyapja is kötéltáncos volt.
Az akrobata egyébként nem kért belépőjegyet az előadásokért, csupán a mutatványok között körbejáró perselyes segítői gyűjtötték az adományokat.
Cserébe olyan elképesztő mutatványokkal szórakoztatta a nézőket, hogy mindenki a csodájára járt. Például egy alkalommal felment a kötélre egy tűzhellyel, tepsivel és tojásokkal, hogy aztán a kifeszített kötél kellős közepén rántottát készítsen. Egy másik előadás keretében bekötött szemmel vagy épp biciklivel kelt át a kötélen hat emelet magasan.
Egy idő után az művész eltűnt a köztudatból és bár sokszor keltették halálhírét, halálának valódi időponjáról nincsenek források. Feleségével, Panzner Hildával 1919-ben házasodott össze, és négy (más források szerint három) gyermekük született.
Azt hiszem ilyenkor mondják, hogy erre a hivatásra születni kell, és egészen biztos vagyok benne, hogy ma is tátott szájjal neznénk felfelé, ha azt látnánk, hogy valaki egy épületek között kifeszített drótkötélen reggelizik.
