02/09/2026
Rendhagyó poszt következik, avagy miért foglaltam keretbe a nyarat.
🙇♀️Miközben szerkesztgetem az idei év első szóróanyagait, eszembe jutott, vajon mit üzenek azok számára, akik az oldalamra tévednek.
.. mintha megszűnt volna a Zazu Torna. .. vagy talán sosem volt. :D Él ez a dolog egyáltalán, vagy befejezték? 😱.. vannak foglalkozások? 🙉.. mit lehet tudni róla, nem találom az aktualitásokat.😳.. órarend? 📅.. valami? 🫣.. hol vannak a színes-szagos hirdetések, jól megszokott plakátok, kedvcsináló videók? Hiszen már tegnap elindult a tanév! Hello!😎
Igazatok van. Gyanús ez az egész. 😄😄
Lássuk be, sok nem látszik mindabból, amit egyébként művelek.
És mégis, képzeljétek, itt vagyok. A gyerekekkel, a családokkal, a családommal vagyok, képzem magam, JELEN vagyok a közösségeimben, szóval JELENtem, a Zazu Torna él és virul. 🦓‼️
Figyelek, gondolkodom, mozgom, mozgatok, tornáztatok. De nem ide, hanem oda. Rájuk, és befelé figyelek, magamra. Haha, hát ez nagyon vicces, kissé "ezo"-n hangzik, ne, de hogy jön ez a marketinghez. Meg az online jelenléthez. Egy vállalkozás ezt nem teheti meg a mai világban. Hát úgy, hogy -és akkor itt, és most meg kell osztanom veletek,- de, szerintem megteheti. Vagyis én megteszem. És félre ne értsetek, ebben semmi fennhéjázás nincs, nem azt jelenti, hogy 2 évre előre tele van az órarendem, hanem azt jelenti, hogy meghatároztam, hogy mi a számomra ELÉG. Hogy mikor mennyit tudok, szeretnék, és éppen mennyit van értelme vállalnom. És annyit, meg még egy kicsit talán többet is, bizony örömmel vállalok. De például azt gondolom, hogy a nyár nem a fejlesztésről szól. Persze, találkoztunk, tornáztunk, a gyerekek fejlődtek rengeteget. De egészen más ritmusban történtek a dolgok, mert ennek most így kellett lennie. Nyaralni, pihenni, nagyokat játszani kellett, programozni, nemprogramozni, csak úgy együtt lenni. De jó is volt. Meg denehéz is. 😅 Tudom. Átérzem. 🥰
⛔️Nem igazán hiszek abban, hogy kell napi/heti/havi X darabszámú poszt itt az én oldalamon. Hogy fel kellene tennem, meg kellene osztanom a Veletek, Velünk történteket. Hogy fent kellene tartanom FOLYAMATOSAN a figyelmet az iránt, amit nap, mint nap csinálok. Különben nem tudtok rólam, nem értitek, mi történik, ne adj Isten, lemaradtok, vagy én lemaradok valamiről. Én ebben nem hiszek. És én ehhez lusta vagyok. Nem vagyok hajlandó ide fókuszt tenni. Tudatosan mozgok, tudatosan étkezem, tudatosan szervezem a napjaimat, és még sorolhatnám. Élvezem és szeretem a mostara kialakult TUDATOS részeit az életemnek. És élvezem az itt jelenlévő spontaneitásomat is. Ez van.
A napi ritmusomnak időnként erősebb részét képezi a social media felületem építése és szépítése, máskor teljes mértékben eltűnök a láthatárról. És úgy érzem, ha ez számomra így van rendben, akkor számotokra is rendben lesz. Ha épp napi szinten osztom meg a gondolataimat, de az is oké, ha május 31. után legközelebb szeptember 2-án. És nem, NEM MARADUNK LE SEMMIRŐL.
👥Biztosan tudom, hogy megtaláljátok a plakátokat, kérdeztek egymástól, megtaláltok engem, és felhívtok, ha úgy érzitek, hogy tudok Nektek segíteni. Azután pedig találkozunk, beszélünk, és meglátjuk, hogy valóban tudok-e.
Ha mindezt elolvastad, kérlek, jelentkezz nálam egy túrórudiért! 😄
És kívánom, hogy legyen nagyon szép ☀️od!
Kata