11/04/2026
Tavaly jelent meg József Attila pszichoanalízisét bemutató film, a Reménytelenül. A filmet számos kritika érte, viszont most pszichológus szemmel nagyon izgalmasnak találtam, és ennek kapcsán foglalom össze az élményeimet.
A történet fókuszában a Berlinben képződött, fiatal és ambíciózus Gyömrői Edit áll, aki dr. Rapaport Samutól vette át a költő kezelését. “Lehet, hogy a jövő majd úgy emlékszik rád, mint az ország legfontosabb költőjének a megmentőjére” – hangzott az egyik pszichoanalitikustól.
Edit eleinte nagyon elkötelezettnek tűnik abban, hogy segítsen a költőnek, és azzal a kockázattal is tisztában van, hogy minden bizonnyal szerelmes lesz belé a művész. Erre azonban úgy tekintett, mint egyfajta terápiás potenciálra, hogy ez által is közelebb kerül a költő érzelmi világához és segíteni tud majd neki.
József Attila a terápia kezdetén depressziósnak mutatkozott, sápadtan, leverten, gyomorfájdalmakra panaszkodva jelenik meg az első ülésen. A terápiás kereteket feszegeti. Edit türelemmel fordul felé, és gyorsan eljutnak a költő traumatikus gyermekkori emlékeinek feltárásához.
Attila rendkívül súlyos érzelmi elhanyagolást és fizikai bántalmazások sorozatát élte át gyerekként. Gyömrői együttérző, empátiával reagál feltárt emlékekre, átérezve a költő fájdalmát, olykor könnybe lábad a szeme.
A folyamatos traumatizáció miatt József Attila személyisége nagyon töredezetté vált, az énállapotai, más néven sémamódjai, nagyon gyakran változnak. Néha a magára maradt, elhagyatott kisgyereket látjuk, aki számára nagyon fontos lenne a feltétel nélküli anyai szeretet, szinte kuncsorog ezért Editnél. Időnként úgy viselkedik, mint egy hősszerelmes kamasz, aki megvillantja pszichoanalitikus tudását és megpróbálja elcsábítani Gyömrőit.
Amikor realizálódik benne, hogy nem találnak viszonzásra a terapeutája iránt érzett érzelmei, követelőzől, támadó pozíciót vesz fel. Igyekszik valamiféle érzelmet kicsikarni a pszichoanalitikusából: „Hogyan lehetne dühbe gurítani a Gyömrőit úgy, hogy kivágjon és visszakönyörögjön?”
A terápia végül egyre kényelmetlenebb lesz. Attila állapota is romlik, Attila szanatóriumba kerül.
József Attila halála után sokan hibáztatni kezdték Gyömrőit, mondván, félrediagnosztizálta őt, nem megfelelően kezelte és a terápia csak súlyosbította az állapotát. Valójában nem tudjuk megbízhatóan igazolni, hogy József Attila milyen mentális betegségben szenvedett. Sokan úgy gondolják, hogy borderline személyiségzavarban vagy skizoaffektív zavarral küzdött, ötször próbált meg öngyilkosságot elkövetni. Akkoriban nem volt még ezekre a mentális betegségekre megfelelő gyógyszer és pszichoterápiás protokoll. Az öngyilkosságok elkövetése után sokszor megindul a bűnbak-képzés. Ennek lett áldozata Gyömrői Edit, ugyanakkor ez az időszak volt József Attila legtermékenyebb időszaka, talán épp a terápia tartotta őt életben.
A film egyik fő üzenete, hogy a mentális betegségek megfelelő diagnózisa és kezelése mennyire fontos, és ma már létezik korszerű segítség.
