Mi a nyitvatartási idő?

Hétfő 10:00 - 20:00 Kedd 10:00 - 18:00 Csütörtök 10:00 - 21:00 Péntek 10:00 - 18:00

Sisák János - Csontkovács, Szív Utca 9, Budapest (2026)

Időpontfoglalás: https://sisakjanos-csontkovacs.booked4.us A biomechanikai csontkovácsolás, fascia terápia és a manuális izomtechnikák ötvözete az egészséges mozgásszervrendszerért. Hatékony megelőzési módszer és a degeneratív folyamatok visszafordítására is kiválóan alkalmas.

05/09/2026

AZ ÜLÉS NEM AZ ELLENSÉG

Az elmúlt tíz évben megtanultuk, hogy az ülés az új dohányzás.

Hogy tönkreteszi a derekunkat, elrontja a tartásunkat, és minden óra a széken egy újabb szög a koporsóba.

Ebből a legtöbb nem igaz. És ami igaz belőle, az sem úgy, ahogy mondani szokták.

AMIT A VIZSGÁLATOK TALÁLTAK

Kezdjük a derékkal, mert ez a legelterjedtebb állítás.

Egy szisztematikus áttekintés kifejezetten azt vizsgálta meg, hogy kimutatható-e OKOZATI kapcsolat a munkahelyi ülés és a derékfájás között. Nem találtak ilyet. Több független vizsgálat jutott azóta is arra, hogy az ülés önmagában nem független kockázati tényező.

Ami viszont igen: a hajolva végzett emelés, a cipekedés, a csavart vagy kényszerű testhelyzetben végzett munka. Az egyszerűbb testhelyzetek, mint az ülés, az állás vagy a járás, nem mutattak összefüggést a visszatérő derékpanaszokkal.

Vagyis nem az ülés a probléma. Hanem az, ami terhelés alatt történik.

ÉS AZ „ÜLÉS AZ ÚJ DOHÁNYZÁS"?

Ez a mondat jól hangzik, és pont ezért terjedt el.

Egy több mint EGYMILLIÓ embert összesítő elemzés viszont azt találta, hogy elegendő napi mozgás mellett az üléssel járó halálozási többletkockázat jelentősen mérséklődik, sőt gyakorlatilag el is tűnik.

Ez fontos különbség. Nem az ülés öl, hanem a mozgáshiány. Ez a kettő nem ugyanaz, és nem is ugyanaz a teendő belőle.

AKKOR MIÉRT FÁJ MÉGIS A DEREKAM ESTÉRE?

Mert a tested nem a pozíciót nem szereti. Hanem azt, ha egy helyzet órákon át változatlan marad.

És itt tényleg történik valami.

Ha sokáig ugyanabban a helyzetben vagy, a terhelés eloszlása változatlan marad ugyanazokon a szöveteken. Az izmok munkamegosztása átrendeződik: néhány terület tartósan többet dolgozik, mások kevesebbet. Az ízületek ugyanabban a szögtartományban maradnak. A légzés felületesebbé válhat.

Egy dolgot viszont pontosítok, mert gyakran rosszul mondják: az izmok nem KAPCSOLNAK KI. Nincs olyan izmod, ami nyolc óra ülés után lekapcsol. A munkamegosztás rendeződik át, és ez nem ugyanaz.

A lényeg mindenesetre változatlan: nem az a baj, hogy ülsz. Az a baj, hogy nem változtatsz rajta.

EZÉRT NEM SEGÍT A TÖKÉLETES ÜLÉS SEM

Ez talán a legfontosabb következtetés.

Ha a probléma a változatlanság, akkor a megoldás nem lehet a helyes testhelyzet megtalálása és órákig tartó megőrzése. Az ugyanaz a hiba, más pozícióban.

Még az egyenes, katonás ülés is elfárad, ha órákig tart. Sőt, azt tartani nehezebb, tehát még hamarabb.

A cél nem a jó pozíció. A cél az, hogy legyen több.

AMI HIÁNYZIK, AZ A VÁLTOZATOSSÁG

A tested nem tökéletes ülésre készült, hanem arra, hogy helyzetet váltson.

Nyújtózzon. Járjon. Elforduljon. Néha máshogy terhelje ugyanazt a területet.

És ehhez nem kell program. Elég, ha egy órán belül többféleképpen ülsz, néha felállsz, elmész egy pohár vízért, és nem húzod ki az egész délelőttöt egyetlen testhelyzetben.

Egy-két perc gyakran elég. Felállni, venni néhány mély levegőt, megmozgatni a mellkast és a csípőt.

Ez sokszor többet ér, mint napi egy óra edzés a maradék tíz óra mozdulatlanság mellett. Nem azért, mert az edzés nem számít – számít. Hanem mert a kettő nem ugyanazt a problémát oldja meg.

A mozgás egyébként a derékpanaszra is hat: a szabadidős fizikai aktivitás összefüggésbe hozható a krónikus derékfájás kockázatának mérsékelt, tíz-tizenöt százalék körüli csökkenésével.

A TESTED NEM TÖRÉKENY

Ezt érdemes kimondani, mert az elmúlt évek üzenetei sokakban az ellenkezőjét ültették el.

Nem romlik el nyolc óra ülés alatt. Nem kell félni tőle, hogy tönkreteszed a gerincedet a széken. A test alkalmazkodik – csak ehhez ingerre van szüksége, nem védelemre.

A mozgástól való félelem hosszú távon több kárt okoz, mint maga az ülés.

MIT NÉZEK MEG EGY VIZSGÁLATON

Ha valaki ülőmunka melletti derék- vagy nyakpanasszal érkezik, nem a széke beállításával kezdem.

Megnézem, mennyi mozgás áll rendelkezésre a csípőben, a medencében és a mellkasi szakaszon. Megnézem, hogyan lélegzik. Megnézem, melyik terület vállal többet, amikor tartósan ugyanabban a helyzetben van.

Aztán megváltoztatok egy feltételt, és újra megnézem ugyanazt.

Mert ha valakinek nyolc óra ülés után fáj a dereka, a kérdés nem az, hogy rossz-e a széke. Hanem az, hogy mennyi mozgáslehetősége maradt a testének azon a széken.

ÖSSZEFOGLALVA

Az ülés nem okoz derékfájást. Ezt vizsgálták, és nem találtak okozati kapcsolatot.

Az ülés nem az új dohányzás sem. Elegendő mozgás mellett a többletkockázat nagyrészt eltűnik.

Ami valóban számít: hogy egy helyzet mennyi ideig marad változatlan, és hogy mennyi mozgás fér bele a napodba.

Szóval nem az a tanács, hogy ne ülj.

Hanem az, hogy ne ragadj bele.

Ha viszont a panaszod hónapok óta visszatér, és a felállás meg a mozgás sem oldja meg, akkor már nem a széken múlik. Telefonon, pusztán a leírás alapján ezt nem tudom megmondani, ezért az első alkalom mindig vizsgálattal kezdődik.

Online időpontfoglalás: link az első kommentben

Budapest VI. kerület, Németh László utca 11.

SZAKIRODALOM

Roffey DM, Wai EK, Bishop P, Kwon BK, Dagenais S. Causal assessment of occupational sitting and low back pain: results of a systematic review. The Spine Journal. 2010;10(3):252–261.

Chen SM, Liu MF, Cook J, Bass S, Lo SK. Sedentary lifestyle as a risk factor for low back pain: a systematic review. International Archives of Occupational and Environmental Health. 2009;82(7):797–806.

Lis AM, Black KM, Korn H, Nordin M. Association between sitting and occupational low back pain. European Spine Journal. 2007;16(2):283–298.

Ekelund U, Steene-Johannessen J, Brown WJ, Fagerland MW, Owen N, Powell KE, Bauman A, Lee IM. Does physical activity attenuate, or even eliminate, the detrimental association of sitting time with mortality? A harmonised meta-analysis of data from more than 1 million men and women. Lancet. 2016;388(10051):1302–1310.

Shiri R, Falah-Hassani K. Does leisure time physical activity protect against low back pain? Systematic review and meta-analysis of 36 prospective cohort studies. British Journal of Sports Medicine. 2017;51(19):1410–1418.

04/09/2026

A NYÚJTÁS NEM MINDENRE MEGOLDÁS

Gondolj bele, miért nyújtasz.

A legtöbb ember három dolgot vár tőle: hogy hajlékonyabb legyen, hogy ne sérüljön meg, és hogy másnap ne legyen izomláza.

Ebből a háromból egyet teljesít.

A másik kettőt letesztelték, és nem jött be. Nézzük meg őket egyenként, mert mindkettőnél van egy részlet, amit szinte mindig félreolvasnak.

ELSŐ: A SÉRÜLÉSMEGELŐZÉS

Ez a legelterjedtebb indok, és ezt vizsgálták meg a legalaposabban.

1538 katonai újoncot osztottak véletlenszerűen két csoportba. Tizenkét héten át tartott a kiképzés. Mindkét csoport bemelegített minden edzés előtt. A különbség annyi volt, hogy az egyik csoport ezen felül hat nagy lábizom-csoportra húszmásodperces nyújtást is végzett, felügyelet mellett, minden alkalommal.

A tizenkét hét alatt 333 alsó végtagi sérülés történt.

158 a nyújtó csoportban. 175 a másikban.

A szerzők következtetése az volt, hogy a bemelegítés részeként végzett szokásos nyújtás NEM CSÖKKENTI klinikailag értelmezhető mértékben a sérülés kockázatát.

És most jön az a részlet, amit a legtöbben félreolvasnak ebből a vizsgálatból.

MINDKÉT CSOPORT BEMELEGÍTETT.

A tanulmány tehát nem azt mondja, hogy a bemelegítés felesleges. Azt mondja, hogy a nyújtás a bemelegítés tetejére nem tesz hozzá semmit. Ez a kettő nem ugyanaz, és aki ezt összekeveri, rossz következtetést von le.

MÁSODIK: AZ IZOMLÁZ

Ez az a hiedelem, amit valószínűleg mindannyian tanultunk valahol.

Egy áttekintés összesít***e az erre irányuló vizsgálatokat. Az edzés előtti vagy utáni nyújtás hatása az izomlázra elhanyagolható volt: egy százmilliméteres skálán átlagosan 0,9 MILLIMÉTERREL csökkent***e.

Ez nem kevés. Ez gyakorlatilag semmi.

Egy 2021-es metaanalízis pedig, amely kifejezetten az edzés utáni nyújtást vizsgálta randomizált kísérletekben, sem 24, sem 48, sem 72 órás izomlázra nem talált hatást a passzív pihenéshez képest. Ugyanígy nem talált hatást az erő visszatérésére sem.

Az őszinteség kedvéért hozzáteszem: a szerzők maguk jelezték, hogy kevés a vizsgálat, és a minőségük sem kiváló. Tehát nem az derült ki, hogy a nyújtás bizonyítottan hatástalan az izomlázra. Az derült ki, hogy nincs mire alapozni az ellenkezőjét.

AKKOR MI VÉDI MEG AZ EMBERT?

Erre a katonai vizsgálat szerzői is kitértek a következtetésükben. Nem a nyújtást, hanem az EDZETTSÉGET nevezték meg olyan tényezőként, amin változtatni lehet.

Ez egybevág azzal, amerre a sérülésmegelőzési kutatás azóta elment. A jelenlegi legjobb támogatottsága az erősítő, azon belül is a fékező jellegű munkának van. A leginkább vizsgált ilyen gyakorlat a nordic hamstring, amelyről egy több mint nyolcezer sportolót összesítő metaanalízis azt találta, hogy a beépítése nagyjából felére csökkenti a combhajlító-sérülések arányát.

De maradjunk következetesek. Ezt az eredményt módszertani oldalról megkérdőjelezték: a bírálat szerint a metaanalízisekbe olyan vizsgálatok is bekerültek, ahol a gyakorlat más elemekkel együtt szerepelt, tehát a hatása nem különíthető el. Szigorúbb módszerrel újraszámolva a korábbi eredmény nem volt reprodukálható, és a szerzők szerint a védőhatás egyelőre nem eldöntött.

Nem cserélek le tehát egy magabiztos állítást egy másik magabiztos állításra. Az irány azonban egyértelmű: az erő és az edzettség felé mutat, nem a nyújthatóság felé.

AMIRE VISZONT JÓ

Legyünk igazságosak a nyújtással.

Ha a cél egy adott mozgástartomány elérése vagy fejlesztése, akkor működik. Ez az egyetlen dolog a három közül, amit teljesít, és ezt jól teljesíti.

Ha jólesik mozgás után, csináld. Az sem baj, ha valaki egyszerűen szereti.

A probléma nem a nyújtással van. Hanem azzal, hogy egyetlen eszköztől három különböző feladatot várunk el.

EZ AZ IGAZI MÍTOSZ

Nem az, hogy a nyújtás rossz.

Hanem az a gondolkodás, hogy van egy általános karbantartó tevékenység, ami mindent megold: a hajlékonyságot, a sérülésmegelőzést és a regenerációt is.

Ilyen nincs. Ezek különböző feladatok, különböző válaszokkal.

Mozgástartomány kell? Az a nyújtás és az aktív kontroll dolga.

Kevesebb sérülés kell? Az az erő, a terhelhetőség és a fokozatos terhelésépítés dolga.

Kevesebb izomláz kell? Arra elsősorban az segít, ha nem ugrasz hirtelen nagyot a terhelésben.

Ha ugyanazt a tíz percet minden nap nyújtásra fordítod, és közben az a panaszod, hogy folyton lesérülsz, akkor nem keveset nyújtasz. Hanem rossz feladatra használod a rendelkezésre álló időt.

MIT NÉZEK MEG EGY VIZSGÁLATON

Ha valaki visszatérő sérülésekkel vagy makacs feszüléssel érkezik, az első kérdésem nem az, hogy eleget nyújt-e.

Megnézem, mit bír a terület terhelés alatt. Megnézem, hogyan mozog a szomszédos ízület. Megnézem, hogyan oszlik el a munka a két oldal között. Aztán megváltoztatok egy feltételt, és újra megnézem ugyanazt.

Mert ha egy terület azért sérül újra és újra, mert több feladatot kap, mint amennyit elbír, akkor a nyújtás legfeljebb kellemesebbé teszi az érzést. A feladatot nem csökkenti.

Ha ez ismerős, érdemes megnézni, mi tartja fenn. Telefonon, pusztán a leírás alapján ezt nem tudom megmondani, ezért az első alkalom mindig vizsgálattal kezdődik.

Online időpontfoglalás: link az első kommentben

Budapest VI. kerület, Németh László utca 11.

SZAKIRODALOM

Pope RP, Herbert RD, Kirwan JD, Graham BJ. A randomized trial of preexercise stretching for prevention of lower-limb injury. Medicine and Science in Sports and Exercise. 2000;32(2):271–277.

Herbert RD, Gabriel M. Effects of stretching before and after exercising on muscle soreness and risk of injury: systematic review. BMJ. 2002;325(7362):468.

Afonso J, Clemente FM, Nakamura FY, et al. The effectiveness of post-exercise stretching in short-term and delayed recovery of strength, range of motion and delayed onset muscle soreness: a systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials. Frontiers in Physiology. 2021;12:677581.

van Dyk N, Behan FP, Whiteley R. Including the Nordic hamstring exercise in injury prevention programmes halves the rate of hamstring injuries: a systematic review and meta-analysis of 8459 athletes. British Journal of Sports Medicine. 2019;53(21):1362–1370.

Impellizzeri FM, McCall A, van Smeden M. Why methods matter in a meta-analysis: a reappraisal showed inconclusive injury preventive effect of Nordic hamstring exercise. Journal of Clinical Epidemiology. 2021;140:111–124.

03/09/2026

MI TÖRTÉNIK A GERINCEDDEL ALVÁS KÖZBEN? | Hétköznapi mozgások biomechanikája – 7. rész

„Reggelre mindig beáll a derekam."

„Az első fél óra a legrosszabb, aztán kienged."

„Pedig alvás közben pihen a gerincem, nem?"

Ez az utolsó mondat a leggyakoribb félreértés. Alvás közben a gerinced nem tétlen. Éppen ellenkezőleg: a nap huszonnégy órájából ez az az időszak, amikor a legnagyobb változáson megy keresztül.

Csak nem úgy, ahogy gondolnánk.

ELŐSZÖR IS: NEM MARADSZ ABBAN A HELYZETBEN

Az alvásról szóló tanácsok nagy része a helyes fekvő pozícióról szól. Melyik oldalon, milyen párnával, milyen szögben.

Csakhogy az elrendezkedés pár percig tart. Utána hét-nyolc órán át az idegrendszered dönt, és rendszeresen átfordít.

Ez nem hiba az alvásban. Ez a lényege. A helyzetváltás újraosztja a nyomást a szöveteken, és pontosan azt akadályozza meg, hogy órákon át ugyanaz a terület kapja ugyanazt a terhelést.

Vagyis a gondosan beállított tökéletes alvópóz körülbelül annyi ideig áll fenn, mint amennyi idő alatt elalszol.

AMI VISZONT TÉNYLEG TÖRTÉNIK

Éjszaka a gerinced tehermentesül. A csigolyák közötti porckorongok napközben, álló és ülő helyzetben folyamatosan nyomás alatt vannak, és lassan folyadékot veszítenek. Amikor lefekszel, ez a nyomás megszűnik, és a korong ozmotikus úton visszaszívja a vizet.

A mennyiség nem elhanyagolható. A porckorong víztartalma egy napi ciklus alatt 15-20 SZÁZALÉKKAL ingadozik.

Ennek van egy mérhető, hétköznapi következménye: reggel magasabb vagy, mint amikor lefeküdtél. Ugyanez zajlik egyébként a nyaki és a háti szakaszon is, nem csak a derékban.

De a magasság csak a látványos része.

A TELÍTETT KORONG MÁSHOGY VISELKEDIK

És most jön az, amiért ez több puszta érdekességnél.

A vízzel telített porckorong nyomásra MEREVEBB. Ez logikus is: tele van.

Hajlításra viszont pont fordítva viselkedik. A kutatások szerint előrehajláskor az ágyéki gerincet kora reggel NAGYOBB hajlítófeszültség éri, mint később a nap folyamán. Ebből a szerzők azt a következtetést vonták le, hogy a porckorongok és a szalagok reggel nagyobb sérülési kockázatnak vannak kitéve.

Ugyanez fordítva is igaz. A nap folyamán, ahogy a korongok folyadékot veszítenek, a gerinc hajlékonyabbá válik. Mérésekkel kimutatták, hogy a teljes ágyéki szakaszon ez akár tíz foknál is nagyobb többletmozgást jelenthet estére.

Vagyis nem képzeled: este tényleg messzebbre hajolsz, mint reggel. És nem attól, hogy közben belazultál.

EZÉRT „ÁLL BE" REGGELRE A DERÉK

Ha reggelente merevnek érzed magad, és fél óra mozgás után kienged, az nem betegségre utaló jel. Az a folyadék indul útnak visszafelé, amint a gerinced újra terhelést kap.

Ez a normális működés. Nem valami, amit ki kell javítani.

Aki viszont porckorong-panasszal él, annál ugyanez az éjszakai telítődés kellemetlenebb formában is jelentkezhet: éjszakai fájdalomként vagy erősebb reggeli merevségként, ami az első fél-egy óra mozgás után enyhül.

AMIT ÉRDEMES KEZDENI EZZEL AZ INFORMÁCIÓVAL

Itt nagyon fontos, hogy jól értsük.

Ez NEM azt jelenti, hogy reggel ne hajolj le. Nem attól lesz baj, hogy felveszed a földről a zoknit. A mozgástól való félelem hosszú távon többet árt, mint amennyit egy ilyen adat megelőz.

Amit érdemes: ne a legnehezebb előrehajlós feladatot tedd az ébredés utáni első percekre. A ládák pakolása, a nehéz emelés a földről, a hosszan hajolva végzett kerti munka jobban jár, ha kap előtte harminc-hatvan perc talpon töltött időt.

Ez nem óvatoskodás. Egy időzítési kérdés, ami semmibe nem kerül.

És ha reggel indul a nap az edzéssel, ugyanez érvényes: a bemelegítés ilyenkor nem formalitás. A gerinced ébredés után egyszerűen más mechanikai állapotban van, mint délután.

EZÉRT KÉRDEZEM MEG, HOGY MIKOR

Amikor valaki derékpanasszal érkezik, az egyik első kérdésem az, hogy a nap melyik szakaszában rosszabb.

Ha reggel a legrosszabb, és mozgásra kienged, az egyfajta képet ad. Ha napközben, terhelés hatására erősödik, az másikat. Ha estére romlik, az megint másikat. Ha éjszaka ébreszti fel, az pedig külön figyelmet érdemel.

Ugyanaz a fájdalom, más napi lefutással, teljesen más vizsgálati irányt jelent.

Aztán megnézem, hogyan mozog a gerinc, a medence és a csípő, megváltoztatok egy feltételt, és újra megnézem. Ez mutatja meg, hogy a panasz mihez kötődik valójában.

ÖSSZEFOGLALVA

Alvás közben nem történik semmi, csak éppen a gerinced ekkor változik a legtöbbet.

A porckorongok visszaszívják a napközben elveszített folyadékot, ettől reggelre magasabb, merevebb és hajlításra érzékenyebb leszel. Napközben ez fokozatosan visszafordul.

A tökéletes alvópóz keresése ehhez képest másodlagos, mert úgysem maradsz benne. A helyzetváltás nem zavarja az alvást, hanem része annak.

Ha pedig reggelente rendszeresen beáll a derekad, és ez nem enged fel a nap folyamán, vagy éjszaka ébreszt fel, azt érdemes megnézni. Telefonon, pusztán a leírás alapján ezt nem tudom megmondani, ezért az első alkalom mindig vizsgálattal kezdődik.

Online időpontfoglalás: link az első kommentben

Budapest VI. kerület, Németh László utca 11.

SZAKIRODALOM

Adams MA, Dolan P, Hutton WC, Porter RW. Diurnal changes in spinal mechanics and their clinical significance. Journal of Bone and Joint Surgery British Volume. 1990;72-B(2):266–270.

Adams MA, Dolan P, Hutton WC. Diurnal variations in the stresses on the lumbar spine. Spine. 1987;12(2):130–137.

Adams MA, Hutton WC. The effect of posture on the fluid content of lumbar intervertebral discs. Spine. 1983;8(6):665–671.

Malko JA, Hutton WC, Fajman WA. An in vivo magnetic resonance imaging study of changes in the volume (and fluid content) of the lumbar intervertebral discs during a simulated diurnal load cycle. Spine. 1999;24(10):1015–1022.

01/09/2026

MI KÖZE A HASADNAK A DEREKADHOZ? | Az idegrendszer és a mozgás – 5. rész

Visszatérő helyzet, hogy valaki krónikus derékfeszüléssel érkezik, és mellékesen megemlíti, hogy amúgy az emésztésével is folyamatosan baja van. Puffadás, hasi nyomásérzet, kiszámíthatatlan napok.

A kettőt általában külön problémaként kezeli. Külön orvoshoz is jár velük.

Pedig a két panasz együttjárása jóval gyakoribb annál, mint amit a véletlen magyarázna. Csak nem úgy függ össze, ahogy azt a legtöbb helyen olvasni lehet.

A NÉPSZERŰ MAGYARÁZAT, ÉS AMI VELE A BAJ

Az elterjedt történet mechanikai. Eszerint a nagy horpaszizom, vagyis a psoas, amely valóban az ágyéki csigolyatestekhez és a porckorongokhoz is kapcsolódik, a tartós ülés miatt megrövidül, nyomást gyakorol az ágyéki szakaszra, közben korlátozza a hasi szervek szabad elmozdulását, és így okoz egyszerre derékfájást és puffadást. A megoldás pedig az volna, hogy ezt kézzel felszabadítjuk.

Ez a történet logikusan hangzik. Csak éppen letesztelték.

A hasi szervek kézi vizsgálatára és kezelésére épülő megközelítést egy szisztematikus áttekintés vette végig: a diagnosztikai technikák nem bizonyultak megbízhatónak, a hatékonysági vizsgálatok közül pedig a legkevésbé torzított sem talált szignifikáns különbséget. A szerzők következtetése az volt, hogy megalapozott bizonyíték sem a megbízhatóságra, sem a hatékonyságra nem áll rendelkezésre. Egy külön derékfájásra fókuszáló metaanalízis pedig arra jutott, hogy ezek a technikák derékfájásnál nem hoznak eredményt.

Van erre a gondolkodásmódra egy szakmai kifejezés is: ha két szerkezet anatómiailag összeér, abból még nem következik, hogy a kapcsolatnak klinikai jelentősége van.

A kapcsolat tehát létezik. De nem egy zsinór, amit meg lehet húzni.

AMI VALÓBAN ÖSSZEKÖTI ŐKET

A valódi magyarázat az idegrendszerben van, és őszintén szólva érdekesebb.

A hasi szervekből és a mozgásszervekből érkező érző információ nem külön vezetéken fut. A gerincvelő szintjén ugyanazok az idegsejtek fogadják a belső szervekből és a testfelszínről, izmokból, ízületekből érkező jelzéseket. Ezt átfedésnek nevezzük, és ez az egyik oka annak, hogy egy hasi eredetű ingert az ember a hátában vagy a lábában érezhet.

Ha ez a rendszer tartósan érzékenyebbé válik, a küszöb lejjebb csúszik. Ugyanaz a bélmozgás, ugyanaz a terhelés, ugyanaz a mozdulat erősebb jelzést hoz létre, mint korábban. Nem azért, mert több lett a szöveti baj. Hanem mert a feldolgozás változott meg.

Ezért fordulhat elő, hogy valakinél egyszerre jelenik meg a hasi panasz, a derékfeszülés, a rossz alvás és a fáradtság. Nem négy külön betegség. Egy közös szabályozási állapot négy megnyilvánulása.

ÉS ITT JÖN A LEGBESZÉDESEBB RÉSZ

A szakirodalomban külön leírják, hogy ilyen esetekben a diagnózis gyakran attól függ, melyik szakemberhez kerül az illető először.

A gasztroenterológus a hasi tüneteket funkcionális emésztőszervi zavarként nevezi meg. A mozgásszervi szakember a derékfájást vizsgálja. A nőgyógyász a kismedencei panaszt. Ugyanaz a klinikai kép, három különböző címke, három külön ellátási út.

Ha végigjártad ezt a kört, és mindenhonnan kaptál egy részleges magyarázatot meg egy megnyugtatást, hogy nincs semmi komoly baj, akkor nem te vagy nehéz eset. A rendszer bontotta szét darabokra azt, ami valójában egyben működik.

HOL JÖN KÉPBE A LÉGZÉS

A rekeszizom az egyetlen olyan szerkezet ebben a történetben, amelynek szerepe biztosan igazolt.

Nem azért, mert felszabadítható szövet. Hanem mert egyszerre két feladatot lát el: része a légzésnek, és része a törzs megtartásának. A hasüregben lévő nyomás szabályozásán keresztül befolyásolja, mennyire stabil a derék egy adott mozgás közben. Kísérletekben kimutatták, hogy a rekeszizom aktivitása olyan végtagmozgásoknál is megváltozik, amelyekhez a törzs megtartása szükséges.

Tartós feszültség mellett pedig a légzés gyorsabbá és felületesebbé válik, és átrendeződik, melyik izom mennyit dolgozik benne.

Vagyis a légzés az a pont, ahol az idegrendszeri állapot és a derék mechanikai környezete ténylegesen találkozik. Ez nem elmélet, hanem mérhető.

EGY FONTOS DOLOG, MIELŐTT TOVÁBBMENNÉNK

Ha tartós hasi panaszod van, azt ki kell vizsgáltatni. Puffadás, hasi nyomásérzet, változó székletürítés vagy fogyás mögött sokféle dolog állhat, és ennek eldöntése orvosi feladat.

Manuális kezeléssel nem lehet emésztési betegséget kizárni, és én sem vállalom ezt. Ez a poszt nem arról szól, hogy hagyd ki az orvost.

Arról szól, ami utána következik.

AMIT TUDOK, ÉS AMIT NEM

Nem tudom a hasi panaszodat kezelni. Nem is állítom, hogy a derekad felszabadításától elmúlik a puffadás.

Amit meg tudok nézni: hogyan lélegzel, mit csinál közben a mellkasod és a rekeszizmod, hogyan tartod meg a törzsedet, mennyire mozdul az ágyéki szakaszod, és mi történik ezekkel, ha megváltoztatok egy feltételt.

Ha valakinél a derékpanasz egy tartósan felfokozott szabályozási állapot része, akkor a légzés és a mozgásszervezés az a rész, amelyen érdemben lehet dolgozni. Ez nem az egész történet. De ez az a szelet, ami hozzám tartozik, és amiről visszaellenőrizhető adatom van.

Aki ennél többet ígér, az többet ígér, mint amit igazolni tud.

ÖSSZEFOGLALVA

A has és a derék között valóban van kapcsolat. Csak nem mechanikai zsinór köti össze őket, hanem közös idegrendszeri feldolgozás.

Ezért nem fog megoldódni semmi attól, ha valaki kézzel megpróbálja felszabadítani a belső szerveidet. És ezért nem vagy nehéz eset akkor sem, ha három szakembertől három részleges magyarázatot kaptál.

Ha az orvosi kivizsgálás megtörtént, és a derékpanaszod mellett tartósan feszült, kapkodó a légzésed, érdemes megnézni, hogyan működik együtt a légzésed és a törzsed. Telefonon, pusztán a leírás alapján ezt nem tudom megmondani, ezért az első alkalom mindig vizsgálattal kezdődik.

Online időpontfoglalás: link az első kommentben

Budapest VI. kerület, Németh László utca 11.

SZAKIRODALOM

Guillaud A, Darbois N, Monvoisin R, Pinsault N. Reliability of diagnosis and clinical efficacy of visceral osteopathy: a systematic review. BMC Complementary and Alternative Medicine. 2018;18(1):65.

Ceballos-Laita L, Jiménez-del-Barrio S, Marín-Zurdo J, et al. The effectiveness of visceral osteopathy in pain, disability, and physical function in patients with low-back pain. A systematic review and meta-analysis. Explore. 2023;19(2):195–202.

Arendt-Nielsen L, Morlion B, Perrot S, et al. Assessment and manifestation of central sensitisation across different chronic pain conditions. European Journal of Pain. 2018;22(2):216–241.

Midenfjord I, Grinsvall C, Koj P, Carnerup I, Törnblom H, Simrén M. Central sensitization and severity of gastrointestinal symptoms in irritable bowel syndrome, chronic pain syndromes, and inflammatory bowel disease. Neurogastroenterology and Motility. 2021;33(11):e14156.

Hodges PW, Gandevia SC. Activation of the human diaphragm during a repetitive postural task. Journal of Physiology. 2000;522(Pt 1):165–175.

Willard FH, Vleeming A, Schuenke MD, Danneels L, Schleip R. The thoracolumbar fascia: anatomy, function and clinical considerations. Journal of Anatomy. 2012;221(6):507–536.

31/08/2026

MIÉRT FESZÜL VISSZA UGYANAZ AZ IZOM? | Az idegrendszer és a mozgás – 4. rész

„Megmasszírozták, teljesen fellazult."

„Megnyújtottam, végre nem húz."

„Másnapra megint ugyanolyan feszes."

Ez az egyik leggyakoribb mondat, amit hallok. És a legkézenfekvőbb magyarázat az, hogy az izom valahogy visszarövidül, vagy valami újra és újra visszafeszíti.

Mielőtt viszont ezt megválaszolnánk, érdemes feltenni egy kellemetlenebb kérdést. Olyat, amit a szakmámban nem szokás.

HONNAN TUDJUK, HOGY TÉNYLEG OTT FESZÜL?

A kemény izom, a csomó, a feszes köteg a manuális szakmák egyik alapfogalma. Kézzel megkeressük, megtaláljuk, dolgozunk rajta.

Csak éppen ezt letesztelték: mennyire találja meg ugyanazt a pontot két különböző vizsgáló ugyanazon az emberen?

Az eredmények kijózanítóak.

Egy vizsgálatban a FESZES KÖTEG tapintásánál a szakértő és a betanított vizsgálók egyetértése 0,215-ös egyezési mutatót adott. A betanítatlanokkal ez 0,050 lett – ez gyakorlatilag a véletlen szintje. Vagyis abban, hogy hol van a kézzel érezhető kemény köteg, a vizsgálók lényegében nem tudtak megegyezni.

Egy metaanalízis a triggerpont-tapintás összesített egyetértését 0,452-re t***e. Ez a szakmai besorolás szerint legfeljebb közepes.

És van egy adat, ami ennél is beszédesebb. Egy szisztematikus áttekintés megállapította, hogy EGYETLEN VIZSGÁLAT SEM közölt megbízhatósági adatot arra, hogy panaszos embereknél a vizsgálók ugyanoda teszik-e az aktív triggerpontot. Nem az derült ki, hogy rosszul csináljuk. Az, hogy ezt igazából soha nem is mérték meg rendesen.

AMI VISZONT MEGBÍZHATÓ

Ugyanezekből a vizsgálatokból kiderült valami más is.

A legmegbízhatóbb jel nem az, amit a terapeuta érez a kezével. Hanem a nyomásérzékenység és az, hogy a nyomás felismerhetően reprodukálja-e a panaszt. Vagyis az, amit a PÁCIENS jelez.

Ez nem azt jelenti, hogy a kézi munkának nincs értelme. Azt jelenti, hogy a tapintás nem megbízható DIAGNOSZTIKAI eszköz. Megmutathatja, hol érzékeny egy terület. Azt nem mondja meg, hogy miért.

Ezért ha valaki csak megtapintja a kemény pontot és megnyomkodja, bizonytalan alapról indul. Ez nem stílus kérdése. Ez mérési kérdés.

AKKOR MIT JELENT, HOGY FESZES?

Térjünk vissza az eredeti kérdéshez.

Az izom feszessége nem állandó tulajdonság, amit egyszerűen csökkenteni kell. Az idegrendszer folyamatosan szabályozza, mennyi aktivitásra van szüksége egy adott izomnak az adott helyzetben.

Ezért ugyanaz az izom az egyik helyzetben szinte teljesen ellazul, egy másikban pedig folyamatosan dolgozik. Nem azért, mert elromlott. Hanem mert a rendszer más feladatot ad neki.

És ha ez a feladat tartósan megmarad, a feszessége is tartósan magasabb lesz.

A FESZES IZOM NEM AZ ELLENSÉG

Ha egy izom tartósan többet dolgozik, annak lehet oka.

Lehet, hogy megtart valamit. Lehet, hogy egy másik terület mozgását segíti. Lehet, hogy egy megváltozott mozgásmegoldásban vállalt nagyobb szerepet. És lehet, hogy egyszerűen túl sok terhelést kap.

Ezek teljesen különböző helyzetek, és a kezük alatt mind ugyanolyan keménynek érződhet.

A KEMÉNYEBB IZOM NEM EGYENLŐ A PROBLÉMÁS IZOMMAL.

EZÉRT NEM AZZAL KEZDEM, HOGY MEGKERESEM A CSOMÓT

Ha a tapintás nem mondja meg, mi történik, akkor mi mondja meg?

Az, hogy MIKOR feszül.

Ez a kérdés sokkal többet ér, mint az, hogy mennyire. Nyugalomban feszes? Csak egy bizonyos ízületi helyzetben? Járás közben? Guggolásnál? Terhelés alatt? Vagy már akkor is, amikor csak állsz?

Ezek teljesen más helyzetet jelentenek, és teljesen más választ igényelnek.

Tegyük fel, hogy valakinek folyamatosan feszes a combhajlítója. Nem azzal kezdem, hogy megnyújtom. Megnézem, hogyan mozog a bokája, a térde és a csípője. Megnézem, hogyan terheli a két oldalát, mit csinál közben a medencéje.

Aztán megváltoztatok egy feltételt. Más kiindulási helyzet, más terhelés, más súlyeloszlás. És újra megnézem ugyanazt.

Ha ettől megváltozik a feszesség, a mozgástartomány vagy a mozgás minősége, akkor van egy visszaellenőrizhető kiindulópontom. Ez az, amit a tapintás önmagában soha nem ad meg.

ÉS A LEGFONTOSABB KÉRDÉS

Nem az, hogy a kezelés után könnyebb lett-e. Az szinte mindig könnyebb lesz.

Hanem az, hogy MEGMARAD-E A VÁLTOZÁS, amikor az illető visszatér a saját mozgásához.

Mert ha a mozgás szervezése ugyanaz, a test néhány nap alatt visszaáll oda, ahol volt. Nem azért, mert a kezelés nem működött. Hanem mert az izom ugyanazt a feladatot kapja vissza.

Ezért egy visszatérő feszességnél nem erősebb lazításra van szükség. Hanem információra.

ÖSSZEFOGLALVA

Amit keménynek tapintasz, az sokkal bizonytalanabb kiindulópont, mint hinnénk. Ezt nem én mondom, hanem a saját szakmám megbízhatósági vizsgálatai.

Ami viszont mérhető és visszaellenőrizhető: hogy mikor jelenik meg a feszesség, milyen mozgásban, és mi történik vele, ha megváltoztatunk egy feltételt.

Nem minden visszakeményedő izmot kell újra és újra ellazítani. Néha azt kell megérteni, miért dolgozik folyamatosan. Mert lehet, hogy nem ő a probléma, csak ő végzi el azt a munkát, amit a rendszer valamiért rá osztott.

És amíg ez nem változik, újra és újra ugyanazt a feladatot kell megoldania.

Ha nálad is van egy izom, ami hónapok óta minden kezelés után visszakeményedik, érdemes megnézni, mikor és milyen mozgásban dolgozik. Telefonon, pusztán a leírás alapján ezt nem tudom megmondani, ezért az első alkalom mindig vizsgálattal kezdődik.

Online időpontfoglalás: link az első kommentben

Budapest VI. kerület, Németh László utca 11.

SZAKIRODALOM

Rathbone ATL, Grosman-Rimon L, Kumbhare DA. Interrater agreement of manual palpation for identification of myofascial trigger points: a systematic review and meta-analysis. Clinical Journal of Pain. 2017;33(8):715–729.

Lucas N, Macaskill P, Irwig L, Moran R, Bogduk N. Reliability of physical examination for diagnosis of myofascial trigger points: a systematic review of the literature. Clinical Journal of Pain. 2009;25(1):80–89.

Myburgh C, Larsen AH, Hartvigsen J. A systematic, critical review of manual palpation for identifying myofascial trigger points: evidence and clinical significance. Archives of Physical Medicine and Rehabilitation. 2008;89(6):1169–1176.

Hsieh CY, Hong CZ, Adams AH, Platt KJ, Danielson CD, Hoehler FK, Tobis JS. Interexaminer reliability of the palpation of trigger points in the trunk and lower limb muscles. Archives of Physical Medicine and Rehabilitation. 2000;81(3):258–264.

Proske U, Gandevia SC. The proprioceptive senses: their roles in signaling body shape, body position and movement, and muscle force. Physiological Reviews. 2012;92(4):1651–1697.

Cím

Szív Utca 9
Budapest
1063

Nyitvatartási idő

Hétfő	10:00 - 20:00
Kedd	10:00 - 18:00
Csütörtök	10:00 - 21:00
Péntek	10:00 - 18:00

Telefonszám

06707041162

Weboldal

http://gyogyitokezek.hu/, https://sisakjanos-csontkovacs.booked4.us/

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Sisák János - Csontkovács új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Rendelő Elérése

Üzenet küldése Sisák János - Csontkovács számára:

Sisák János - Csontkovács