Dr.Sófi Gyula gyermekpszichiáter

Útbaigazítási információk Weboldal A rendelő elérése

Dr.Sófi Gyula gyermekpszichiáter Dr. Sófi Gyula vagyok. Gyermekpszichiáter, Család-pszichoterapeuta, Orvos-közgazdász
(1)

„Hagyjál már!” – aztán egy órával később mellénk ül, és mesélni kezd.Kamaszt nevelve néha nehéz követni, mikor vágyik a ...
08/10/2026

„Hagyjál már!” – aztán egy órával később mellénk ül, és mesélni kezd.

Kamaszt nevelve néha nehéz követni, mikor vágyik a gyermekünk közelségre, és mikor szeretne egyedül maradni. Egy ártatlannak szánt kérdésből vita lesz, máskor pedig éppen akkor nyílna meg, amikor már indulnánk vagy lefeküdnénk.

Szülőként közben ott motoszkál bennünk: ez még belefér a kamaszkorba? Vagy valami bántja, amit nem veszünk észre?

A hangulat hullámzása gyakran a serdülőkor része. Érdemes azonban arra figyelnünk, hogy a nehéz pillanatok között megmaradnak-e az örömei, a barátságai, az érdeklődése. Oldódik-e a rosszkedve? Vagy egyre inkább visszahúzódik, és már az is megterhelő számára, ami korábban természetesen ment?

A tartós változást könnyű elintézni azzal, hogy „csak kamaszkodik”. Pedig ilyenkor szüksége lehet arra, hogy közelebb lépjünk, és megpróbáljuk megérteni, mi történik vele.

Az új blogbejegyzésemben arról írok, mi férhet bele a kamaszkori hangulatingadozásba, milyen jelekre érdemes figyelni, és hogyan maradhatunk elérhetők gyermekünk számára akkor is, amikor éppen elutasít bennünket.

Ha fontosnak tartja, hogy a gyermekek lelki nehézségeiről a leegyszerűsítő magyarázatok és tévhitek helyett korszerű, tudományosan megalapozott információkat kapjon, kövesse az oldalt. Rendszeresen mutatok be új kutatási eredményeket, és segítek azok gyakorlati értelmezésében is.

Dr. Sófi Gyula
gyermek- és ifjúsági pszichiáter főorvos
Kertváros Pszichológiai Rendelő

📱 Bejelentkezés gyermekpszichiátriai vizsgálatra: +36 70 421 6264
🌐 Online űrlapon: https://drsofigyula.hu/konzultacio/
✉️ E-mailben: [email protected]

„Ép testben ép lélek.” Vajon mit szól ehhez a mai tudomány?Szülőként sokszor mondjuk a kamaszunknak: „Menj ki egy kicsit...
03/10/2026

„Ép testben ép lélek.” Vajon mit szól ehhez a mai tudomány?

Szülőként sokszor mondjuk a kamaszunknak: „Menj ki egy kicsit, mozogj valamit!” De vajon a mozgásnak a lelkiállapotához is van köze?

A JAMA Network Open október 1-jén megjelent tanulmánya érdekes adalékot ad ehhez. A kutatók 5515, átlagosan 12 éves fiatal adatait elemezték. Három héten át aktivitásmérővel követték a napi lépésszámukat, agyi MRI-felvételeiket vizsgálták, és az egy évvel később jelzett érzelmi, viselkedési és figyelmi nehézségeiket is értékelték.

A többet mozgó fiatalok egy évvel később átlagosan kevesebb pszichés nehézségről számoltak be. A magasabb lépésszámú csoportokban fokozatosan kedvezőbb eredményeket találtak. Nem rajzolódott ki egyetlen „varázsszám”, amelyet mindenkinek teljesítenie kellene.

Az agyi felvételeken is megjelentek összefüggések: két körülírt területen a több lépés nagyobb agykérgi vastagsággal járt együtt. Ez érdekes kutatási eredmény, de ebből még nem következik, hogy a mozgás „megnöveszti az agyat”, vagy hogy a vastagabb agykéreg általában egészségesebbet jelent. A jobb iskolai osztályzatokkal pedig az elsődleges elemzésben nem találtak egyértelmű kapcsolatot.

A vizsgálat megfigyeléses volt, ezért önmagában nem bizonyítja, hogy a kedvezőbb lelkiállapotot a mozgás okozta. Az is lehetséges, hogy aki jobban érzi magát, könnyebben indul el, szívesebben vesz részt közös programokban.

Szülőként mégis érdemes helyet teremtenünk a mozgásnak a gyermekünk hétköznapjaiban. Gyalog menni az út egy részén, kutyát sétáltatni, biciklizni, táncolni, labdázni, vagy együtt gyakorolni egy szeretett sportot. Keressük meg vele azt, amihez kedve van, amiben örömét leli, és ami belefér a napjába.

A WHO az 5–17 éveseknek a hét egészét tekintve napi átlagban legalább 60 perc közepes vagy erős intenzitású mozgást ajánl. Ezt több rövidebb alkalom is kiadhatja, és a kevés mozgás is jobb a semminél. A lépésszámláló lehet segítség, de könnyen újabb teljesítményelvárássá válhat, ha csak az elért számot nézzük.

Az „ép testben ép lélek” gondolata ma is megszólít bennünket. Arra azonban nem ad alapot, hogy egy szorongó vagy depressziós fiatalnak azt mondjuk: „Csak sportolnod kellene.” A mozgás fontos része lehet a lelki egészség támogatásának és a kezelésnek; a szükséges szakmai segítséget nem helyettesíti.

Kezdésként akár ennyi is elég lehet: „Van kedved sétálni velem egyet?”

A forrásokat a hozzászólásban találják.

Ha fontosnak tartja, hogy a gyermekek lelki nehézségeiről a leegyszerűsítő magyarázatok és tévhitek helyett korszerű, tudományosan megalapozott információkat kapjon, kövesse az oldalt. Rendszeresen mutatok be új kutatási eredményeket, és segítek azok gyakorlati értelmezésében is.

Dr. Sófi Gyula
gyermek- és ifjúsági pszichiáter főorvos
Kertváros Pszichológiai Rendelő

📱 Bejelentkezés gyermekpszichiátriai vizsgálatra: +36 70 421 6264
🌐 Online űrlapon: https://drsofigyula.hu/konzultacio/
✉️ E-mailben: [email protected]

„Mostanában mintha nem a régi lenne. De hát kamasz… Vagy ennél többről van szó?”Egyre kevesebbet mesél. Elmaradnak a bar...
02/10/2026

„Mostanában mintha nem a régi lenne. De hát kamasz… Vagy ennél többről van szó?”

Egyre kevesebbet mesél. Elmaradnak a barátok, romlanak a jegyek, néha olyasmit mond, amit nehéz megérteni. Szülőként bizonytalanok lehetünk: hagyjunk neki több teret, vagy már segítségre van szüksége?

A legtöbb ilyen változás mögött nem skizofrénia áll. Mégis érdemes odafigyelni arra, mennyire változott meg gyermekünk a korábbi önmagához képest, és mi okoz neki nehézséget a mindennapokban. Ha szokatlan észlelésekről, például hangok hallásáról számol be, vagy feltűnően zavarttá válik a gondolkodása, mielőbbi szakvizsgálat szükséges.

Nem könnyű beszélgetést kezdeni arról, ami bennünket is megijeszt. Sokat jelenthet egy egyszerű mondat: „Látom, hogy valami bánt. Szeretném megérteni, mi történik veled.”

Új írásomban arról olvashatnak, milyen változásokra érdemes figyelni, hogyan maradhatunk kapcsolatban a gyermekünkkel, és mikor kérjünk segítséget. A szakmai web-oldalamon elérhető blogbejegyzés elérhető a kommentben.

Ha fontosnak tartja, hogy a gyermekek lelki nehézségeiről a leegyszerűsítő magyarázatok és tévhitek helyett korszerű, tudományosan megalapozott információkat kapjon, kövesse az oldalt. Rendszeresen mutatok be új kutatási eredményeket, és segítek azok gyakorlati értelmezésében is.

Dr. Sófi Gyula
gyermek- és ifjúsági pszichiáter főorvos
Kertváros Pszichológiai Rendelő

📱 Bejelentkezés gyermekpszichiátriai vizsgálatra: +36 70 421 6264
🌐 Online űrlapon: https://drsofigyula.hu/konzultacio/
✉️ E-mailben: [email protected]

Miért fél egy gyermek akkor is, amikor látszólag nincs veszélyben?A félelem védi őt.Figyelmezteti, ha valami fenyegető t...
28/09/2026

Miért fél egy gyermek akkor is, amikor látszólag nincs veszélyben?

A félelem védi őt.
Figyelmezteti, ha valami fenyegető történik, és segít emlékezni rá később.
Gyermekkorban sokféle félelem természetes: a kicsi félhet az elválástól, később a betegségtől, a kudarctól vagy attól, hogy a többiek kinevetik.
Ezek a félelmek változnak, ahogy a gyermek nő és tapasztalatot szerez.

A rendelőben gyakran akkor találkozom a szorongással, amikor a félelem már beszűkíti az életét. Nem akar elindulni az iskolába, bár korábban szívesen járt. Fáj a hasa reggelente. Nem mer megszólalni az órán, vagy egyre több helyzetet kerül el, mert attól tart, hogy rosszul lesz. A pánikroham különösen ijesztő lehet: a szapora szívverés és a légszomj önmagában is azt az érzést keltheti, hogy nagy baj történik.

Ilyenkor a gyermek félelme valóságos, akkor is, ha mi nem látunk közvetlen veszélyt. Lehet, hogy egy korábbi rossz élmény emléke aktiválódik újra. Lehet, hogy attól fél, ami megtörténhet. Ahhoz, hogy segítsünk, először meg kell értenünk, mitől tart pontosan, és mi történik vele abban a helyzetben.

Balog Boldizsár Zsolt és munkatársai egy magyar vezetésű alapkutatásban egereknél azonosítottak egy idegpályát, amely részt vesz a félelmi emlék felidézésében és későbbi változásában. A kutatás nem ad magyarázatot a gyermekkori szorongásos zavarokra, de érzékletessé tesz valamit: egy veszély emléke újra félelmi választ válthat ki, és a későbbi tapasztalatok alakíthatják ezt a választ.

Ezért egy szorongó gyermeket nem sokat segít azzal nyugtatni, hogy „nincs mitől félned”. Azt érdemes vele együtt megkeresni, mitől fél, milyen helyzetekben erősödik fel a szorongása, és hogyan szerezhet fokozatosan olyan tapasztalatokat, amelyekben biztonságban érzi magát.

A tanulmány és a kapcsolódó forrás a kommentben.
Ha fontosnak tartja, hogy a gyermekek lelki nehézségeiről a leegyszerűsítő magyarázatok és tévhitek helyett korszerű, tudományosan megalapozott információkat kapjon, kövesse az oldalt. Rendszeresen mutatok be új kutatási eredményeket, és segítek azok gyakorlati értelmezésében is.

Dr. Sófi Gyula
gyermek- és ifjúsági pszichiáter főorvos
Kertváros Pszichológiai Rendelő

📱 Bejelentkezés gyermekpszichiátriai vizsgálatra: +36 70 421 6264
🌐 Online űrlapon: https://drsofigyula.hu/konzultacio/
✉️ E-mailben: [email protected]

Megjelent a Belügyi Szemlében Törő Krisztina docenssel és Blaskó Béla professzorral közös tanulmányunk a fiatalkorú elkö...
25/09/2026

Megjelent a Belügyi Szemlében Törő Krisztina docenssel és Blaskó Béla professzorral közös tanulmányunk a fiatalkorú elkövetők beszámíthatóságáról.

Egy diagnózis önmagában nem mondja meg, hogy egy serdülő az adott helyzetben mennyire volt képes felismerni tettének következményeit és kontrollálni a viselkedését.

A cikkben azt vizsgáljuk, hogyan segítheti a szakértői értékelést, ha a fejlődési sajátosságokat, az érzelemszabályozást és a terhelő körülményeket is figyelembe vesszük.

A teljes tanulmány szabadon olvasható:
https://belugyiszemlejournal.org/index.php/belugyiszemle/article/view/2649

Ha fontosnak tartja, hogy a gyermekek lelki nehézségeiről a leegyszerűsítő magyarázatok és tévhitek helyett korszerű, tudományosan megalapozott információkat kapjon, kövesse az oldalt. Rendszeresen mutatok be új kutatási eredményeket, és segítek azok gyakorlati értelmezésében is.

Dr. Sófi Gyula
gyermek- és ifjúsági pszichiáter főorvos
Kertváros Pszichológiai Rendelő

📱 Bejelentkezés gyermekpszichiátriai vizsgálatra: +36 70 421 6264
🌐 Online űrlapon: https://drsofigyula.hu/konzultacio/
✉️ E-mailben: [email protected]

„Lehetek vidám apánál, ha anya közben szomorú?”Egy válás során a gyerekben olyan kérdések is felmerülhetnek, amelyekre a...
24/09/2026

„Lehetek vidám apánál, ha anya közben szomorú?”

Egy válás során a gyerekben olyan kérdések is felmerülhetnek, amelyekre a felnőttek a saját fájdalmuk és a sok intéznivaló mellett nem is gondolnak. Hol lesznek a játékai? Ki megy érte az iskolába? Szabad-e elmondania, hogy hiányzik a másik szülő?

A különválás veszteséget és bizonytalanságot hozhat a gyermek életébe akkor is, ha a szülők igyekeznek békésen rendezni a kapcsolatukat. Időre, figyelemre és újra meg újra megtapasztalható biztonságra van szüksége. Arra, hogy kérdezhessen, lehessen szomorú vagy dühös, és közben ne kelljen egyik szülő érzéseiért sem felelősséget vállalnia.

Szülőként sokat tehetünk ezért. Például azzal, hogy nem rajta keresztül üzenünk egymásnak, betartjuk a neki tett ígéreteinket, és meghallgatjuk akkor is, ha nehéz hallani, amit mond.

És ha a másik szülővel nem sikerül együttműködni? A saját kiszámítható, szerető jelenlétünk akkor is számít.

Új blog bejegyzésemben (az elolvasáshoz kattints ide: https://drsofigyula.hu/valas-es-a-gyerek-lelki-egeszsege/) arról írok, hogyan élhetik meg a válást a különböző életkorú gyerekek, mi segíthet nekik a mindennapokban, és milyen jeleknél érdemes szakmai segítséget kérni. A cikkben Dr. Törő Krisztina „Segítség, szakértőhöz megyek!” című könyvét is ajánlom.

Ha fontosnak tartja, hogy a gyermekek lelki nehézségeiről a leegyszerűsítő magyarázatok és tévhitek helyett korszerű, tudományosan megalapozott információkat kapjon, kövesse az oldalt. Rendszeresen mutatok be új kutatási eredményeket, és segítek azok gyakorlati értelmezésében is.

Dr. Sófi Gyula
gyermek- és ifjúsági pszichiáter főorvos
Kertváros Pszichológiai Rendelő

📱 Bejelentkezés gyermekpszichiátriai vizsgálatra: +36 70 421 6264
🌐 Online űrlapon: https://drsofigyula.hu/konzultacio/
✉️ E-mailben: [email protected]

**Amikor a gyermek ADHD-vizsgálata a szülőnek is tükröt tart**„Mintha ez rólam is szólna.”Sok szülő mondja ki ezt a gyer...
18/09/2026

**Amikor a gyermek ADHD-vizsgálata a szülőnek is tükröt tart**

„Mintha ez rólam is szólna.”

Sok szülő mondja ki ezt a gyermeke kivizsgálása során. Először a gyermek figyelmetlenségét, örök nyüzsgését, rendetlenségét vagy hirtelen érzelmi reakcióit próbálja megérteni. Aztán egyszer csak eszébe jutnak a saját elveszett tornazsákjai, a félbehagyott feladatok, az utolsó pillanatban elkészített házi feladatok.
A mondatok is, amelyeket gyermekként hallott:
„Okos, csak szétszórt.”
„Ha jobban figyelnél…”
„Szedd már össze magad!”

A JAMA frissen megjelent írása szerint egyre több felnőtt kér ADHD-kivizsgálást, és közöttük sok a szülő. Nem feltétlenül azért, mert az ADHD hirtelen gyakoribbá vált. Inkább azért, mert gyermekük történetében végre felismerik saját, évtizedek óta magyarázat nélkül maradt nehézségeiket.

A szülővé válás önmagában is próbára teszi a figyelem és az önszabályozás rendszerét. Egyszerre kell észben tartani időpontokat, iskolai feladatokat, bevásárlást, gyógyszert, tornazsákot, határidőket, miközben valaki folyamatosan kérdez, közbeszól vagy éppen elveszíti a türelmét. Ami korábban még kompenzálható volt, ebben a terhelésben már könnyebben láthatóvá válik.

Erről írok a *Pörög, figyelmetlen, mégis csodálatos* című könyvem „A szülő is ADHD-s – amikor a tükör visszanéz” című fejezetében is. A gyermek diagnózisa olykor nemcsak róla mond el valami fontosat. Megmozdíthatja a szülő saját múltját is, és új értelmet adhat annak, amit addig lustaságnak, szétszórtságnak vagy jellemhibának hitt.

A magunkra ismerés azonban még nem diagnózis.

A figyelmetlenség, a feledékenység és a túlterheltség hátterében állhat alváshiány, szorongás, depresszió, tartós stressz vagy egyszerűen egy hosszú ideje túlterhelt élethelyzet is. Az ADHD megállapításához annak tisztázása szükséges, hogy a tünetek már gyermekkorban is jelen voltak-e, több életterületen megmutatkoznak-e, és valóban akadályozzák-e a mindennapi működést. Egy internetes tünetlista vagy rövid kérdőív ezt nem helyettesíti.

A felismerést mégsem kell elhallgattatni. Lehet az első lépés az önvád helyett az önmegértés felé. A szülő, aki jobban érti saját működését, gyakran a gyermekére is kevesebb haraggal és több együttérzéssel tud nézni. Felismeri, hogy nem rossz szülő és rossz gyermek küzd egymással: olykor két, hasonlóan érzékeny és könnyen túlterhelődő idegrendszer próbál egyszerre egyensúlyban maradni.

És ebben a tükörben nem feltétlenül egy újabb problémát látunk meg. Néha végre egy régi történet kap magyarázatot.

Forrás: JAMA, 2026. szeptember 18.
*As More Adults Seek ADHD Care, Primary Care Clinicians Are Tasked With Getting the Diagnosis Right*
https://doi.org/10.1001/jama.2026.16679

A "Pörög, figyelmetlen, mégis csodálatos" szülői kézikönyv házhozszállítással megrendelhető itt:

https://www.kertvarosdigi.eu/Porog-figyelmetlen-megis-csodalatos-Dr-Sofi-Gyula

Otthon be nem áll a szája. Mesél, kérdez, nevet, vitatkozik. Az óvodában vagy az iskolában viszont egyetlen szót sem mon...
18/09/2026

Otthon be nem áll a szája. Mesél, kérdez, nevet, vitatkozik. Az óvodában vagy az iskolában viszont egyetlen szót sem mond.

Ilyenkor könnyű azt gondolni, hogy a gyermek csak nagyon szégyenlős, esetleg makacs, vagy egyszerűen nem akar megszólalni.

A szelektív mutizmus azonban nem tudatos döntés.

A gyermek tud beszélni, de bizonyos társas helyzetekben a szorongása olyan erőssé válik, hogy képtelen megszólalni.
A sürgetés, a váratlan felszólítás vagy a „Mondd szépen!” ilyenkor nem segít. Sokkal többet ér a nyomás csökkentése, a megfelelő válaszidő és az apró lépések türelmes megerősítése.

Új írásomban bemutatom:
• miből lehet felismerni a szelektív mutizmust;
• miben különbözik a szégyenlősségtől és a dactól;
• mit tehet a szülő;
• hogyan segíthet az óvoda vagy az iskola;
• mikor érdemes szakemberhez fordulni.

A hallgató gyermeknek is van mondanivalója. Először olyan környezetre van szüksége, amelyben biztonságban érezheti magát ahhoz, hogy egyszer majd ki is mondja.

A teljes bejegyzés az illusztráció utáni első kommenten elérhető linken olvasható.

Fontosnak tartom, hogy tudják: ez várhat Önökre, ha eljönnek hozzám. 🙂Most egyszerre néztem át a Google-oldalam 233 nyil...
16/09/2026

Fontosnak tartom, hogy tudják: ez várhat Önökre, ha eljönnek hozzám. 🙂

Most egyszerre néztem át a Google-oldalam 233 nyilvános értékelését és a rendelés után kitöltött kérdőívek 200 szöveges válaszát.
Nem válogattam ki közülük csak azokat, amelyek jól esnek.
Arra voltam kíváncsi, milyen orvost látnak bennem valójában a gyerekek és a szülők.

A legtöbben nagy szakmai tapasztalatot, figyelmet, empátiát és valódi segítséget említenek.
Azt írják, hogy érthetően fogalmazok, gyorsan átlátom a problémát, egyenes válaszokat adok, és rendszerint megtalálom a hangot a gyerekekkel.
Sok szülő számára megnyugtató, hogy nem pusztán megnevezünk egy problémát, hanem megoldást és követhető tervet keresünk.

Ez nagyon jólesik. De a teljes képhez más is hozzátartozik.

Én valóban egyenesen és lényegre törően beszélek.
Felteszem a nehéz kérdéseket is, és nem kerülöm meg azt, amit a gyermek érdekében fontos kimondani.
Ezt a legtöbb szülő őszinteségként és szakmai biztonságként éli meg.
Van azonban, aki ugyanezt nyersnek, túl határozottnak vagy akár leuralónak érzi.
Ezt a visszajelzést sem szeretném félretenni.
Az egyenes beszéd fontos része az orvosi munkámnak, de arra nekem is figyelnem kell, hogyan érkezik meg az "üzenet" a másik emberhez.

Nem ígérem, hogy minden találkozás könnyű vagy minden mondat kellemes lesz.
Azt viszont igen, hogy figyelni fogok a gyermekükre, komolyan veszem a problémájukat, világosan elmondom, amit szakmailag gondolok, és valódi segítséget keresünk.

Nagyjából ez a valós klienskép rólam. Úgy érzem, ezt érdemes előre tudni. 🙂

Köszönöm mindenkinek, aki értékelést írt, kitöltötte a kérdőívet, vagy akár egy kritikus mondattal segített pontosabban látnom a saját munkámat.

Dr. Sófi Gyula
gyermek- és ifjúsági pszichiáter főorvos
Kertváros Pszichológiai Rendelő

📱 Bejelentkezés gyermekpszichiátriai vizsgálatra: +36 70 421 6264
🌐 Online űrlapon: https://drsofigyula.hu/konzultacio/
✉️ E-mailben: [email protected]

**Tényleg egyre több az ADHD-s és autista gyermek?**Az ADHD- és autizmusdiagnózisok száma az elmúlt évtizedekben látvány...
13/09/2026

**Tényleg egyre több az ADHD-s és autista gyermek?**

Az ADHD- és autizmusdiagnózisok száma az elmúlt évtizedekben látványosan emelkedett. Ebből könnyű arra következtetni, hogy ezek az állapotok egyre gyakoribbá váltak – vagy éppen arra, hogy ma már „minden gyermek kap valamilyen diagnózist”.

Egy friss, a JAMA Psychiatry folyóiratban megjelent dán kutatás ennél jóval érdekesebb képet mutat.

A kutatók több mint kétmillió gyermek és serdülő adatait vizsgálták. Közülük 71.317, 2012 és 2022 között ADHD-val vagy autizmus spektrum zavarral diagnosztizált fiatalt hasonlítottak össze több mint 700.000, azonos életkorú és nemű kortársukkal.

A tíz év alatt az évente felállított új diagnózisok száma csaknem megkétszereződött. Közben azonban valami más is történt: a diagnosztizált gyermekek a vizsgálatot megelőző jellemzőik alapján egyre kevésbé különböztek társaiktól.

Korábban az ADHD- vagy autizmusdiagnózis erősebben kapcsolódott például a koraszülöttséghez, az alacsony születési súlyhoz, a családi instabilitáshoz vagy a kedvezőtlenebb szociális helyzethez. Ezek az összefüggések az évek során gyengültek. A változás ADHD esetében volt kifejezettebb, különösen a serdülőkorban diagnosztizált fiatalok körében.

Mit jelenthet mindez?

Valószínűleg nem egyszerűen több ADHD-s vagy autista gyermek „születik”. Inkább kiszélesedett azoknak a köre, akiket felismerünk és eljuttatunk a diagnózisig.

Ma már nemcsak a nagyon nyugtalan, feltűnően impulzív kisfiú ADHD-jára gondolunk. Észrevesszük azt a jó képességű serdülőt is, aki hosszú ideig kompenzált, majd a növekvő iskolai követelmények között kezdett szétesni. Autizmus esetében sem kizárólag a korán és jól látható fejlődési eltéréseket keressük. Egyre több olyan gyermek és fiatal kerül vizsgálatra, akinek társas-kommunikációs nehézségeit sokáig elfedte a jó értelmi képessége, az alkalmazkodása vagy éppen a környezet értetlensége.

A kutatás nem bizonyítja, hogy túldiagnosztizálás zajlik. Azt sem, hogy a ma diagnosztizált gyermekek problémái enyhébbek, kevésbé valóságosak, vagy ne igényelnének segítséget. A nyilvántartásokból ugyanis nem lehetett megállapítani a tünetek súlyosságát és a mindennapi működés károsodását.

A diagnosztikai kör szélesedése önmagában nem baj. Sok gyermek számára éppen a felismerés jelenti annak kezdetét, hogy a környezete végre ne lustaságként, neveletlenségként, különcségként vagy akaratgyengeségként értelmezze a nehézségeit.

A valódi kérdés tehát nem az, hogy „miért kap ma már ennyi gyermek diagnózist?”. Inkább az, hogy a diagnózis után megkapja-e azt a személyre szabott támogatást, amelytől jobban érthetővé és élhetőbbé válik számára a saját működése.

A poszt alatt tüntetem fel a felhasznált szakirodalmi forrásokat.

Ha fontosnak tartja, hogy a gyermekek lelki nehézségeiről a leegyszerűsítő magyarázatok és tévhitek helyett korszerű, tudományosan megalapozott információkat kapjon, kövesse az oldalt. Rendszeresen mutatok be új kutatási eredményeket, és segítek azok gyakorlati értelmezésében is.

Dr. Sófi Gyula
gyermek- és ifjúsági pszichiáter főorvos
Kertváros Pszichológiai Rendelő

📱 Bejelentkezés gyermekpszichiátriai vizsgálatra: +36 70 421 6264
🌐 Online űrlapon: https://drsofigyula.hu/konzultacio/
✉️ E-mailben: [email protected]

Cím

Csalogány Utca 44
Budapest
1015

Nyitvatartási idő

Hétfő 10:00 - 16:00
Kedd 10:00 - 16:00
Szerda 10:00 - 16:00
Csütörtök 10:00 - 16:00
Péntek 10:00 - 16:00

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Dr.Sófi Gyula gyermekpszichiáter új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Rendelő Elérése

Üzenet küldése Dr.Sófi Gyula gyermekpszichiáter számára:

Parancsikonok

Megosztás

Kategória