Szemléletmód Rehabilitációs Központ

10/09/2026

A látás minősége nem csupán a szem állapotán múlik – legalább ennyire fontos az agy feldolgozó munkája is.
A szemet gyakran a látás „kamerájához” hasonlítjuk, bár a valóság ennél jóval összetettebb. A szaruhártya és a szemlencse a beérkező fényt a retinára fókuszálja. A retina fényérzékelő sejtjei, a csapok és a pálcikák a fényingert elektromos jelekké alakítják, és már a retinában megkezdődik az információ feldolgozása. Innen a jelek a látóidegen és további idegrendszeri állomásokon keresztül jutnak az agy felé.
De a látás igazi élménye – a színek, formák, mozgás, térbeli érzékelés, olvasás vagy arcfelismerés – döntően az idegrendszer feldolgozó munkájának eredménye. A szem tehát információt szolgáltat, de hogy ebből mit és hogyan látunk, abban a látókéreg mellett számos más agyterület is részt vesz.
Az agy korrigál, kiegészít és értelmez, sőt bizonyos helyzetekben olyan részletekkel egészítheti ki a látottakat, amelyek valójában nincsenek jelen. Erre jó példák az optikai illúziók vagy akár a látóterünk természetes vakfoltja, amelyet a hétköznapokban észre sem veszünk.
Szürkehályog vagy fénytörési hiba esetén már a szembe érkező, illetve a retinára vetülő optikai információ minősége romolhat. Ha viszont a látóideg, a látópálya vagy a vizuális feldolgozásban részt vevő agyterületek károsodnak, akkor akár viszonylag ép szem mellett is kialakulhat látászavar. Stroke, Parkinson-kór vagy sclerosis multiplex esetében egyaránt előfordulhatnak ilyen problémák, bár ezek mechanizmusa betegségenként nagyon különböző. Autizmusban pedig számos vizsgálat eltéréseket talált a vizuális információ feldolgozásában, ami nem azonos a klasszikus értelemben vett látáskárosodással.
Agyunk látással kapcsolatos rendszerei folyamatosan tanulnak és alkalmazkodnak. Ennek különösen fontos időszaka a gyermekkor. Ha például a két szem által szolgáltatott információ között tartósan jelentős különbség van – például kancsalság vagy eltérő fénytörés miatt –, az agy elnyomhatja az egyik szemből érkező információt. Ha ez a látórendszer fejlődésének érzékeny időszakában történik, kialakulhat tompalátás, vagyis amblyopia.
A neuroplaszticitás azonban felnőttkorban sem tűnik el. Bizonyos neurológiai sérülések után célzott vizuális tréningek és neurorehabilitációs módszerek segíthetik egyes funkciók javulását vagy kompenzációját. A virtuális valóságot, vagyis a VR-technológiát is vizsgálják ilyen rehabilitációs célokra, bár ennek eredményessége nagyban függ attól, milyen problémáról és milyen beavatkozásról beszélünk.
Összességében tehát nincs értelme százalékosan felosztani, hogy a látás mekkora része múlik a szemen és mekkora az agyon. A kettő egyetlen működő rendszert alkot. A jó minőségű optikai információ önmagában nem elegendő: annak feldolgozására és értelmezésére is szükség van.
A látás tehát nem egyszerűen képalkotás. Érzékelés, feldolgozás, tanulás és értelmezés egyszerre – ezért az, amit látunk, és a fizikai külvilág nem mindig pontosan ugyanaz.

09/09/2026

Az ePapír meghozza a dinamikus utastájékoztatást a buszmegállókba és a kis forgalmú vasúti megállóhelyekre!
Elkezdték tesztelni a MÁV–Volán-csoport megállóiban az elektronikus papír technológiát a hagyományos papírra nyomtatott, kifüggesztett menetrendek helyett. Így nem kell böngészni a járat indulási idejét, mert mindig a következő buszok, vonatok látszanak, de a késésekről, járatkimaradásról és rendkívüli problémáról is jönnek a központból – mobilhálózaton – a jelzések. Sőt, a kijelző mindezt akár fel is olvassa. Az elektroforetikusnak nevezett megoldás leginkább az e-könyv-olvasókból lehet ismerős, de ma már árcédulaként is működnek ilyenek.
Legfontosabb előnye, hogy bármilyen fényviszonyok között is jól olvashatóak a feliratok. Körülbelül két évtizede létezik ez a technológia, és külföldön egy évtizede kezdték alkalmazni az utastájékoztatásban.
Mostanra már olyan kicsi az energiafelvétele, hogy a megállókban nem kell a földben elhelyezni az akkukat, azok elférnek magában a készülékházban, és a napelem is mehet a hagyományos megállóhelyi oszlopra. Így olcsóbb és gyorsabb a telepítés.
Eddig összesen harminc buszmegállóba telepítettek fekete-fehér vagy színes ePapír-kijelzőket, például Budapesten, Tihanyban, Szekszárdon, Székesfehérváron, Érden, Gyöngyösön, Aszódon.
Hamarosan elindítanak egy nagyobb beszerzést több mint 300 készülékre, ezekből – várhatóan a jövő év elején – már az ország minden tájára jut.

09/09/2026

Látássérültként is van helyed a digitális világban!

08/09/2026

Változások a segítőkutyák közterületen történő vezetésénél
2026. szeptember 6-tól a vakvezető és más, jogszabályban meghatározott segítőkutyák belterületi közterületen póráz nélkül is vezethetők, ha a hivatalos megkülönböztető jelzés világosan felismerhető rajtuk.
Mi változik?
A 142/2026. (IX. 3.) Korm. rendelet módosítja a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló szabályozást. Az új rendelkezés szerint az alábbi, speciálisan képzett segítőkutyák belterületi közterületen póráz nélkül is vezethetők:
• vakvezetőkutya
• mozgáskorlátozott személyt segítő kutya
• hangot jelző kutya
• rohamjelző kutya
• személyi segítőkutya
A kivétel feltétele
Csak abban az esetben megengedett a póráz nélküli vezetés, ha a segítőkutyán a vonatkozó miniszteri rendelet szerinti megkülönböztető jelzés világosan és egyértelműen felismerhető. A könnyítés tehát nem minden kutyára, hanem kizárólag a felsorolt típusú, előírás szerint megjelölt segítőkutyákra vonatkozik.
Mi marad változatlan?
Belterületen található közterületen – az ebek futtatására kijelölt terület kivételével – továbbra is az általános szabály, hogy a kutyát pórázon kell vezetni. Közterületen kutyát továbbra is csak olyan személy vezethet, aki képes az állat irányítására, kezelésére és féken tartására. A módosítás nem teszi kötelezővé a póráz nélküli vezetést, hanem a feltételek teljesülése esetén lehetővé teszi azt.
Hatálybalépés
Az új szabály 2026. szeptember 6-án lép hatályba.
Forrás: a Magyar Közlöny 2026. évi 124. számában kihirdetett 142/2026. (IX. 3.) Korm. rendelet, amely a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdését módosítja.

07/09/2026

Az Erzsébetváros taxi szolgáltatás ingyenes taxi kártyát biztosít 15.000 Ft értékben VII. kerületi lakosoknak egészségügyi szolgáltatás megközelítéséhez, illetve kiemelt jelentőségű hivatalos ügyek intézéséhez, ha az alábbi feltételek közül az egyik igaz önre
• önálló közlekedésre részben képes,
• célzott daganatellenes terápiában részesül,
• terhesség utolsó trimeszterében lévő várandós
A részletes eljárásrendet illetve kérelem formanyomtatványt a lenti file-okra kattintva érhetik el.
Bövebb tájékoztatás és elérhetőségek:

Az Erzsébetváros taxi szolgáltatás ingyenes taxi kártyát biztosít 15.000 Ft értékben VII. kerületi lakosoknak egészségügyi szolgáltatás megközelítéséhez, illetve kiemelt jelentőségű hivatalos ügyek intézéséhez, ha az alábbi feltételek közül az egyik igaz önreönálló ...

04/09/2026

Segítsd a NaviVisions fejlesztését a véleményeddel!

A NaviVisions egy magyar fejlesztés alatt álló okosszemüveg látássérült emberek számára. Célunk egy olyan könnyű és hétköznapokban is kényelmesen használható eszköz létrehozása, amely kamerák és mesterséges intelligencia segítségével érzékeli a környezetet, és hangalapú visszajelzésekkel segíti a biztonságosabb, önállóbb közlekedést. A tervezett funkciók között szerepel például az akadályok és távolságuk jelzése, a közlekedési lámpák felismerése, valamint a tömegközlekedési eszközök azonosítása.

A fejlesztés jelenlegi szakaszában szeretnénk minél jobban megismerni a látássérült emberek valós igényeit, a jelenleg használt elektronikus segédeszközökkel kapcsolatos tapasztalataikat, illetve azt, hogy milyen vásárlási és fizetési lehetőségek lennének számukra elfogadhatók. Ehhez készítettünk egy rövid, anonim kérdőívet, amelynek kitöltése körülbelül 3–5 percet vesz igénybe.

Kiktől várjuk a kitöltést?
Elsősorban látássérült emberektől, valamint látássérült személyek hozzátartozóitól és segítőiktől.

Kitöltési határidő: 2026. Szeptember 30.

A kérdőív az alábbi linken érhető el:
https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSfimkIsct0eJ9sBYN3AIOyePEUNHBcHi-4oXawrPPkvJJTHrg/viewform?usp=dialog

Minden kitöltés nagy segítséget jelent számunkra abban, hogy a NaviVisions fejlesztése valódi felhasználói igényekre épülhessen. Köszönjük, ha a kitöltéssel és a kérdőív továbbításával segítitek a munkánkat!

Üdvözlettel:

a NaviVisions csapata

03/09/2026

A nyugdíjakkal kapcsolatban 2026-ban több fontos változás lépett életbe, miközben 2027-re is született már jelentős döntés. Januárban 3,6 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak és több más ellátás, feb…

02/09/2026

01/09/2026

Kétéves vizsgálatban több mint 70%-kal lassabb volt a rövidlátás romlása egy speciális szemüveglencsével. A gyermekkori rövidlátás nemcsak azt jelenti, hogy egyre erősebb szemüvegre van szükség. A szemgolyó fokozatos megnyúlása később növelheti bizonyos látást veszélyeztető szembetegségek kockázatát is. Ezért egyre fontosabb kérdés, hogy nemcsak korrigálni, hanem lassítani is lehet-e a rövidlátás romlását.
Egy új, kétéves amerikai randomizált klinikai vizsgálat szerint egy speciális, úgynevezett HAL-lencse – nagyfokban aszférikus apró lencseelemeket tartalmazó szemüveglencse – erre valóban képes lehet. A JAMA Ophthalmology folyóiratban megjelent vizsgálatban a rövidlátás romlása több mint 70%-kal, a szemgolyó tengelyirányú megnyúlása pedig 53%-kal volt kisebb a hagyományos egyfókuszú szemüveget viselő gyermekekhez képest.
A vizsgálatba 159, 6–12 éves rövidlátó gyermeket vontak be kilenc amerikai centrumban. A résztvevők két éven át vagy a speciális HAL-lencsét, vagy hagyományos egyfókuszú szemüveget viseltek.
Nemcsak a dioptria változott lassabban. Két év alatt a rövidlátás átlagosan mindössze 0,25 dioptriával romlott a HAL-lencsét viselő gyermekeknél, szemben a hagyományos szemüveget viselők 0,90 dioptriás romlásával. Ez körülbelül 72%-os relatív lassulást jelentett. Még fontosabb lehet, hogy a kutatók közvetlenül megmérték a szemgolyó hosszának változását is. A rövidlátás gyermekkorban nagyrészt azért romlik, mert a szemgolyó elölről hátrafelé fokozatosan megnyúlik.
A HAL-csoportban ez a növekedés átlagosan 0,21 milliméter, a hagyományos lencsét viselőknél 0,45 milliméter volt. Vagyis a speciális szemüveg körülbelül 53%-kal mérsékelte a szem tengelyirányú megnyúlását.
A hatás a legfiatalabb, 6–8 éves gyermekeknél volt a legerősebb: náluk a dioptria romlása a vizsgálat szerint mintegy 87%-kal volt kisebb a kontrollcsoporthoz képest.
Mitől különleges ez a lencse? A HAL-szemüveg központi része biztosítja az éles látást, hasonlóan egy hagyományos rövidlátást korrigáló lencséhez. Körülötte azonban 11 koncentrikus gyűrűben apró, erősen aszférikus lencseelemek helyezkednek el. Ezek olyan optikai ingert hoznak létre a retina perifériáján, amelynek célja, hogy csökkentse a szemgolyó további megnyúlására ösztönző jeleket.
Fontos, hogy a gyermekek a vizsgálatban a speciális szemüveggel ugyanolyan élesen láttak, mint a hagyományos lencsékkel, és a szemüveg használhatóságával vagy komfortjával kapcsolatban sem mutatkozott lényeges probléma.
Miért fontos a rövidlátás lassítása? Világszerte egyre gyakoribb a rövidlátás; becslések szerint 2050-re a világ népességének akár fele érintett lehet. A rövidlátás önmagában többnyire jól korrigálható szemüveggel vagy kontaktlencsével. A probléma az, hogy minél nagyobb fokú rövidlátás alakul ki, annál nagyobb lehet később többek között a retinaleválás, a rövidlátáshoz társuló makulakárosodás és más súlyos szemészeti szövődmények kockázata.
Ezért minden dioptriányi romlás mérséklése hosszú távon is jelentős lehet. A mostani vizsgálat különösen azért fontos, mert korábbi kedvező eredmények főként ázsiai gyermekekből származtak. Ez a tanulmány azt mutatja, hogy hasonló hatás amerikai gyermekeknél is megfigyelhető.
Mit még nem tudunk? A két év erős klinikai eredmény, de nem válaszol minden kérdésre. Nem tudjuk még biztosan, hogy a hatás évek múltán is fennmarad-e, mennyire változik a kezelés abbahagyása után, illetve hogy a gyermekkori szemgolyó-megnyúlás mérséklése valóban csökkenti-e évtizedekkel később a súlyos látásromlás gyakoriságát. Ehhez hosszabb követés szükséges. Az eredmények azt sem jelentik, hogy minden rövidlátó gyermeknek automatikusan ugyanilyen szemüvegre van szüksége. A kezelés megválasztásakor a gyermek életkorát, a rövidlátás mértékét, annak romlási sebességét és egyéb szemészeti tényezőket is figyelembe kell venni.
Irodalom: Shen J, et al. Spectacle Lenses With Highly Aspherical Lenslets for Myopia Control. JAMA Ophthalmol. 2026. doi:10.1001/jamaophthalmol.2026.3288.

This randomized clinical trial evaluates safety and efficacy of highly aspherical lenslets in US children with myopia.

31/08/2026

A túlféltés és túlgondoskodás hatása a látássérült emberek önállóságára

A segítségnyújtás a látássérült emberek támogatásának egyik fontos eleme. A megfelelően adott segítség biztonságot teremt, megkönnyíti a mindennapi életet, és hozzájárulhat ahhoz, hogy a látássérült személy magabiztosabban vegyen részt a társadalmi életben.
De hol van az a pont, ahol a segítség már nem támogat, hanem akadályoz?
A túlféltés és a túlgondoskodás általában jó szándékból születik. A segítő szeretné megóvni a látássérült embert a veszélyektől, a kudarctól, a kellemetlen helyzetektől vagy akár a csalódástól. Fél attól, hogy elesik, eltéved, valamit lever, hibázik, vagy nem tud megoldani egy számára új feladatot.
Ez a féltés érthető. A probléma akkor kezdődik, amikor a biztonság iránti igény felülírja az önállóság iránti igényt.
Gyakran előfordul például, hogy a segítő automatikusan megcsinál valamit a látássérült ember helyett, anélkül, hogy megkérdezné: „Szükséged van segítségre?”
Megfogja a karját. Odébb tesz valamit. Elpakol helyette. Megkeresi azt, amit keres. Elmondja, hová kell menni. Sőt, néha még olyan helyzetekben is segít, amelyekben a látássérült személy egyébként teljesen önállóan boldogulna.
Ezek az apró gesztusok egyenként talán jelentéktelennek tűnnek. Hosszú távon azonban komoly következményeik lehetnek.
A túlzott segítség ugyanis azt az üzenetet közvetítheti: „Ezt egyedül nem biztos, hogy képes vagy megoldani.”
Ha ez az üzenet rendszeresen ismétlődik, a látássérült emberben is kialakulhat az a meggyőződés, hogy valóban kevésbé képes az önálló életre. Csökkenhet a kezdeményezőkészsége, az önbizalma, és egyre inkább másokra támaszkodhat olyan helyzetekben is, amelyeket megfelelő tanulással és gyakorlással önállóan is meg tudna oldani.
Ez különösen veszélyes lehet a rehabilitáció során.
Az elemi rehabilitáció egyik legfontosabb célja ugyanis éppen az, hogy a látássérült ember megtanulja: a látás elvesztése nem jelenti az önállóság elvesztését.
Meg kell tanulnia új módszereket, technikákat és stratégiákat. Meg kell tapasztalnia, hogy képes közlekedni, háztartási feladatokat végezni, információt szerezni, digitális eszközöket használni és döntéseket hozni.
Ehhez azonban lehetőséget kell kapnia a próbálkozásra.
És igen, a próbálkozás része lehet a hiba is.
A segítő számára sokszor nehéz ezt kívülről végignézni. Ha látja, hogy valaki bizonytalanul keres egy tárgyat, természetes reakció lehet, hogy azonnal odanyúl. Ha látja, hogy a látássérült ember bizonytalan egy útvonalon, lehet, hogy inkább elvezeti.
Csakhogy azzal, hogy minden nehézséget azonnal megszüntetünk, egyben a tanulás lehetőségét is megszüntethetjük.
A túlgondoskodás tehát paradox helyzetet teremthet: a segítő azért segít, hogy megkönnyítse a másik életét, közben azonban akaratlanul is csökkentheti annak önállóságát.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a segítségnek vannak pozitív hatásai is.
A megfelelő időben és megfelelő módon nyújtott segítség biztonságot ad. Csökkentheti a szorongást, támogathatja az új helyzetekhez való alkalmazkodást, és megerősítheti azt az érzést, hogy az ember nincs egyedül a nehézségeivel.
Különösen a látásvesztés kezdeti időszakában lehet nagyon fontos a támogató környezet. Ilyenkor az ember gyakran bizonytalan, fél, és még nem ismeri azokat a technikákat, amelyekkel később önállóan tud majd boldogulni.
Ebben az időszakban a segítő jelenléte valódi kapaszkodót jelenthet.
A kérdés tehát nem az, hogy segítsünk-e, hanem az, hogy hogyan segítsünk.
A jó segítő nem feltétlenül az, aki mindent megcsinál.
Sokkal inkább az, aki felismeri, mikor kell segítenie, mikor kell várnia, és mikor kell egyszerűen csak jelen lennie.
A „Megcsinálom helyetted” helyett sokszor sokkal többet ér a kérdés:
„Szeretnéd, hogy segítsek, vagy megpróbálod egyedül?”
Ez a mondat egyszerre fejez ki tiszteletet, bizalmat és partnerséget.
A segítő feladata nem az, hogy minden akadályt eltüntessen a látássérült ember útjából. Hanem az, hogy segítsen neki megtanulni, hogyan tudja ezeket az akadályokat saját maga leküzdeni.
Mert az igazi segítség nem az, amikor valaki helyettünk él.
Az igazi segítség az, amikor úgy támogat bennünket, hogy közben egyre inkább képessé válunk arra, hogy magunk irányítsuk a saját életünket.