Dr. Hollósy-Vadász Gábor coaching szakpszichológus jelölt

15/06/2026

A Blikk kérdezett a munkahelyi légkondi használatról:

Az év első durva hőhulláma közeledik, az időjárás-jelentés szerint a 35 Celsius fok alap lesz. És el is érkeztünk ahhoz az időszakhoz, amikor a munkahelyeken megindul a harc, hogy menjen-e a légkondi avagy ne, hogy hány fokon menjen, hogy inkább az igazodjon, aki fázós, vagy inkáb...

01/06/2026

Ki a coaching szakpszichológus, és miben különbözik a coachtól?

Mivel foglalkozik egy coaching szakpszichológus?

Az elmúlt években egyre többet hallhatunk a coachingról, a coachokról és a coaching szemléletről. Ugyanakkor sokak számára nem egyértelmű, hogy mit csinál pontosan egy coaching szakpszichológus, miben különbözik egy hagyományos coachtól vagy más szakpszichológusoktól, illetve milyen képzés vezet ehhez a szakképesítéshez.

Mi az a coaching szakpszichológia?

A coaching szakpszichológia a pszichológia alkalmazott területe, amely elsősorban az egészséges, jól funkcionáló emberek fejlődését, teljesítményének növelését, önismeretének elmélyítését és céljainak elérését támogatja.

A coaching szakpszichológus olyan szakember, aki pszichológiai tudására és coaching eszköztárára támaszkodva segíti klienseit például: karrierrel kapcsolatos döntésekben, vezetői készségek fejlesztésében, munkahelyi konfliktusok kezelésében, kiégés megelőzésében, életvezetési elakadások megoldásában, teljesítményfokozásban, önbizalom és önhatékonyság fejlesztésében, munka-magánélet egyensúlyának kialakításában.

A coaching szakpszichológus nem tanácsokat osztogat, hanem olyan kérdésekkel és módszerekkel dolgozik, amelyek segítik az ügyfelet saját erőforrásainak mozgósításában és a számára megfelelő megoldások megtalálásában.

Hogyan válik valaki coaching szakpszichológussá?

A coaching szakpszichológus képzés Magyarországon több lépcsőből áll:

1. Pszichológus diploma: az első lépés az osztatlan pszichológusképzés vagy a bolognai rendszer szerinti pszichológia alapképzés (BA), majd mesterképzés (MA) elvégzése.
2. Szakmai tapasztalat: a pszichológusdiploma megszerzését követően a szakemberek általában szakmai tapasztalatot gyűjtenek különböző területeken.
3. Coaching szakpszichológus szakirányú továbbképzés: a következő lépés egy több féléves szakpszichológusi képzés, amely során a résztvevők elsajátítják: a coaching elméletét és gyakorlatát, a szervezetpszichológia alapjait, a vezetéslélektan ismereteit, a személyiségfejlődés és motiváció pszichológiáját, a különböző coaching technikákat, az etikai, valamint szakmai kereteket.

A képzés jelentős önismereti munkát, szupervíziót és gyakorlati tapasztalatszerzést is magában foglal.

Miben különbözik a coaching szakpszichológus más szakpszichológusoktól?

A pszichológia számos szakirányra tagolódik. Egy klinikai szakpszichológus elsősorban pszichés zavarok, mentális betegségek diagnosztikájával és kezelésével foglalkozik. Egy tanácsadó szakpszichológus az életvezetési nehézségek, krízisek és személyes problémák kezelésében nyújt segítséget.

A coaching szakpszichológus ezzel szemben elsősorban a fejlődésre, a teljesítményre és a jövőorientált célok elérésére helyezi a hangsúlyt. Nem a problémák vagy tünetek kezelése áll a középpontban, hanem az egyén erősségeinek és lehetőségeinek kibontakoztatása.

A gyakorlatban természetesen ezek a területek gyakran átfedhetik egymást, hiszen az önismeret, a személyiségfejlődés és a mentális jóllét szorosan összekapcsolódnak.

Miben különbözik egy coaching szakpszichológus egy coachtól?

A legfontosabb különbség a képzettségben és a pszichológiai háttértudásban rejlik.

A coach szakma Magyarországon jelenleg nem engedélyköteles, ezért a coach végzettség megszerzésének feltételei rendkívül eltérőek lehetnek. Léteznek magas színvonalú coachképzések, ugyanakkor a képzési idő és a belépési követelmények általában jóval rövidebbek, mint a pszichológusképzés esetében.

A coaching szakpszichológus ezzel szemben: több éves pszichológiai egyetemi képzésen vett részt, mélyebb ismeretekkel rendelkezik a személyiség működéséről, ismeri a pszichés problémák figyelmeztető jeleit, tudja, mikor szükséges más szakemberhez irányítani a klienst, munkáját pszichológiai kutatásokra és tudományos alapokra építi.

Ez nem jelenti azt, hogy minden coach kevésbé felkészült lenne, azonban a coaching szakpszichológus pszichológiai kompetenciája jelentősen szélesebb körű.

Milyen módszereket használ a coaching szakpszichológus?

A coaching szakpszichológus munkájában többféle megközelítést ötvözhet:
1. Megoldásközpontú technikák
2. A hangsúly a kívánt jövőn, az erőforrásokon és a működő megoldásokon van.
3. Kognitív-viselkedéses elemek
4. Segítenek felismerni azokat a gondolkodási mintákat és hiedelmeket, amelyek akadályozhatják a fejlődést.
5. Pozitív pszichológiai módszerek
6. Az erősségek, sikerek és pozitív erőforrások tudatosítására építenek.
7. Motivációs technikák
8. A belső motiváció, az elköteleződés és a célok iránti kitartás erősítését szolgálják.
9. Pszichológiai tesztek és kérdőívek
10. Bizonyos esetekben személyiség-, kompetencia- vagy erősségfelmérések is segíthetik az önismereti munkát.
11. Reflektív kérdezéstechnika
12. A coaching egyik legfontosabb eszköze a jól megfogalmazott kérdés, amely új nézőpontokat nyithat meg a kliens számára.

Összegzés

A coaching szakpszichológus a pszichológia és a coaching határterületén dolgozó szakember, aki tudományosan megalapozott pszichológiai ismeretekkel támogatja kliensei fejlődését, teljesítményét és önismeretét. Képzettsége révén képes mélyebben megérteni az emberi működést, miközben a coaching gyakorlatias, célorientált szemléletét alkalmazza.

A coaching szakpszichológiai folyamat különösen hasznos lehet azok számára, akik nem feltétlenül pszichés problémával küzdenek, hanem szeretnének tudatosabban működni, hatékonyabban teljesíteni, vagy fontos élet- és karrierdöntések előtt állnak.

Dr. Hollósy-Vadász Gábor PhD; pszichológus, szakpszichológus jelölt

23/05/2026

A Heti Világ Gazdaság kérdezett a nyaralás pszichológiájárol.

https://pulzus.hvg.hu/pszichologia/20260522_kognitiv-torzitas-nyaralas-csalodas-pszichologiai-magyarazat

05/04/2026

A Pénzcentrum kérdezett az online csalás pszichológiájáról.

Az online tér nemcsak lehetőségeket, hanem új típusú kockázatokat is teremtett az emberi kapcsolatokban. Egyre gyakoribbak azok az esetek, amikor ismeretlenek érzelmi köteléket építenek ki, majd ezt kihasználva manipulálják áldozataikat. Kívülről sokszor nehéz megérteni, hogyan ...

11/01/2026

Az elmúlt években a coaching egyre népszerűbbé vált az önfejlesztés, a karrierépítés és az életvezetés területén. Ugyanakkor egyre gyakrabban találkozunk a coaching pszichológia fogalmával is. De mit jelent ez pontosan, és miben különbözik a „hagyományos” coachingtól?

A coaching pszichológia fogalma
A coaching pszichológia (coaching psychology) a pszichológia tudományára épülő, bizonyítékokon alapuló coaching megközelítés. Célja, hogy segítse az egyéneket abban, hogy:
• tudatosabban értsék meg gondolkodásukat, érzelmeiket és viselkedésüket,
• reális célokat tűzzenek ki,
• hatékonyabban kezeljék a kihívásokat,
• kibontakoztassák személyes és szakmai erőforrásaikat.
Fontos hangsúlyozni, hogy a coaching pszichológia nem terápia, hanem egy fejlődésorientált folyamat, amely mentálisan alapvetően egészséges személyekkel dolgozik.

Miben gyökerezik a coaching pszichológia?
A coaching pszichológia több pszichológiai irányzat eredményeit integrálja, például:
• pozitív pszichológia (erősségek, jóllét, flow),
• kognitív-viselkedéses megközelítés (gondolkodási minták és viselkedés összefüggései),
• motiváció lélektana (belső motiváció, célkitűzés),
• személyiségpszichológia és szociálpszichológia.
Ez biztosítja, hogy a coaching folyamat nem pusztán inspiráló beszélgetésekből áll, hanem strukturált, tudományosan megalapozott módszereket alkalmaz.

Hogyan működik a coaching pszichológia a gyakorlatban?
A coaching pszichológiai szemléletű folyamat során a coach:
• kérdésekkel segíti az önreflexiót,
• támogatja a reális önismeret kialakítását,
• segít az akadályozó gondolkodási minták felismerésében,
• és a kliens saját megoldásainak megtalálására fókuszál.
A hangsúly nem a múlt problémáin, hanem a jelenen és a jövőn, valamint a konkrét cselekvési lépéseken van.

Mikor lehet különösen hasznos?
A coaching pszichológia különösen hatékony lehet például:
• karrier- vagy vezetői fejlődés során,
• döntési helyzetekben,
• munka–magánélet egyensúlyának javításában,
• önbizalom és teljesítmény növelésében,
• stresszkezelés és kiégés megelőzése esetén.

Coaching pszichológia vs. pszichoterápia
Bár mindkettő pszichológiai tudásra épül, fontos különbséget tenni:
• a pszichoterápia lelki zavarok, elakadások kezelésére fókuszál,
• a coaching pszichológia a fejlődésre, teljesítményre és jóllétre koncentrál.
A két megközelítés nem versenytárs, hanem sok esetben kiegészíti egymást.

A coaching pszichológia hidat képez a tudományos pszichológia és a gyakorlati önfejlesztés között. Olyan keretet ad a coachingnak, amely egyszerre emberközpontú, strukturált és hiteles. Azok számára, akik tudatosan szeretnének fejlődni, miközben fontos számukra a szakmai megalapozottság, ez a megközelítés különösen értékes lehet.

Dr. Hollósy-Vadász Gábor PhD; pszichológus, szakpszichológus jelölt

04/01/2026

A párkapcsolatok természetes módon változnak az idő múlásával. Az összeköltözés, gyermekvállalás, karrierváltás, veszteségek vagy akár a mindennapi stressz mind kihívások elé állíthatják a feleket. Sokan ilyenkor elbizonytalanodnak: „Normális ez?”, „Lehet ezen javítani?”, „Segítséget kérjünk?” A párkapcsolati coaching egyre népszerűbb válasz ezekre a kérdésekre.

Mi az a párkapcsolati coaching?
A párkapcsolati coaching egy jövőorientált, fejlesztő szemléletű folyamat, amelynek célja, hogy a pár tagjai:
• tudatosabban értsék meg saját és egymás működését,
• fejlesszék kommunikációjukat,
• hatékonyabban kezeljék a konfliktusokat,
• közös célokat fogalmazzanak meg,
• és erősítsék az érzelmi kapcsolódást.
A coaching nem a „hibás fél” megtalálására törekszik, hanem arra, hogy hogyan lehet jobban működni együtt a jelenben és a jövőben.

Milyen témákban segíthet a párkapcsolati coaching?
A párkapcsolati coaching különösen hasznos lehet például:
• visszatérő, de nem eszkalálódott konfliktusok esetén,
• kommunikációs nehézségeknél („nem értjük egymást”),
• élethelyzeti változások idején (szülővé válás, költözés, karrierváltás),
• elhidegülés, érzelmi távolság csökkentésében,
• döntési helyzetekben (hogyan tovább, közös irányok),
• kapcsolatminőség javításában akkor is, ha „nincs nagy baj”.

Hogyan zajlik egy párkapcsolati coaching folyamat?
A coaching strukturált, célorientált beszélgetésekből áll, ahol a coach:
• kérdésekkel segíti az önreflexiót,
• támogatja a kölcsönös megértést,
• konkrét eszközöket ad a kommunikáció és konfliktuskezelés fejlesztésére,
• a felelősséget a párnál hagyja – ők alakítják a változást.
A fókusz nem a múlt részletes feltárásán, hanem azon van, mit szeretnének másként csinálni mostantól.

Párkapcsolati coaching vs. párterápia – mi a különbség?
Bár a két megközelítés első ránézésre hasonló lehet, fontos különbségek vannak köztük.
1. Fókusz és cél
• Párkapcsolati coaching: fejlődés, erőforrások, jövőbeli megoldások.
• Párterápia: érzelmi sérülések, mélyebb kapcsolati mintázatok, pszichés nehézségek feldolgozása.
2. Ki számára ajánlott?
• Coaching: alapvetően jól működő, de elakadást megélő pároknak.
• Terápia: súlyos konfliktusok, bizalomvesztés, trauma.
3. Időorientáció
• Coaching: jelen és jövő.
• Terápia: múlt–jelen–jövő összefüggései.
4. Módszertan és kompetencia
• Coach: nem diagnosztizál, nem kezel pszichés zavarokat.
• Terapeuta: terápiás módszereket alkalmaz

Mikor érdemes párkapcsolati coachingot választani?
A párkapcsolati coaching ideális választás lehet, ha:
• szeretnétek megelőzni a komolyabb kríziseket,
• nyitottak vagytok a változásra,
• nem „megjavítani” akarjátok egymást, hanem fejlődni együtt,
• hisztek abban, hogy egy kapcsolat tanulható és fejleszthető.

A segítségkérés nem a kapcsolat kudarca, hanem a kapcsolat melletti elköteleződés jele. Akár coachingról, akár terápiáról van szó, a legfontosabb kérdés nem az, hogy „melyik a jobb”, hanem az, hogy mire van valóban szükségetek.

Dr. Hollósy-Vadász Gábor PhD; pszichológus, szakpszichológus jelölt

04/01/2026

A pénzcentrum kérdezett a szezonális affektív zavarról

A szezonális depresszió jellemzően az őszi és téli hónapokban jelentkező hangulatzavar, amely komoly fáradtsággal, reményvesztettséggel és érdektelenséggel járhat. A Pénzcentrum dr. Hollósy-Vadász Gábor pszichológust kérte, hogy beszéljen arról, miben különbözik a szezoná...

28/12/2025

A modern élet tempója, a folyamatos elvárások és a bizonytalanság sokakat késztet arra, hogy tudatosabban foglalkozzanak saját működésükkel. Egyre többen keresnek olyan módszert, amely nem terápiás keretben, mégis pszichológiai alapokon segít változást elérni. Ebben kínál hatékony megközelítést a Cognitive Behavioural Coaching (CBC) – vagyis a kognitív viselkedéses coaching.

Mi az a Cognitive Behavioural Coaching?
A CBC a kognitív viselkedésterápia (CBT) elméleti és módszertani alapjaira épülő coaching megközelítés. Nem terápia, hanem célorientált, strukturált együttműködés, amely abban segít, hogy a kliens felismerje, illetve módosítsa azokat a gondolkodási és viselkedési mintákat, amelyek akadályozzák a fejlődését. A CBC alapfeltevése egyszerű, mégis erőteljes: nem önmagukban az események határozzák meg az érzéseinket és reakcióinkat, hanem az, ahogyan értelmezzük őket.

Hogyan működik a CBC?
A CBC során a coach és a kliens közösen dolgozik azon, hogy feltérképezzék:
• az automatikus gondolatokat („Úgysem fog sikerülni”),
• a mögöttes hiedelmeket („Csak akkor vagyok értékes, ha tökéletes vagyok”),
• és az ezekhez kapcsolódó viselkedési mintákat (halogatás, túlzott kontroll, önbizalomhiány).
A folyamat fontos elemei:
• tudatosítás: a belső párbeszéd és gondolkodási torzítások felismerése,
• kérdésfeltevés és átkeretezés: mennyire reálisak ezek a gondolatok?,
• kísérletezés: új viselkedések kipróbálása biztonságos keretek között,
• reflexió és tanulás: tapasztalatok beépítése a mindennapokba.
A CBC során a coach nem „tanácsot ad”, hanem önreflexióra és aktív részvételre ösztönöz.

Miben különbözik a CBC a terápiától?
Fontos különbség, hogy a CBC során a coach:
• nem diagnosztizál és nem kezel pszichés zavarokat,
• a jelenre és a jövőre fókuszál,
• konkrét célok mentén halad (pl. vezetői készségek fejlesztése, stresszkezelés, önbizalom-erősítés).
Ezért elsősorban pszichésen stabil, de elakadást megélő emberek számára ideális.

Mikor lehet különösen hasznos a CBC?
A Cognitive Behavioural Coaching hatékony lehet például:
• karrierrel vagy munkahelyi kihívásokkal kapcsolatos elakadásoknál,
• halogatás, döntési nehézségek esetén,
• önbizalomhiány vagy perfekcionizmus kezelésében,
• stressz- és teljesítményszorongás csökkentésében,
• vezetői szerepbe való belépéskor.

Mit adhat hosszú távon a CBC?
A CBC egyik legnagyobb előnye, hogy nemcsak egy adott problémára ad választ, hanem olyan gondolkodási eszköztárat nyújt, amely a későbbiekben is alkalmazható. A kliens megtanulja felismerni saját belső akadályait és aktív szereplőjévé válik a változásnak.

Összeségéneben a Cognitive Behavioural Coaching hidat képez a pszichológia és a gyakorlati önfejlesztés között. Strukturált, bizonyítékokon alapuló módszer, amely segít tudatosabbá válni, rugalmasabban gondolkodni, hatékonyabban cselekedni. A CBC során a kliens megtapasztalhatja a viselkedésének a hosszútávon fenntartható változását.

Dr. Hollósy-Vadász Gábor PhD; pszichológus, szakpszichológus jelölt

25/12/2025

A pénzcentrum kérdezett az utazás pszichológiájáról

A közösségi médiában mindenki utazik és mindenki boldognak tűnik – de vajon tényleg így van? A Pénzcentrum éves boldogságkutatása kapcsán idén pszichológusokat kérdeztünk arról, hogy valóban boldoggá tesz-e minket az utazás, és ha igen, milyen típusú élmények adnak tart....

19/12/2025

A tél sokak számára az év legnehezebb időszaka: rövid nappalok, kevesebb fény, hideg idő, lelassulás. Nem véletlen, hogy ilyenkor gyakoribb a fáradtság, a motivációvesztés vagy akár a lehangoltság érzése. Éppen ezért pszichológiai szempontból a téli utazás nem luxus, hanem tudatos öngondoskodás is lehet.

Kimozdulás a monotóniából
A tél gyakran egyhangúvá teszi a hétköznapokat: sötétben indulunk, sötétben érkezünk haza, a napok összefolynak. Az utazás – még egy rövid is – megszakítja ezt a mentális „autopilóta” üzemmódot. Új ingerek, új környezet, új ritmus jelenik meg, ami segít kizökkenni a beszűkült gondolkodásból. Pszichológiai kutatások szerint az újdonságélmény serkenti az agy jutalmazó rendszerét, és növeli az énhatékonyság érzését: „képes vagyok kilépni a megszokott keretekből”.

A fény és a hangulat kapcsolata
A téli hónapokban kevesebb természetes fény ér minket, ami hatással van a hangulatunkra és az energiaszintünkre. Egy napsütésesebb úti cél – akár egy délebbi város, akár egy havas, de világos hegyi környezet – segíthet ellensúlyozni a fényhiány hatásait. Nem véletlen, hogy a szezonális lehangoltság (SAD) egyik fontos kezelési eleme a fényterápia – az utazás ezt természetes módon támogathatja.

Lelassulás és jelenlét
A téli utazások gyakran nem a rohanásról szólnak. Kevesebb turista, csendesebb utcák, lassabb tempó jellemzi őket. Ez ideális terep a tudatos jelenlét (mindfulness) megélésére: séták, megfigyelés, elmélyülés, befelé figyelés. Ilyenkor könnyebb kapcsolódni önmagunkhoz, átgondolni az elmúlt időszakot és mentálisan „rendezni” a gondolatainkat.

Kontrollélmény és önjutalmazás
A tél sokszor olyan időszak, amikor „ki kell bírni” a mindennapokat. Egy tudatosan megtervezett utazás viszont kontrollélményt ad: én döntök, én választok, én gondoskodom magamról. Ez az önjutalmazás nem felszínes kényeztetés, hanem fontos pszichés üzenet: „megérdemlem a feltöltődést”. Ez különösen fontos azok számára, akik hajlamosak saját szükségleteiket háttérbe szorítani.
Kapcsolatok elmélyítése
Télen az utazás gyakran intimebb: kevesebb külső inger, több közös idő. Legyen szó párkapcsolatról, családi útról vagy baráti kiruccanásról, a közös élmények erősítik az érzelmi kötődést és hosszú távon is védőfaktorként működnek a stresszel szemben.

Új perspektíva az év kezdetén
A tél – különösen az újévhez közeledve – természetes időszaka az újragondolásnak. Az utazás segíthet távolabbról ránézni az életünkre, problémáinkra, céljainkra. Gyakran nem megoldásokat találunk, hanem jobb kérdéseket – ami pszichológiailag legalább ilyen értékes.

Télen utazni nem menekülés, hanem aktív lelki regeneráció. Segít megtörni a monotonitást, javítja a hangulatot, támogatja az önreflexiót és erősíti a kapcsolatainkat. Néha már egy rövid elutazás is elég ahhoz, hogy kicsit más szemmel térjünk vissza a mindennapokba.

Dr. Hollósy-Vadász Gábor PhD; pszichológus, szakpszichológus jelölt