29/06/2026
Az elmúlt pár hétben több megkeresés is érkezett azzal kapcsolatban, hogy mit csináljunk, ha a gyermek maszturbál.
Először is: ne aggódj! Az önkielégítés a pszichosz*****is fejlődés természetes része lehet, és sok kisgyermeknél megfigyelhető.
A legtöbb esetben nem okoz semmilyen fizikai sérülést, és NEM jelenti azt, hogy a gyermekből később "perverz" felnőtt lesz (igen, ezt többször is megkérdezték már tőlem).
A kisgyermekek többsége ráadásul nem sz*****is vágyból érinti magát. Egyszerűen azért, mert kellemes érzés, megnyugtatja, segít az elalvásban, unatkozik vagy éppen kíváncsi a saját testére. A felnőttek által ismert sz*****is jelentést ilyenkor még nem kapcsolják ehhez.
Ha azonban túlreagáljuk ezt a viselkedést, a gyermek könnyen azt hiheti, hogy valami rosszat tett. Ez szégyenérzethez, bűntudathoz és később akár sz*****is gátlásokhoz is vezethet.
Mit tegyél?
🎈 Legyenek reális céljaid!
Azt nem fogod tudni megakadályozni, hogy időnként magához nyúljon. Azt viszont meg tudod tanítani neki, hogy ezt hol illik tenni.
Például mondhatod így:
"Tudom, hogy jó érzés megérinteni a testedet, de ezt nem szoktuk mások előtt csinálni. Ha szeretnéd, a szobádban vagy a fürdőszobában van ennek a helye."
🎈 Altatáskor próbáld ignorálni!
Ne kérdezgesd, hogy hol vannak a kezei és ne kommentáld, éppen mit csinál.
🎈 Legyen több "bújós idő"!
Előfordulhat, hogy a gyermeknek egyszerűen több testi közelségre, ölelésre, kapcsolódásra van szüksége. A biztonságos testi kontaktus sokszor önmagában is csökkenti ezt a viselkedést.
🎈 Tartsd tiszteletben az intim terét!
Ha tudod, hogy például elalvás előtt ezért szeret egyedül lenni vagy felvesz egy bizonyos testhelyzetet, ne zavard meg feleslegesen és ne szólj rá.
🎈 Ne feledkezz meg a mindennapi szükségletekről sem!
Néha az unalom, a fáradtság, a stressz vagy a kevés mozgás is hozzájárulhat ahhoz, hogy gyakrabban jelentkezzen ez a viselkedés. A sok szabad játék, a mozgás, a közös programok és a kiszámítható napirend önmagukban is segíthetnek.
Mit NE tegyél?
❌ Ne a megszüntetés legyen a célod, hanem a megfelelő hely és idő megtanítása.
❌ Ne kiabálj vele.
❌ Ne szégyenítsd meg.
❌ Ne címkézd a viselkedését ("csúnya", "undorító", "rossz").
❌ Ne büntesd miatta.
❌ Ne kelts benne bűntudatot a saját teste miatt.
Mi a helyzet az óvodával?
Ugyanezeket az elveket alkalmazzuk.
A pedagógusok ilyenkor általában finoman elterelik a gyermek figyelmét egy másik tevékenység felé.
Például:
"Figyelj rám, Julcsika! Gyere, szeretném, ha segítenél nekünk!"
Ha szükséges, egy kézmosás vagy egy másik feladat is segíthet kizökkenteni.
Fontos, hogy az óvoda és a szülők hasonló módon reagáljanak, hiszen a következetesség biztonságot ad a gyermeknek.
Mikor érdemes szakemberhez fordulni?
Az önkielégítés önmagában nem kóros.
Érdemes azonban gyermekorvossal vagy gyermekpszichológussal konzultálni, ha
• hirtelen nagyon gyakran jelentkezik, és szinte minden tevékenységet háttérbe szorít;
• fájdalommal, sérüléssel vagy vérzéssel jár;
• a gyermek kényszeresen végzi, és nagyon nehéz kizökkenteni belőle;
• más aggasztó tünetek is megjelennek (például erős szorongás, regresszió vagy életkorához képest szokatlan sz*****is ismeretek);
• felmerül a bántalmazás vagy a nem megfelelő sz*****is tartalmakkal való találkozás gyanúja.
Fontos tudni, hogy az önkielégítés önmagában nem bizonyítéka a sz*****is bántalmazásnak. Ugyanakkor, ha a viselkedés hirtelen megváltozik, nagyon intenzívvé válik vagy más figyelmeztető jelekkel társul, mindenképpen érdemes szakember segítségét kérni.
Végül szeretnék még egy dolgot hangsúlyozni: a legtöbb kisgyermek néhány év alatt magától megtanulja, hogy vannak olyan dolgok, amelyek a saját intim szférájába tartoznak. Ebben nem a tiltás, hanem a nyugodt, következetes és szégyenítésmentes szülői hozzáállás segít a legtöbbet.
📞 Gyermeknevelési konzultációval kapcsolatban az alábbi telefonszámon vagyok elérhető:
+36 20 346 7350
