Dr. Füzi Szilvia pszichológus

Kezdolap
Magyarország
Budapest
Dr. Füzi Szilvia pszichológus

betegség, haláleset) esetén.

Szakpszichológus-jelöltként segítem a hozzám forduló felnőtteket saját erőforrásaik megtalálásában, elsősorban szorongásos és pszichoszomatikus panaszok, kapcsolati és életszakaszbeli elakadások, illetve válsághelyzet (pl.

25/07/2026

„Félek, hogy beteg vagyok – ezért inkább nem megyek el orvoshoz.”

Sokaknak ismerős lehet ez a bénító gondolat. Egy lehetséges rossz eredménytől vagy diagnózistól való félelem annyira megterhelő lehet, hogy az a szűrővizsgálatok halogatásához vezethet.

Az elkerülés rövid távon megnyugvást adhat, hosszabb távon azonban fenntarthatja a szorongást: a kérdések megválaszolatlanok maradnak, a bizonytalanság pedig tovább erősödik.

Mi segíthet?
1. Beszéljünk a félelmünkről egy hozzátartozóval vagy szakemberrel.
2. Ne a legrosszabb forgatókönyvre, hanem a következő lépésre figyeljünk – például az időpontkérésre.
3. Tájékozódjunk arról, mely szűrővizsgálatok ajánlottak az életkorunk és az egyéni kockázataink alapján.
4. Emlékeztessük magunkat: a vizsgálat célja az egészségünk megőrzése és az esetleges eltérések korai felismerése.

Az egészségünkről való gondoskodás nem mindig a félelem hiányát jelenti, hanem azt, hogy a félelem mellett is teszünk magunkért.

25/07/2026

Ajánlás - A kiegyensúlyozott táplálkozás alapjai

A rohanó mindennapokban sokszor éppen a tudatos táplálkozás szorul háttérbe, pedig az, hogy mit eszünk, nemcsak a testi, hanem a lelki egészségünkre is hatással lehet.

Az elmúlt évek kutatásai egyre több bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a táplálkozás, a bélrendszerünkben élő mikroorganizmusok közössége (bélflóra) és a mentális egészség között összetett kapcsolat áll fenn. Bár a táplálkozás önmagában nem old meg minden problémát, fontos szerepet játszhat egészségünk megőrzésében és lelki jóllétünk támogatásában.

Szeretettel ajánlom a Szent János Kórház Egészségfejlesztési Irodája által készített szakmai összefoglalót, amely a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének ajánlásait is bemutatja.

18/07/2026

A bőr és a lélek szoros kapcsolatban állnak egymással.

A bőr nemcsak a testünk legnagyobb szerve és védelmi vonala, hanem a stresszre is érzékenyen reagál. Tartós lelki megterhelés hatására olyan bőrbetegségek, mint az ekcéma vagy a pikkelysömör tünetei felerősödhetnek. Ugyanakkor maga a bőrbetegség is okozhat szorongást, szégyenérzetet, önbizalomvesztést vagy társas visszahúzódást.

Egészségpszichológusként az orvosi kezelés kiegészítéseként többek között az alábbiakban tudok segíteni:
• stresszkezelő technikák (relaxáció, mindfulness)
• érzelemszabályozás fejlesztése
• testkép és önértékelés támogatása
• a vakarózás kiváltó tényezőinek feltérképezése és alternatív megküzdési stratégiák kialakítása
• alvásminőség javításának támogatása
• a kezelési tervhez való együttműködés erősítése

A cél nem csupán a lelki jóllét javítása, hanem az is, hogy könnyebb legyen együtt élni a betegséggel, és javuljon az életminőség.

04/01/2026

Miért fáj, ha egy kapcsolat véget ér?

Egy kapcsolat után gyakran a kapcsolat funkciója az, ami hiányzik. Egy párkapcsolat ugyanis nemcsak érzelmi kötődés, hanem érzelemszabályozó rendszer is.

Mit jelent ez?

Kapcsolatban a másik megnyugtat („itt vagyok”), segít elviselni a nehéz érzéseket, visszajelez, értelmez, tükröz, csökkenti a stresszt a jelenlétével, a hangjával.

Sokszor észre sem vesszük, de nem egyedül szabályozzuk az érzelmeinket. Amikor a kapcsolat véget ér, nemcsak a másik ember tűnik el, hanem az a külső kapaszkodó is, ami segített egyensúlyban maradni. Ezért lehet, hogy elárasztó érzések, erősebb szorongás vagy ürességérzet, erőteljes hiányérzet jelenik meg.

Ez nem gyengeség, hanem az idegrendszer természetes reakciója egy elvesztett - szabályozó - kapcsolatra.

A gyógyulás egyik kulcsa, felismerni, mi a veszteség és lassan megtanulni visszavenni ezt a funkciót
- saját megnyugtató eszközök,
- baráti kapcsolatok,
- öngondoskodási rutinok,
- önmagunkkal való biztonságos kapcsolat által.

A fájdalom tehát nem bizonyíték a rossz döntésre. Sokszor csak azt jelzi, hogy egy fontos szabályozó rendszer omlott össze — és most újjáépül, amihez idő szükséges.

03/01/2026

Az elengedésről II.

Elgyászolhatjuk azt, ami elveszett. Elgyászolhatunk megszületett és meg nem született életet. Elgyászolhatunk egy kapcsolatot. Elgyászolhatunk egy jövőképet, amit elképzeltünk, de nem lett belőle valóság. Elgyászolhatjuk önmagunk egy korábbi változatát – akik voltunk, mielőtt valami megtörtént velünk, egészségünk teljességét, időszakokat, illúziókat, lehetőségeket. Gyász lehet egy költözés is.

A gyász valójában annak az elismerése, hogy valami fontos volt számunkra. Nem gyengeség, hanem kapcsolat a jelentéssel.

Az elengedés folyamata elméletben öt szakaszra bontható, ezek megjelenése ugyanakkor teljesen egyedi mintázatot hoz létre, különböző időtartamban, ritmusban jönnek létre. Mindegyiknek megvan a funkciója, erőszakkal, akarattal ezeken átmenni nem lehet. Segítenek túlélni, átdolgozni, együttélni a veszteséggel. A jelenlétet, az önmagunk iránti, a saját testünk, érzéseink, céljaink felé irányuló figyelmet érdemes erősíteni a gyász időszakában.

A folyamat teljes megélése magában foglalja az integrációt, nem azt, hogy „túl vagyok rajta”, hanem azt, hogy megváltozik a kapcsolat a veszteséggel. Az integráció egy mélyebb folyamat - azt jelenti, hogy a veszteség helyet kap az identitásunkban, nem elnyomjuk, hanem hordozzuk. A veszteség a történetünk részévé válik - nem pedig az egész történetünkké.

A gyászfolyamat szakaszai és funkciói az alábbiak:
Tagadás. „Ez nem történhet meg.”
Funkció: időt ad az idegrendszernek, hogy felfogja a veszteséget.

Harag. „Miért pont velem?” Düh önmagunkra, másokra, az életre, akár az elvesztett személyre is.
Funkció: energetizál, távolít, jelzi a kapcsolat fontosságát, a határok sérelmét.

Alkudozás. „Ha akkor másképp döntök, talán…” Gondolatban visszafordítanánk a történteket.
Funkció: önvád és felelősség szétválasztása, illúziók és idealizáció helyett a valóságra irányuló fókusz erősítése

Mély szomorúság. A veszteség tényleges súlya megérkezik. Funkció: tényleges veszteség átélése, a lélek megpihen.

Elfogadás. Nem azt jelenti, hogy „rendben van”, hanem hogy beépül az életünkbe. Elfogadás mellett is lehet: szomorúság, hiány, visszatérő hullámok. Ez nem visszaesés, hanem emberi működés.

02/01/2026

Új év, új kezdet.

Felszabadító gondolat. Aztán mégiscsak befurakszik a múlt árnyéka és azt vesszük észre, hogy: „igen, ez az, amin változtatni szeretettem volna és épp csinálom”. Miért nehéz változtatni? Mi történik ilyenkor a testünkben?

Új szokás, viselkedés, reakció kialakítása azért nehéz, mert az agy alapvetően az energiatakarékosságra törekszik. A megszokott viselkedés kiépült idegi hálózatokon fut, míg egy új viselkedésnél a kapcsolatok még gyengék, ezért több figyelmet és mentális energiát igényelnek. Az agyunk könnyebben visszatér a „régi, bevált” mintákhoz, mert ezek kiszámíthatóbbak, így biztonságosnak érződnek. A változás hátterében tehát neurobiológiai folyamatok is állnak.

Az új szokás elsajátításakor szó szerint „újra kell huzalozni” az agyat. A tartós, ismételt gyakorlás hatására új idegsejthálózatok jönnek létre, amelyek eleinte még gyengék és könnyen megszakadnak. Amíg ezek meg nem erősödnek, az új viselkedés sok tudatos figyelmet és energiát igényel. Idővel, gyakorlás hatására az idegi útvonalak automatizálódnak, és a tevékenység gondolkodás nélkül, „magától” megtörténik.

Miért jó tudni ezt? A „bejáratott út”, ami ismerős, ezáltal biztonságosnak hat, nem feltétlenül a legjobb, érdemes más ösvényt is fellelni, járhatóvá tenni. Mindez döntést, elköteleződést és kitartást, azaz energiát igényel. A változtatás időigényes folyamat: bátran legyünk magunkkal megengedőek az út során – a jó vándor is megpihen néha.

30/12/2025

Az elengedésről I.

„Engedd el ezt az évet”– halljuk sokszor, mintha az elengedés döntés kérdése lenne. Az elengedés valójában nem döntés, nem is felejtés, hanem egy belső – érzelmi munka eredménye. Az érzelmi átdolgozásnak lehetnek lépései, a kutatások és a tapasztalat ugyanakkor azt is mutatja, hogy erőltetni, „akarattal ezeken átmenni” nem lehet, szükséges az idő, a tér hozzá. Az elmúlással kapcsolatos nehéz érzés olyan lehet, mint egy „rossz vendég”, minél inkább azt szeretnénk, hogy távozzon, annál inkább marad. Az elengedés szakaszai ráadásul nem egymást követik, hanem váltakozva, egyéni módon jelennek meg.

Az év vége jó alkalom lehet arra, hogy ne siettessük ezt a folyamatot, hanem csendben, befelé figyelve lássuk: hol vagyunk most érzelmileg, így azt is könnyebben azonosítjuk: mi az, amire szükségünk van valójában? Fontos a saját magunkról való gondoskodás, „hibázás” esetén a megengedő attitűd erősítése, hiszen: az elengedés nem egy lineáris, felfelé ívelő egyenes, sokkal inkább dombokkal-lejtőkkel tarkított út.

Cím

Páfrány út
Budapest

Weboldal

http://egeszsegpszichologus.com/

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Dr. Füzi Szilvia pszichológus új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.