26/04/2026
Április 22-én a PTE-n megrendezésre került a „Alkotás és lélek – Előadás a művészetterápiáról” című eseményünk.
A művészetterápia népszerűsítése, eszköztárának bemutatása és mélyebb megismerése volt a cél, hogy megértsük, hogyan tud a kreativitás széles kínálata közreműködni az önismereti úton vagy a gyógyulás útján.
Vendégeink Árvay Boglárka, Kanizsai Melinda és Németh László voltak. Az ő szemszögükből és tudásuk felől közelítettük meg a témát. A művészetterápia olyan pszichológiai és terápiás
módszer, amely különböző művészeti tevékenységek használatával segít a lelki folyamatok feltárásában és feldolgozásában. Az egyén alkotáson keresztül fejezi ki érzéseit, gondolatait, gyakran olyanokat is, amelyekhez nem lehet hozzáférni más jellegű terápiával. A művészet bármelyik komponensét fel lehet használni, a vizuális, auditív, mozgásos, taktilis és verbális területeket is. Ezeket kétféleképpen lehet felhasználni, mégpedig aktív vagy receptív terápiaként. Az
előbbiben az egyén aktívan részt vesz az alkotás folyamatában, például fest, az utóbbiban pedig befogad, például zenét hallgat.
Dr. Kanizsai Melinda a Mosoly Alapítvány Mosoly terapeutájaként dolgozik, emellett orvos, művészetterapeuta és zongoraművész is. Szerinte nem a produktum a lényeg, hanem a folyamat,
ahogyan létrejönnek az alkotások. Ez a fajta munka rengeteg kreatív energiát, erőt szabadít fel, ami akár feszültségoldó is lehet. Az eljárás azért lesz terápia, mert egy olyan biztonságos közeget biztosít, ami e célnak megfelel és maga az alkotási folyamat az, ami belső munkára kényszeríti
az egyént, terápiás kapcsolatot, célt teremt.
Dr. Kanizsai Melinda a zeneterápiáról tudott nekünk részletesebben mesélni. Kifejt***e, hogy az aktív terápia során előnyös lehet, ha valakinek nincs zenei előképzettsége, passzív terápiák alatt pedig a zene által felszínre törő érzésekre, emlékekre, képekre, és érzékekre fókuszálnak, aminek feldolgozását bármelyik művészeti ágba kifejezhetik, akár verbálisan is.
Árvay Boglárka művészetterápiás csoportvezetőként helyezkedett el, továbbá szociális munkás és grafikusi végzettséget is szerzett. Egyetértett Kanizsai Melinda véleményével, de kiemelte az elfogadó és megtartó közösség kritériumát is. A csoportnak van egy olyan funkciója, ahol
az egyének támogatják egymást, kapnak visszajelzést, akár új perspektívát is, ami megkönnyítheti és effektívebbé teheti a gyógyulást. A csoportjaiban vegyes műfajokat szokott használni, hiszen különböző állapotokra más-más feldolgozási módszer a leghatékonyabb. Az sem elhanyagolható, hogy terapeutaként ki milyen szinten van melyik ágban, hiszen a magabiztosság érzése is fontos.
Németh László művészetterapeutaként tevékenykedik. Véleménye szerint fontos, hogy az eszköztárat adaptálva gondoskodjanak a szakemberek a foglalkoztatott közegről, mert ha a páciens magáénak érzi a feladatot, akkor több kedve lesz hozzá és eredményesebb lesz a végkifejlet. Megemlít***e egy nagyon fontos aspektusát a művészetterápiának, amiről nem is gondolnánk, hogy beletartozik, ez pedig a képessé tétel. Ez röviden annyit jelent, hogy hátrányos helyzetű csoportokat hoznak olyan helyzetbe, hogy képesek legyenek a saját érdekeiket képviselni és eredményre vezetni, amiket szintén művészetterápiás eszközökkel támogatnak.
Az utolsó kérdés a mesterséges intelligenciával volt kapcsolatos, ahol mindhárom előadó egyetértett egymással. Azt gondolják, hogy nagyon hasznosan lehet dolgozni a technológiával. Sokszor megkönnyíti a munkájukat kreativitás és gyorsaság szempontjából, például zeneszöveg vagy dallam generálására tökéletesnek bizonyult. Az előadáson széles perspektíváját ismerhettük meg a művészetterápiának. A páciensek ezzel a módszerrel úgy érezhetik, hogy tényleg aktív résztvevőjük a saját gyógyulásuk folyamatának.
✍️ Marton Míra
