Gál Csaba Manuálisterápia

Hívás Útbaigazítási információk Weboldal A rendelő elérése

Gál Csaba Manuálisterápia Gál Csaba Manuálisterápia, Egészség/wellness oldal, Csörsz Utca 14-16, Budapest elérhetőségei, térképes helyadatai és útbaigazítási információi, kapcsolatfelvételi űrlapja, nyitvatartási ideje, szolgáltatásai, értékelései, fényképei, videói és közleményei.

Iliacus – a csípőhajlítás egyik kulcsizmaSokat ülsz napközben, és felállás után feszesnek érzed a csípőd elülső részét? ...
12/10/2026

Iliacus – a csípőhajlítás egyik kulcsizma

Sokat ülsz napközben, és felállás után feszesnek érzed a csípőd elülső részét? Érdemes megismerned az iliacus izmot, amely a csípőhajlításban és a medence helyzetének szabályozásában is szerepet játszik.

Hol található, és mi a feladata?

Az iliacus, vagyis a csípőizom a medencecsont belső felszínén helyezkedik el. Eredése a csípőlapát belső, homorú felszínéről, a fossa iliacából, valamint a környező csontos és szalagos területekről történik. Rostai lefelé és kifelé futnak, majd a psoas major izommal közös ínban tapadnak a combcsont kis tomporán, a trochanter minornál.

A két izom együtt alkotja az iliopsoas izmot, amely a csípő egyik legfontosabb hajlítója. Segítségükkel emeljük a combunkat a törzsünk felé, például járás, lépcsőzés vagy térdemelés közben.

A közös tapadás ellenére a működésük eltérő részleteket mutat.

A psoas major közvetlenül kapcsolódik az ágyéki csigolyákhoz. Egyoldali működése részt vehet a gerinc oldalra hajlításában, kétoldali összehúzódása pedig a törzs és a gerinc helyzetének szabályozásában is szerepet kap. A medence helyzetétől és az izomerők egyensúlyától függően az ágyéki lordosis fokozásához is hozzájárulhat.

Az iliacus a medence belső felszínéről indul, így közvetlenül a medence és a combcsont között fejti ki hatását. A gerincet közvetlenül nem keresztezi, a medence helyzetének alakításában viszont jelentős szerepe lehet.

Amikor a comb rögzített helyzetben van, az iliacus összehúzódása elősegítheti a medence előrebillenését, azaz az anterior pelvic tiltet. Ennek mértékét természetesen más izmok, a csípőízület mozgékonysága és a törzs stabilitása is befolyásolja.

Mi köze mindehhez az ülésnek?

A SAID-elv az angol Specific Adaptation to Imposed Demands rövidítése. Magyarul a szervezet a pontosan ahhoz alkalmazkodik amit a legtöbbet gyakorolsz. Ha sokat ülsz, akkor ahhoz a testhelyzethez, amit akkor felveszel.

Ha naponta 8–10 órát ülünk, a csípőnk hosszú időt tölt hajlított helyzetben. Ez önmagában nem jelenti azt, hogy az iliacus és a psoas major szükségszerűen megrövidül vagy inaktívvá válik. A tartós ülés azonban hozzájárulhat ahhoz, hogy a csípő nyújtott helyzetét ritkábban használjuk, és bizonyos mozgástartományokban csökkenjen a komfortérzetünk vagy a mozgásunk szabadsága.

A cél ezért a csípő teljes mozgástartományának rendszeres használata, a megfelelő izomerő kialakítása és az egyéni igényekhez igazított mobilizáció.

1. Csípőhajlítók nyújtása féltérdelésben

Helyezkedj el féltérdelő pozícióban. Billentsd hátra a medencédet, mintha a farokcsontodat magad alá húznád, majd ezt a helyzetet megtartva finoman told előre a medencédet. Így a hátsó láb oldalán fokozatosan megnyúlik a csípő elülső része.

Lélegezz nyugodtan, és maradj a pozícióban 1–2 percig. A mozdulat legyen kontrollált, fájdalommentes, a derekadat pedig tartsd kényelmes helyzetben. Ezután válts oldalt.

2. Aktív csípőhajlítás erősítése

Az aktív térdemelésekhez használhatsz egy kisebb gumiszalagot, amelyet a két lábfejed köré helyezel. Ha szükséges, kapaszkodj meg egy stabil felületben.

Emeld fel az egyik térdedet olyan magasra, ameddig a medencéd és a törzsed helyzetének megtartásával képes vagy rá. Engedd vissza lassan, majd ismételd meg a másik oldalon. Törekedj a kontrollált mozgásra, és fokozatosan növeld az ismétlésszámot vagy az ellenállást.

A gyakorlat célja az aktív csípőhajlítás fejlesztése. Az ellenállás és a mozgástartomány megválasztásánál mindig az aktuális képességeidből indulj ki.

A mozgásminőség a hétköznapokban kezdődik.

A csípőhajlítók megfelelő működése a járásban, a lépcsőzésben, az edzésben és számos mindennapi mozdulatban is fontos. Érdemes figyelmet fordítani a mozgástartományukra, miközben az erőt és az aktív kontrollt is fejlesztjük.

💬 Te mennyit ülsz egy átlagos napon?

Ha pedig szeretnéd jobban megérteni, mi állhat a mozgáskorlátozottságod hátterében, és hogyan lehet személyre szabottan javítani a mozgásminőségeden, keress bizalommal időpontért a galcsmanual.com oldalon.

A boltozat stabilitása és a boka mobilitása – a tibialis posterior izom szerepeFájdalom a belboka környékén, süllyedő ta...
11/10/2026

A boltozat stabilitása és a boka mobilitása – a tibialis posterior izom szerepe

Fájdalom a belboka környékén, süllyedő talpboltozat vagy fokozott bokabefelé dőlés? Érdemes megvizsgálni a tibialis posterior izom működését is, hiszen fontos szerepet tölt be a láb statikájában és mozgásában.

Hol található ez az izom, és mi a feladata?

A tibialis posterior a lábszár mély izomrétegében helyezkedik el. A sípcsont hátsó felszínéről, a szárkapocscsont egyes területeiről és a köztük húzódó membrana interosseáról ered. Ina a belboka mögött halad el, majd a láb belső és alsó részén többek között a sajkacsonton (os naviculare), valamint a lábtő- és lábközépcsontok egyes területein tapad.

Működése hozzájárul a láb hosszanti boltozatának fenntartásához, a láb befelé fordításához és a boka stabilitásához. Járás és elrugaszkodás közben is jelentős szerepet kap.

Mi halad még a belboka mögött?

A belboka mögötti csatornában több fontos képlet fut. A tibialis posterior ina mellett itt halad a hosszú ujjhajlító izom (flexor digitorum longus) és a nagylábujj hosszú hajlítóizmának ina (flexor hallucis longus) is. Ugyanitt található a hátsó sípcsonti verőér és a hozzá tartozó vénák, valamint a nervus tibialis, vagyis a sípcsonti ideg.

Ezeket az inakat a flexor retinaculum nevű erős kötőszövetes szalag tartja a belboka mögött, és segít megakadályozni, hogy mozgás közben elemelkedjenek a helyükről.

Mi történik a talpboltozattal járás közben?

A lábboltozat folyamatosan alkalmazkodik a terheléshez. A boka dorsalflexiója – például guggoláskor vagy a járás előrehaladó szakaszában – együtt jár a boltozat fokozatos süllyedésével és a láb rugalmas alkalmazkodásával. Ez lehetővé teszi, hogy a láb felvegye a terhelést, majd az elrugaszkodás során rugóként működjön.

A boltozat süllyedése tehát a normális mozgás része. A mértéke és időzítése azonban egyénenként változik.

Ha a boltozat tartósan vagy túlzott mértékben süllyed, és a sarok fokozott everziója, vagyis kifelé billenése is megfigyelhető, a tibialis posterior célzott erősítése hasznos lehet. Az izom kapacitásának fejlesztése ilyenkor segítheti a láb terhelés alatti kontrollját.

A túlzott izomfeszülés ugyanakkor korlátozhatja a láb természetes alkalmazkodását. Ha a boltozat nehezen enged a terhelésnek, az a boka mozgására és a járás gördülékenységére is hatással lehet.

Ezért fontos megvizsgálni, hogyan mozog a talpboltozat terhelés alatt.

A megfelelő döntéshez a boltozat alakja önmagában kevés információt ad. Figyelembe kell venni a boka dorsalflexióját, a sarok mozgását, a láb terhelésre adott reakcióját és az izom működését is. Ezek alapján lehet eldönteni, hogy a tibialis posterior erősítése vagy lazítása kapjon nagyobb hangsúlyt.

A láb működésének megértése a teljes mozgás vizsgálatának fontos része.

Ha visszatérő bokapanaszt tapasztalsz, vagy szeretnéd jobban megérteni, miért változik meg a lábboltozatod terhelés közben, jelentkezz állapotfelmérésre!

👉 Időpontfoglalás: https://galcsmanual.com

ESETTANULMÁNYEgy fiatalember keresett meg, mert a jobb oldali széles hátizma környékén rendszeresen feszességet érzett. ...
09/10/2026

ESETTANULMÁNY

Egy fiatalember keresett meg, mert a jobb oldali széles hátizma környékén rendszeresen feszességet érzett. Balra dőlni nehezére esett, az edzéseken pedig a mozgás korlátozottsága is zavarta.

Az állapotfelmérés után a széles hátizom került a figyelem középpontjába. A feszesség alapján elsőre könnyű lett volna arra gondolni, hogy az izom egyszerűen túl feszes.

A vizsgálat azonban mást mutatott.

A széles hátizom tesztelésekor gyenge, alulműködő izomfunkciót találtam. Ez azért érdekes, mert egy izom feszességérzete mellett is előfordulhat, hogy az adott izom megfelelően nem tud bekapcsolódni.

A széles hátizom anatómiailag is különleges kapcsolatban áll a törzzsel. A felkarcsonttól indulva széles területen kapcsolódik a háti és ágyéki régióhoz, a fascián keresztül pedig a medence környékéhez is. Funkcionális kapcsolatban áll az ellenoldali farizommal is.

Ezért a vizsgálat során nem önmagában az izmot néztem, hanem a hozzá kapcsolódó szöveti rendszert is.

A tesztelés során azt találtam, hogy a kapcsolódó thoracolumbalis fascia túlzottan aktív volt, miközben a széles hátizom működése elmaradt az optimálistól.

A kezelés első lépéseként a feszesebb, túlterhelt fasciat lazítottuk. Ezt követően aktiváltuk a széles hátizmot, majd újra elvégeztük a mozgásvizsgálatot.

A változás már ekkor jól látható volt: javult a mozgás, csökkent a feszességérzet, és könnyebbé vált az oldalra dőlés.

A kezelés végén azt is megmutattam neki, hogyan tudja otthon megfelelően lazítani a thoracolumbalis fasciat és aktiválni a széles hátizmot, hogy a javult mozgásmintát az edzéseibe is be tudja építeni.

Ez az eset is jól mutatja, miért fontos számomra az állapotfelmérés. A feszességérzet önmagában még nem mondja meg, hogy az adott izom milyen állapotban van, és milyen szerepet tölt be a mozgásban.

A test működését mindig összefüggéseiben érdemes vizsgálni.

LÉGZŐGYAKORLATOK – MIKOR MELYIKET?Pár poszttal ezelőtt a légzésről és a légzőizmokról írtam, és röviden néhány légzőgyak...
08/10/2026

LÉGZŐGYAKORLATOK – MIKOR MELYIKET?

Pár poszttal ezelőtt a légzésről és a légzőizmokról írtam, és röviden néhány légzőgyakorlatot is említettem.

Most egy kicsit részletesebben szeretném megmutatni, hogyan érdemes ezeket csoportosítani.

Minden légzőgyakorlatnak megvan a maga helye és szerepe. Más lehet hasznos edzés előtt, egy nyújtás során, stresszes helyzetben vagy éppen lefekvés előtt.

Kezdjük az edzéssel.

Edzés, mobilizálás, nyújtás vagy bármilyen célzott testmozgás előtt én olyan légzőgyakorlatot választanék, amely aktivizálja a rekeszt, megmozgatja a bordakosarat és a gerincet.

A légzés ugyanis folyamatos mozgást jelent a törzsben. A bordák mozgása mellett a gerinc és a keresztcsont helyzete is finoman változik minden egyes légvétellel.

Ez segíthet előkészíteni a törzset a mozgásra, miközben a végtagok mobilitásának is kedvező környezetet teremt.

Két egyszerű gyakorlat erre a krokodil légzés és a 90/90 légzés.

Mindkettőnél fontos a nyugodt, mély rekeszi légzés, lehetőleg orron keresztül.

Edzés után, a nyújtási blokk előtt én szívesen használok elnyújtott kilégzést. Az edzés során a szervezet fokozott aktivációs állapotba kerülhet, ezért ilyenkor jól jöhet egy olyan légzésritmus, amely segíti a nyugalmi állapot felé való átmenetet.

Erre egy egyszerű 4/6-os légzés is elég lehet:

4 másodperc belégzés → 6 másodperc kilégzés.

Néhány perc alatt már érezhetően megváltozhat a légzés ritmusa és az általános feszültségi szint.

Napközben, stresszes helyzetben pedig sokszor ennél is egyszerűbb megoldás kell.

Ilyenkor jó választás lehet a fiziológiás sóhaj, amelyet Andrew Huberman és munkatársai is vizsgáltak.

Egy határozott belégzés az orron keresztül, majd egy második, kisebb „rábelégzés”, végül egy hosszú, laza kilégzés szájon át.

Ez nagyon hasonlít ahhoz a mintához, amit például sírás közben, hüppögéskor is megfigyelhetünk. A kettős belégzés segít újranyitni a tüdő apró léghólyagocskáit, a hosszú kilégzés pedig elősegíti a CO₂ leadását.

Rövid, néhány ismétléses gyakorlatként stresszes helyzetben is alkalmazható. Kutatások szerint a hosszabb kilégzésre épülő légzés rövid távon csökkentheti a fiziológiai feszültség szintjét és javíthatja a közérzetet.

Lefekvés előtt ismét előkerülhet a 4/6-os légzés.

Néhány perc lassú, egyenletes légzés, hosszabb kilégzéssel. Ilyenkor már nem teljesítményt akarunk fokozni, egyszerűen teret adunk a szervezetnek a lelassuláshoz.

+1: Wim Hof-légzés

Ez egy teljesen más karakterű légzőgyakorlat.

A klasszikus protokollban körülbelül 30–40 erőteljesebb belégzés és kilégzés követi egymást, majd egy kilégzés utáni légzésvisszatartás következik. Ezután egy mély belégzés után nagyjából 15 másodpercig tartjuk bent a levegőt.

Ez egy kör, amelyből általában 3–4-et szoktak végezni.

A légzésvisszatartás ideje fokozatosan épül fel. Nincs szükség arra, hogy erőből teljesítsünk.

A módszer egyik érdekes élettani sajátossága, hogy a gyorsabb és mélyebb légzés miatt jelentősen csökkenhet a vér CO₂-szintje. Ennek következtében átmenetileg a vér pH-jának lúgosabb irányba tolódása alakul ki.

A Wim Hof-módszert vizsgáló humán kutatások alapján felmerül, hogy a módszer hatással lehet bizonyos gyulladásos folyamatokra és az immunválasz szabályozására. A jelenlegi bizonyítékok ígéretesek, de még nem elegendőek ahhoz, hogy a módszert gyulladásos betegségek kezelésének tekintsük.

Érdemes azt is tudni, hogy ez a légzés sok embernél kifejezetten aktivizáló hatású. Emiatt én lefekvés előtt nem ezt választanám.

A lényeg számomra az, hogy nincs egyetlen „jó” légzőgyakorlat.

A légzés egy eszköz, amelyet az adott helyzethez érdemes igazítani.

Edzés előtt aktivizálhatunk és előkészíthetjük a mozgást.
Edzés után segíthetünk a lecsendesedésben.
Stresszes helyzetben néhány légvétellel is változtathatunk az állapotunkon.
Este pedig a lassabb légzés támogathatja a nyugalmi állapot kialakulását.

MINDEN ÍZÜLETET MEG KELL ROPOGTATNI? VAGY TUDJUK, HOGY MIÉRT NYÚLUNK HOZZÁ?Van egy jelenség, ami szakmailag egyre jobban...
07/10/2026

MINDEN ÍZÜLETET MEG KELL ROPOGTATNI? VAGY TUDJUK, HOGY MIÉRT NYÚLUNK HOZZÁ?

Van egy jelenség, ami szakmailag egyre jobban zavar.

Egyre több olyan videóval találkozom, ahol a páciens bemegy valamilyen mozgásszervi panasszal, majd a kezelés egy előre begyakorolt, szinte mindenkinél azonos forgatókönyv szerint zajlik. Nyak, hát, derék, csípő? A végeredmény gyakran ugyanaz: 15-20 fogás, néhány roppantás, lehetőleg mindkét oldalon.

Látványos? Kétségtelenül. Hatásos is lehet? Természetesen. A kérdés azonban az, hogy vajon pontosan tudjuk-e, mit és miért kezelünk?

A differenciáldiagnózis a manuális terápiás gondolkodás egyik alapja. Azt jelenti, hogy a páciens panaszai mögött álló lehetséges okokat megvizsgáljuk, és az összegyűjtött információk alapján próbáljuk meghatározni, melyik struktúra vagy funkcionális eltérés lehet valóban releváns.

Vegyünk egy egyszerű példát: az SI-ízületet.

A medence és keresztcsont vizsgálata során többféle diszfunkciót keresek. A saját vizsgálati rendszeremben nyolc különböző eltérést értékelek. Ezek eltérő vizsgálati eredményekkel, kezelési pozíciókkal és technikai megközelítésekkel járhatnak.

Ha a vizsgálat alapján az egyik oldalon találok olyan eltérést, amely összefüggésbe hozható a páciens panaszaival, akkor annak megfelelően választok technikát. A másik oldal rutinszerű manipulálásának ilyenkor nincs feltétlenül szakmai indoka.

Ehhez persze kell egy alapos anamnézis, megfelelő állapotfelmérés, a mozgásminták megfigyelése és az aszimmetriák értelmezése. Egy aszimmetria önmagában még nem jelent kezelendő problémát. Azt is meg kell vizsgálni, hogy van-e klinikai jelentősége, és valóban kapcsolatba hozható-e a panasszal.

A differenciáldiagnózis a kezelési döntéseink minőségét határozza meg.

A manuális technikák alkalmazása ugyanis inger a szervezet számára. Minden egyes beavatkozásnak van egy célja, és minden hozzáadott technikának indokolhatónak kell lennie. A szükségtelenül sok inger növelheti az irritációt, kellemetlenséget okozhat, és megnehezítheti annak megítélését is, hogy végül mi segített a páciensnek.

Egy jól megválasztott technika is lehet hatásos. A megfelelően kiválasztott, célzott beavatkozás pedig lehetőséget ad arra, hogy a kezelést a páciens aktuális állapotához igazítsuk.

Természetesen egy általános kezelési protokoll is hozhat eredményeket. A fájdalom sokszor több tényező együttes hatására alakul ki, és a manuális kezelések hatásmechanizmusa is összetett. A rövid távú javulás önmagában még nem igazolja, hogy pontosan azt a struktúrát kezeltük, amely a panaszt okozta.

Számomra a szakmai felkészültség egyik legfontosabb jele az, amikor a terapeuta meg tudja indokolni a döntéseit. Tudja, mit talált a vizsgálat során, milyen hatást szeretne elérni, és milyen eredmények alapján értékeli újra a kezelést.

Mert a páciens nem egy előre összeállított fogássorozatra érkezik. Egyéni panaszai, előzményei és sajátos mozgásmintái vannak.

És itt kezdődik az igazán személyre szabott manuális munka.

Mi köze lehet a légzésednek a nyakfájdalmadhoz?A légzés egyik legfontosabb izma a rekeszizom. Kupola alakú izomként vála...
05/10/2026

Mi köze lehet a légzésednek a nyakfájdalmadhoz?

A légzés egyik legfontosabb izma a rekeszizom. Kupola alakú izomként választja el a mellüreget a hasüregtől, és belégzéskor lefelé mozdulva segíti a mellkas térfogatának növekedését.

A rekeszizom a szegycsont alsó részéről, az alsó hat borda belső felszínéről és az ágyéki csigolyák környezetéből ered, majd középen az ínközpontjához tapad. Az ágyéki részén található izomnyúlványai a felső ágyéki csigolyákhoz kapcsolódnak, így a rekeszizom a légzés mellett a törzs stabilizálásában is részt vesz.

Anatómiailag szoros kapcsolatban áll a psoas majorral és a quadratus lumborummal is.

A belégzésben azonban más izmok is részt vesznek. Ilyen például a kis mellizom, a fejbiccentő izom és a bordák között futó ferde irányú scalenus izmok. Ezek a bordák emelésével segítik a mellkas tágulását.

Nyugodt légzésnél a rekeszizom munkája meghatározó. Tartós stressz, fokozott légzési frekvencia vagy megváltozott légzésminta esetén viszont nagyobb szerepet kaphatnak a mellkasi és nyaki segédlégző izmok.

Ha ez hosszabb időn keresztül fennáll, a nyak körüli izmok fokozott terhelés alá kerülhetnek. Megjelenhet tartós nyaki feszülés, megváltozhat a fej és a vállöv helyzete, és bizonyos esetekben a váll mozgása is beszűkülhet.

A scalenus izmok között halad a kar idegeit és a felső végtagot ellátó ereket tartalmazó ideg-ér köteg. A környező szövetek fokozott feszülése ezért bizonyos esetekben idegi tünetekkel, például zsibbadással vagy bizsergéssel is összefügghet.

Ezért a nyaki panaszok vizsgálatakor érdemes a légzésmintára is figyelni.

A rekeszizom mozgásának gyakorlására egyszerű lehetőség például a krokodil légzés vagy a hanyatt fekvő 90/90 légzés. Hasznosak lehetnek olyan légzőgyakorlatok is, amelyek során fokozatosan csökken a légzésszám, miközben a légzés nyugodt és kontrollált marad, például a 4/6-os légzés vagy a megfelelően kivitelezett dobozlégzés.

A cél nem egyetlen „helyes” légzéstechnika megtanulása. Inkább az, hogy a légzés könnyed és gazdaságos legyen, és a rekeszizom megfelelően részt vegyen.

Ha gyakran feszült a nyakad, érdemes egyszer azt is megfigyelned: hogyan lélegzel közben!

ESETTANULMÁNY | Vállfájdalom, ami mögött egy korábbi bordasérülés is szerepet játszhatottMi köze lehet egy korábban sérü...
03/10/2026

ESETTANULMÁNY | Vállfájdalom, ami mögött egy korábbi bordasérülés is szerepet játszhatott

Mi köze lehet egy korábban sérült bordának a vállfájdalomhoz?

Egy ismerősöm vállfájdalommal keresett meg, amely egy edzés után jelentkezett. Edzés közben nem történt sérülés, a panaszok mégis megnehezítették a váll mozgását.

Az állapotfelmérés során neutrális helyzetben és 90 fokos karemelés mellett is beszűkült kirotációt találtam. Különösen fájdalmas volt a lapocka előretolása, ezért a vizsgálatot a lapocka mozgásával kezdtük.

A rombuszizom lazítása közben azonban egy éles fájdalom jelentkezett elöl, a bordák mentén. Ez rögtön felkeltette az érdeklődésemet, hiszen korábban ezen az oldalon bordasérülése volt.

Két izom, amelyek együttműködése kulcsfontosságú a lapocka mozgásában.

A rombuszizmok a C7–T5 csigolyák tövisnyúlványairól erednek, és a lapocka belső szélén tapadnak. Fő feladatuk a lapocka gerinc felé húzása és stabilizálása.

Az elülső fűrészizom a felső 8–9 bordáról ered, és a lapocka belső szélének elülső felszínén tapad. Fontos szerepet játszik a lapocka előretolásában, felfelé rotációjában és mellkashoz rögzítésében.

A vizsgálat során az elülső fűrészizom elégtelen aktivációjára, illetve a rombuszizom fokozott aktivitására utaló jeleket találtam.

A korábban sérült 8. borda mozgása is korlátozottnak bizonyult. Célzott mobilizációját követően javult az elülső fűrészizom aktivációja, rendezettebbé vált a lapocka mozgása, és a fájdalom is jelentősen csökkent.

A váll kirotációja azonban még mindig nem volt teljes.

A következő lépés a lapocka alatti izom kezelése volt.

Ez az izom a váll egyik fontos berotátora és stabilizátora. Fokozott feszessége hozzájárulhat a kirotáció beszűküléséhez.

Aktív myofasciális lazítással, majd izomenergia-technikával dolgoztunk a feszesség csökkentésén és a kirotáció javításán. Mind neutrális helyzetben, mind 90 fokos karemelés mellett elvégeztük a kezelést.

A kezelés végére a fájdalom teljesen megszűnt, a váll mozgástartományai pedig visszatértek a vizsgálat során normálisnak ítélt mértékre.

Miért érdekes ez az eset?

Mert egy vállfájdalom vizsgálata során a korábbi bordasérülés is fontos támpontnak bizonyult. A lapocka mozgása, az izmok koordinációja és a vállízület rotációja szorosan összefüggő rendszert alkot.

A kezelés során folyamatosan a vizsgálati eredmények és a páciens visszajelzései alapján döntöttünk a következő lépésről.

Ez a személyre szabott manuális munka lényege: minden beavatkozásnak legyen konkrét célja és szakmai indoka.

Te gondoltad volna, hogy egy korábbi bordasérülésnek a váll mozgásával is lehet kapcsolata?

Ha visszatérő vállfájdalommal küzdesz, és szeretnéd megérteni, mi állhat a panaszaid hátterében, keress bizalommal!

🌐 www.galcsmanual.com

Milyen kapcsolat  lehet a kötött csípőd a térded között ? Vagy a merev bokád és lábujjaid között?Az egyik alapelv, amive...
01/10/2026

Milyen kapcsolat lehet a kötött csípőd a térded között ? Vagy a merev bokád és lábujjaid között?

Az egyik alapelv, amivel nap mint nap dolgozom, az „ízületről ízületre” elv.

Az ízületek feladata, hogy lehetővé tegyék a csontok egymáshoz viszonyított mozgását. Az ízületi felszínek alakja, a szalagok, az izmok és az idegrendszer együtt határozzák meg, hogy egy adott terület milyen irányban és mekkora mozgástartományban képes dolgozni.

A testben vannak inkább mobil, és vannak inkább stabil régiók.

A „stabil” nem mozdulatlanságot jelent. Ezeknek az ízületeknek is kell mozogniuk, csak a mozgásban betöltött szerepük elsősorban a kontrollált stabilitás.

Egy egyszerű példával:

lábujjak mobilak→ talpboltozat stabil→ boka mobil → térd stabil→ csípő mobil→ ágyéki gerinc stabil és háti gerinc mobil

Ha egy terület tartósan elveszít a számára szükséges mozgástartományból, vagy egy stabil régióban jelenik meg instabilitás, az megváltoztathatja a környező ízületek terhelését és mozgását is.

Egy sokat ülő ember csípője például fokozatosan veszíthet a számára szükséges mozgástartományból. Ilyenkor a térd vagy az ágyéki gerinc mozgásának és terhelésének eloszlása is megváltozhat.

Hasonló helyzet alakulhat ki egy régi bokasérülés után. Ha a boka mozgása tartósan beszűkül, a felette és alatta található ízületeknek kell alkalmazkodniuk hozzá.

A lábujjak mozgása is fontosabb, mint elsőre gondolnánk. Egy merevebb nagylábujj például megváltoztathatja a járás és az elrugaszkodás mechanikáját, ami a boka működésére is hatással lehet.

A modern életmód sokunknál rengeteg ülőmunkával és kevés változatos mozgással jár. A csípő és a háti gerinc mozgása könnyen beszűkülhet.
Az ágyéki gerinc ilyenkor bizonyos mozgásokból nagyobb részt vehet át.

Ha egy szakasz a számára optimálisnál több mozgást és terhelést kap, az idővel problémát jelenthet. Az idegrendszer érzékelheti ezt bizonytalanságként vagy fenyegetésként, amire izomtónus fokozásával, mozgásbeszűkítéssel vagy más kompenzációkkal reagálhat.

Ez az egyik oka annak, hogy derékpanaszok esetén érdemes a csípőt és a háti gerincet is megvizsgálni.

A jó mozgás egyik alapja, hogy minden régió képes legyen elvégezni a saját feladatát.

Ehhez pedig nem feltétlenül kell napi egyórás mobilitási edzés.

Már napi 5–10 perc rendszeres átmozgatás is értékes lehet. Még érdekesebb megoldás, ha a munkanap során óránként csak 1 percet szánsz egy olyan mozgásra, amelyet egyébként ritkán végzel.

Próbáld ki egy hétig.

Minden munkával töltött órát szakíts meg pl.: egy perc mély guggolással. Ha szükséges, kapaszkodj meg valamiben. Menj olyan mélyre, amennyire kényelmesen és kontrolláltan tudsz, majd vegyél néhány lassú, mély levegőt.

Figyeld meg, hogyan érzed magad az első naphoz képest egy hét múlva.

A tested szereti a rendszeres, változatos mozgást. Adj neki belőle minden nap.

Ha pedig egy mozgás beszűkülésének vagy egy visszatérő fájdalomnak szeretnéd megérteni a lehetséges okait, egy állapotfelmérés során együtt végig tudjuk nézni, hogyan működik az egész mozgásrendszered.

👉 Időpontfoglalás: galcsmanual.com

A  TÉRDED feszül, amikor leguggolsz? Lehet, hogy érdemes lejjebb keresni az okot.Egy fiatal ember  keresett meg, aki ren...
29/09/2026

A TÉRDED feszül, amikor leguggolsz? Lehet, hogy érdemes lejjebb keresni az okot.

Egy fiatal ember keresett meg, aki rendszeresen edz és országúti kerékpározik.Néhány évvel korábban keresztszalag-szakadása volt, amit sikeresen megműtöttek és rehabilitáltak.

Az elmúlt hónapokban azonban furcsa feszülést kezdett érezni a műtött térdében. A kitörés és a guggolás mozgástartománya beszűkült, a térd hajlítása feszesnek érződött.

Az állapotfelmérés során megvizsgáltuk a térd stabilitását, és a különböző stressztesztekkel a szalagok aktuális sérülését ki tudtuk zárni. Ezután elkezdtük keresni, mi tarthatja fenn a feszülést.

A térdhajlító izmok, a hamstringek tónusa kifejezetten magas volt.

De miért?

Itt került képbe egy érdekes izom: a gastrocnemius, vagyis a kétfejű lábikraizom.

A gastrocnemius különleges helyzetben van, mert a lábszáron helyezkedik el, mégis átível a térdízületen. Két feje a combcsont belső és külső bütykén, a mediális és laterális condyluson ered, majd az Achilles-ínon keresztül kapcsolódik a sarokcsonthoz.

Ezért a fő funkciója, a boka plantarflexiója mellett a térdhajlításban is részt vesz.

Ebben az esetben a gastrocnemius működése valamilyen okból gátolt volt. A rendszer ezt egy másik útvonalon próbálta kompenzálni: a hamstringek tónusa fokozódott, hogy a szükséges mozgást és stabilitást biztosítsa.

A következő kérdés így az lett: miért nem működik megfelelően a vádli?

A gastrocnemius működését több tényező is befolyásolhatja. Egy ízületi kompresszió, szalagfeszülés vagy korábbi sérülés is létrehozhat olyan helyzetet, amelyben az idegrendszer megváltoztatja az izom aktivitását.

Ebben az esetben egy korábbi nagyobb műtétből visszamaradt heg bizonyult fontos tényezőnek.

A hegszövet kezelését követően újra aktivizáltuk a gastrocnemiust, majd ismét megvizsgáltuk a mozgást.

A térdben érzett feszülés jelentősen csökkent, a kitörés és a guggolás pedig újra könnyedebbé vált.

A kezelés ezzel nem ért véget. Megbeszéltük azt az otthon és edzés előtt is elvégezhető protokollt, amellyel a következő találkozóig fenn tudja tartani a megváltozott mozgásmintát.

Ezért fontos számomra az egész testben való gondolkodás.

Egy térdpanasz esetén érdemes megvizsgálni a térdet, de közben azt is, hogyan működik együtt vele a boka, a vádli, a comb és az idegrendszer által szabályozott teljes mozgáslánc.

Ha hasonló problémád van, és szeretnéd kideríteni, mi tarthatja fenn a mozgásbeszűkülést vagy a visszatérő feszülést, foglalj időpontot a galcsmanual.com oldalon.

A ManualMedic-ben a manuálterápia során hatékonyan és fájdalommentesen kezeljük a gerinc bántalmakat és egyéb mozgásszervi (boka, térd, csípő és váll) panaszokat.

25/09/2026

Cím

Csörsz Utca 14-16
Budapest

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Gál Csaba Manuálisterápia új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Rendelő Elérése

Üzenet küldése Gál Csaba Manuálisterápia számára:

Parancsikonok

Megosztás