07/04/2020
Az Online-tanácsadás előnyei
A koronavírus gyakorlatilag mindannyiunk életét befolyásolja valamilyen módon. Az új helyzethez való alkalmazkodásban segíthet, ha az esetleges aggodalmainkat tudatosítjuk magunkban, megfogalmazzuk és szükség esetén meg is beszéljük ezeket valakivel. Akár online is.
A koronavírus okozta rendkívüli körülmények jelentősen megváltoztatják a mindennapi szokásainkat, ehhez az új helyzethez való alkalmazkodás pedig lelki erőforrásaink mozgósítását kívánja meg tőlünk. Teljesen természetes, ha ilyenkor bizonytalansággal töltenek el bennünket a közeli és a távolabbi jövőnkkel kapcsolatos gondolatok.
Fontos azonban, hogy az esetleges kétségeinket és félelmeinket ne tartsuk magunkban, hanem azokat fogalmazzuk meg és mondjuk ki.
Nyilvánvaló, hogy a pozitív történéseket és az azokat kísérő érzelmeinket szívesebben osztjuk meg másokkal, de fontos, hogy a negatívakkal is képesek legyünk ugyanezt megtenni. Önmagában már az is jó hatással van a lelkünkre, ha tudjuk, hogy valaki meghallgat bennünket és odafigyel ránk.
A negatív érzelmek elfojtása ugyanis nemhogy enyhítené, hanem inkább erősítheti azokat, hiszen ez a törekvésünk – ahogy ezt képalkotó vizsgálatokkal is kimutatták –, tovább fokozza az agyunk érzelmi életünkért felelős részének, a limbikus rendszernek az aktivitását.
Az online videóbeszélgetések ugyan nélkülözik az abban résztvevők fizikai közelségét, ugyanakkor a kommunikáció e formájában a képi és az auditív élmények egyidejűleg jelen vannak, ez pedig ellensúlyozhatja a személyes találkozás hiányát.
A beszélgetőpartner látványa és a hangja ugyanis működésbe hozzák az agyunk tükörneuronjait, amelyek minden bizonnyal fontos szerepet játszhatnak egymás megértésében.
Egy kutatás a webalapú mentálhigiénés és öngondoskodást segítő támogatások hatékonyságát vizsgálva (ezek alatt az online tanácsadáson kívül a világhálón elérhető pszichoedukációs és az egészséges életvitellel kapcsolatos honlapok, alkalmazások és chatszobák is értendők) arra jutott, hogy az ezeken keresztül nyújtott információk és támogatás is eredményezhetnek viselkedésváltozást.
Az online pszichológiai támogatás akár otthonunkból is igénybe vehető.
Mivel a pszichológiai támogatás e formája egyre inkább elterjedt az elmúlt években, ez a pszichológusok részéről is bizonyos értelemben új képességeket és készségeket igényel, amelyek fejlesztését különböző, specifikusan ezzel a tevékenységgel kapcsolatos szakmai anyagok és kézikönyvek hivatottak támogatni.
Az online pszichológiai támogatás egyik nagy előnye, hogy nincsen helyhez kötve, vagyis nagy szabadságot biztosít azoknak, akik valamilyen oknál fogva nem tudják személyesen felkeresni a pszichológust. Egyes szerzők szerint, az online térben való kommunikációt sokak akár biztonságosabbnak is megélhetik a személyesnél, ez pedig segíti a szakember és a hozzá forduló személy közötti, az eredményes együttműködéshez szükséges kapcsolat kialakulását.
Aki esetleg személyesen nehezen nyílik meg, annak tehát az elköteleződését segítheti az online térben való kommunikáció.
Forrás: https://mindsetpszichologia.hu/2020/03/22/otthon-sem-hagyunk-cserben-az-online-pszichologiai-tanacsadas-elonyei/
Felhasznált irodalom:
Amichai-Hamburger, Y., Klomek, A. B., Friedman, D., Zuckerman, O., és Shani-Sherman, T. (2014). The future of online therapy. Computers in Human Behavior, 41, 288-294.
Ardi, Z., Putra, M. R. M., és Ifdil, I. (2017). Ethics And Legal Issues In Online Counseling Services: Counseling Principles Analysis. Jurnal Psikologi Pendidikan Dan Konseling: Jurnal Kajian Psikologi Pendidikan Dan Bimbingan Konseling, 15-22.
Barak, A., Hen, L., Boniel-Nissim, M. és Shapira, N. (2008). A Comprehensive Review and a Meta-Analysis of the Effectiveness of Internet- Based Psychotherapeutic Interventions. Journal of Technology in Human Services, 26(2-4), 109-160.
Goldsmith, B. (2013). Don’t Bury Your Feelings. Being in touch with your emotions will make you a better person. Psychology Today.
Greenberg, L. S. (2004). Emotion–focused therapy. Clinical Psychology & Psychotherapy: An International Journal of Theory & Practice, 11(1), 3-16.
Korb, A. (2015). The Upward Spiral: Using Neuroscience to Reverse the Course of Depression, One Small Change at a Time. New Harbinger Publications.
Kraus, R., Stricker, G., és Speyer, C. (Eds.) (2010). Online counseling: A handbook for mental health professionals. Academic Press.
Merchant, J. (2016). The use of Skype in analysis and training: a research and literature review. Journal of Analytical Psychology, 61(3), 309-328.
Rock, D. (2010). Your brain at work: Strategies for overcoming distraction, regaining focus, and working smarter all day long. Harper Business.
Wantland, D. J., Portillo, C. J., Holzemer, W. L., Slaughter, R., és McGhee, E. M. (2004). The effectiveness of Web-based vs. non-Web-based interventions: a meta-analysis of behavioral change outcomes. Journal of medical Internet research, 6(4), e40.
