09/09/2026
Nahát, akkor bodzalekvár...💜
A bodzabogyó nem mindenkinek ízlik önmagában és mivel alacsony pektintartalmú is, a lekvár megfelelő állagának és ízének elérése érdekében érdemes más gyümölcsökkel keverni azt: alma, szilva lehet elsősorban alkalmas, de bolti pektinnel is sűríthetjük a készülő finomságot, ha az szimpatikusabb.
A bogyók éretlenül és nyersen enyhén mérgezőek (az érettek kevésbé, mint a zöldek és elsősorban emésztőrendszeri tüneteket okoznak), ezért csak az érett, sötét és szárról könnyen legördülő bogyókat használjuk a biztonság kedvéért. Ezeket a sötét bogyókat is legalább 20 percig főzzük, mielőtt passzíroznánk és üvegekbe töltenénk a desszertet. A fürtről villával, vagy erre dedikált fésűvel pergetik le többen a szemeket, én szeretem kézzel ösztönözni őket: ami - akárcsak a málna vagy a szeder esetében - könnyen legördül, az már biztosan érett. Érdemes kesztyűt húzni a mutatványhoz...😉
Passzírozásra elsősorban biztonsági okokból van szükség: a mag is tartalmaz mérgező vegyületeket, amelyek hőkezelés hatására nagyrészt lebomlanak. Másodsorban: van, aki nem szereti a magokat a lekvárban - ez gusztus dolga, kár rajta vitatkozni.
A recept nem saját, én is a neten találtam és a plusz pontokat a fűszerezés miatt kapta: a rozmaring nagy kedvenc nálunk.
Recept (3-5 db kis üveghez):
500g bodza bogyó
200g cukor
1 tk fahéj (elhagyható)
2 tk őrölt szegfűszeg (elhagyható)
2 ág friss rozmaring apróra vágva (elhagyható)
1 tk. pektin (dzsem állaghoz inkább 2-3 tk.) vagy 1-2 db közepes méretű alma
Egészségetekre! 😋
Extra tipp: a bodza minden zöld része mérgező, permakultúrában, biogazdálkodásban főzetét rovarirtóként használják, a bokor közelsége pedig serkenti a komposztálódás folyamatát (érdemes komposzthalom mellé ültetni).
(Fotózni nem volt időm, a kép a Wikipédia szócikkéből származik.)
Bővebb információ:
[email protected]
+36(30)1604855..vagy az oldalnak küldött üzenetben.
