09/06/2026
Beköszöntött a nyár első hónapja, a június, a természetben minden pezseg, kirobbanó energiák, illat és íz kavalkád vesz minket körbe.
Júniust a magyar néphagyomány Szent Iván hava, Nyárelő hava és Napisten hava elnevezésekkel illeti.
A csillagászati év 4. hónapja, a rák hava, amely a vízjegyek közé tartozik és a víz minőségét hozza az életünkbe. A víz maga az élet. Kedvez ez az időszak annak, hogy a bennünk kavargó érzelmeinkkel dolgozzunk.
Másrészt a június a tűz minőségének kiteljesedése, a kirobbanó teremtő erő, a kitágulás, a kiáradás ideje. A női ciklusban ez az ovuláció időszakával analóg. A holdciklusokban pedig ez a telihold ideje.
Így ennek a hónapnak a főszereplője a Nap. A Nap a bolygónk életének a forrása, az életet adó fényt és az egységet jelképezi. A Nap tisztelete a jógagyakorlásban is megtalálható, a legismertebb gyakorlatsor a Napüdvözlet, melyet szinte minden jógatradíció tanít.
Június minősége a női létben az Anya archetípusával analóg. A változás, a ciklikusság leglényegibb részünk, hiszen az átformálódásokat mi nők testi szinten is tapasztaljuk a vérmisztériumok által. Az Anyává válás az egyik legmeghatározóbb élmény egy nő életében, mivel identitásunk gyökeréig hatol. Tanítása, hogy úgy kerekedhetünk valami fölé, ha elengedjük, ha megengedjük, hogy történjen, aminek történnie kell. Legmélyebb alámerülés ez, mely szükséges az újjászületéshez, hiszen minden egyes szüléssel önmagunkat is újra szüljük gyermekünk által, nem csak gyermek, anya is születik. Az alámerülés félelmetes, születés és halál kéz a kézben jár, ezért is kiemeleten fontos, hogy minden nő ott szülhessen, ahol leginkább biztonságban érzi magát, ahol ez a beleengedődés megtehető. Ahogy a világba érkezünk, ahogy szülünk, egész életünkre meghatároz minket.
Az anyai minőséget akkor is éljük, amikor elköteleződünk egy munka, egy projekt mellett, vagy valakiről gondoskodunk, támogatunk.
A szülés minősége által a fizikai világban teremetünk meg valamit, ami előtte a szellemi síkban létezett csupán. Ez méhünk erejének megmutatkozása, mely elsődlegesen energetikai minőségének köszönhetően képes erre és nem fizikai mivoltába.
Amikor ezt a minőséget éljük, ne feledkezzünk meg annak veszélyéről, hogy önpusztítóvá is válhat a túlzásba vitt gondoskodás, kifelé áradás, ha közben önmagunkról megfeledkezünk. Korunk egyik legnagyobb nehézsége, hogy nőként nem csupán gyermekeinkről kell gondoskodnunk, hanem férjeinkről és egyéb hozzánk közel álló személyekről is, ami sok esetben felőrli energiáinkat és képtelenné válunk arra, hogy önmagunkat válasszuk.