03/07/2026
Nap, mint nap teendők sorának elvégzéséért vagyunk felelősek, és nem mondjuk azt Istennek, hogy "kérlek végezd el helyettem".
De hisszük, hogy Ő írta fel ezeket a "feladatlistánkra" 🙏
"Mᴇʀᴛ ᴀᴢ ᴏ̋ ᴀʟᴋᴏᴛᴀ́sᴀ ᴠᴀɢʏᴜɴᴋ, ᴀᴋɪᴋᴇᴛ Kʀɪsᴢᴛᴜs Jᴇ́ᴢᴜsʙᴀɴ ᴊᴏ́ ᴄsᴇʟᴇᴋᴇᴅᴇᴛᴇᴋʀᴇ ᴛᴇʀᴇᴍᴛᴇᴛᴛ, ᴀᴍᴇʟʏᴇᴋᴇᴛ ᴇʟᴏ̋ʀᴇ ᴇʟᴋᴇ́sᴢɪ́ᴛᴇᴛᴛ Isᴛᴇɴ, ʜᴏɢʏ ᴀᴢᴏᴋ sᴢᴇʀɪɴᴛ ᴇ́ʟᴊᴜ̈ɴᴋ."
[Eꜰᴇᴢᴜs 2:10]
A HIT A FONTOS, VAGY A CSELEKEDETEK? Beszéljünk róla! 🗣️
Ahogyan már korábban is láthattátok, a szívem vágya az az, hogy visszatérjünk a “normális” Kereszténységhez, mint ahogyan látjuk azt a korai egyházban. Ebből a fényből szeretném megnézni ezt a kérdést.
ISTEN MI ALAPJÁN FOGAD EL BENNÜNKET?
Nézzük meg!
„…senki sem képes arra, hogy a Törvény parancsainak teljesítésével Isten számára elfogadhatóvá legyen. Hiszen a Törvény csak rávilágít a bűneinkre, hogy világosan meglássuk és felismerjük azokat. Isten azonban mégis képes arra, hogy a maga számára elfogadhatóvá tegye az embert a Törvény nélkül is. Nekünk meg is mutatta ezt az új utat, amelyről már a Törvény és a próféták is beszéltek. Isten ugyanis mindenkit elfogad, aki hisz Jézus Krisztusban, attól függetlenül, hogy az illető zsidó, vagy nem zsidó. Hiszen minden ember vétkezett, és emiatt nem méltó arra, hogy Isten dicsőségében részesüljön. Isten azonban kegyelemből teszi a maga számára elfogadhatóvá az embert. Ez Isten ajándéka, amelyet a Jézus Krisztus által elvégzett megváltásban kaphatunk meg.” (Rómaiakhoz 3:20-24)
„Hit nélkül ugyanis nem lehet Isten tetszését elnyerni. Aki Istenhez közeledni akar, annak hinnie kell, hogy Isten létezik, és abban is, hogy Isten megjutalmazza az őt keresőket.” (Zsidókhoz 11:6)
Pál apostol világosan lefektette számunkra, hogy egyedül Isten kegyelméből, a hitünk által Jézus Krisztusban válhatunk elfogadhatóvá számára.
A cselekedeteink alapján ezt az elfogadását Istennek nem tudjuk kiérdemelni. Ez egy ajándék Istentől.
Ez viszont azt jelenti, hogy MIUTÁN elfogadtuk Istentől a megváltást, egyáltalán nem fontosak a cselekedetek? NEM, NEM és NEM!
Sokan azt hiszik, hogy mivel nem a cselekedeteink által kaptuk a megváltást, ezért már egyáltalán nem fontosak a tetteinek, vagy hogyan élünk.
Nézd, mi mást is ír Isten igéje:
„Ugyanígy a hit is, ha cselekedetei nincsenek, halott önmagában.” (Jakab 2:17)
A hit cselekedetek nélkül halott.
Eszerint az igazi, élő hit nem csupán egy elméleti meggyőződés vagy üres beszéd, hanem a mindennapi életben megnyilvánul a tetteinkben is.
DE AKKOR MELYIK A FONTOS ISTENNEK, A HIT VAGY A CSELEKEDETEK?
MINDKETTŐ!
“Mi a haszon abból, testvéreim, ha valaki azt mondja, hogy hite van, de tettei nincsenek? Képes-e ez a hit megmenteni őt?” (Jakab 2:14)
Az egész Újszövetség egy zsidó kultúrából és gondolkozásból született. Az ő gondolkozásuk szerint, a Bibliai gondolkozás az az, hogy az Istenbe vetett hit és a cselekedetek elválaszthatatlanok egymástól.
A hit a Biblia szemszögéből azt jelentette, hogy pontosan azt teszed, amit a szívedben hiszel. Világosan látható mindenki számára, hogy mit hisz valaki a szívében azáltal, ahogyan él és amit tesz a mindennapjaiban.
Így szoktam magyarázni másoknak:
Képzelj el egy lovat, ami össze van kötve egy lovaskocsival. A ló a hit. A lovaskocsi a cselekedetek. A kettő össze van kapcsolva.
Mindig a lónak, a hitnek kell lennie elől. A hitet követik a cselekedetek, vagyis a lovaskocsi.
Más szavakkal, a biblikus hit szerint: ha azt mondod, hogy hiszel Jézusban, követed őt és engedelmeskedsz neki, akkor az életed pontosan ezt fogja tükrözni. Nem csak a száddal fogod vallani Isten igéjét, hanem az életed lesz a bizonyítéka a hitednek.
Tegyük fel, hogy valami oknál fogva nem a ló kerül előre, hanem a lovaskocsi kerül a ló elé. A cselekedetek előzik meg a hitet: Ez nyilvánvalóan nem működik. Egy helyben áll minden. Semmi sem megy előre.
Ez a képlet az, amit üres vallásosságnak, vagy képmutatásnak hívunk. Ilyenkor meg van tartva a külső látszat, de hiányzik belőle a szív. A szívbéli hit nélkül ez nem ér semmit Istennek.
“megtartják ugyan a vallásosság külső látszatát, de a valódi istenfélelem erejét elutasítják. Maradj távol az ilyen emberektől, Timóteus!” (2Timóteus 3:6)
HONNAN JÖTT BE A GONDOLKOZÁS, HOGY A HIT MELLÉ NEM KELLENEK CSELEKEDETEK?
Ahogyan terjedt az Evangélium szerte a világon mindenhol, a zsidó kultúrából, a hitnek biblikus fogalma kezdett megváltozni a Görög filozófiák által, amik szerint a hit egy misztikus, megfoghatatlan dolog.
Ebből jött az a fajta gondolkozás, ami szerint hihetsz valamiben úgy is, hogy ez nem kell meglátszódjon az életedben. Ez egy fejbéli “hit”, ami igazából egyáltalán nem is hit, ami szerint gondolhatsz egy dolgot, de élhetsz valami teljesen mást.
Olyannyira elterjedt ez a gondolkozás, hogy nyugaton ez lett a normális felfogás. Hihetnek úgy valamit az emberek, hogy nem látszik ez meg egyáltalán az életükben.
Nagyon sokan pontosan így élik az életüket.
Azt mondják, hogy hisznek Jézusban, de nem engedelmeskednek Jézusnak.
Azt mondják, hogy Jézus követői, de közben nem imádkoznak, nem olvassák Isten igéjét, vagy ha olvassák is, de nem teszik meg, ami benne van.
Azt mondják, hogy keresztények, miközben tudatosan Krisztus-ellenes módon élnek a mindennapokban, akárcsak azok, akik nem hisznek.
Ha azonban megnézzük az apostolok cselekedeteit, akkor nyilvánvalóan látjuk, hogy ez távol áll a “normális” kereszténységtől.
A korai egyházban tanítványai voltak Jézus Krisztusnak, akik a beszédükben és a tetteikben is őt tükrözték vissza. EZ a normális, NEM az, ami ma elfogadott lett, mint normális.
Jézus így fogalmazott: „Aki meghallgatja szavaimat, ÉS MEG IS TESZI, amit mondok, az olyan, mint a bölcs, aki a házát sziklára alapozta. Esett az eső, jött az árvíz, fújt a szél, és nekitámadt a háznak, de az mégsem dőlt össze, mert sziklára építették. Aki pedig hallgatja a szavaimat, DE NEM
TESZI MEG, amit mondok, az olyan, mint az ostoba, aki homokra építette a házát. Esett az eső, jött az árvíz, fújt a szél, és rázúdult a házra, az pedig teljesen romba dőlt.”(Máté 7:24-27)
Legyél te is bölcs, aki a házát a sziklára építi!
„Mert maga Isten az, aki végzi a munkáját bennetek, és segít, hogy ti is azt akarjátok tenni, ami neki örömet szerez. Ő ad hozzá erőt is, hogy képesek legyetek megtenni, amit kell.” (Filippiekhez 2:13)
Gégény Dávid
