Balogh Adrienn - manuálterapeuta gyógytornász

02/09/2026

Ha most kezded, nem vagy béna, elkésve vagy kevés. Egyszerűen kezdő vagy. Mindenki volt az, még az is, aki ma magabiztosan edz, ismeri a gyakorlatokat és pontosan tudja, mit csináljon. Senki nem úgy született, hogy szabályosan guggolt, értette a terhelést, és könnyedén végigcsinált egy 40 perces edzést.

A képeken általában csak az eredményt látjuk. Azt viszont ritkán, hogy valaki hány megszakított éjszaka, túlórázott nap, gyerekbetegség, szorongás vagy sikertelen újrakezdés után jutott el odáig. Könnyű azt gondolni, hogy másoknak egyszerűbb. Pedig rengeteg nő próbál pontosan ugyanazokkal az akadályokkal haladni, mint te. Nem vagy egyedül az időhiánnyal, a fáradtsággal, a bizonytalansággal vagy azzal az érzéssel, hogy mindenki téged néz majd.

Valószínűleg nem néznek. A legtöbben a saját ismétléseikkel, légszomjukkal és belső kétségeikkel vannak elfoglalva. Ha pedig otthon edzel, még ennyi néződ sincs. Csak te, az aktuális állapotod és a lehetőség, hogy ma egy kicsit többet tegyél magadért, mint tegnap.

És tisztázzunk valamit: nem leszel rossz szülő attól, hogy kérsz magadnak 30–40 percet. Nem hagyod cserben a családodat, és nem vagy önző. A gyerekeidnek nem egy állandóan kimerült, mindenkit maga elé helyező szülőre van szükségük. Olyan példára is szükségük van, aki megmutatja, hogy az egészség, az önmagunkról való gondoskodás és a saját határok tisztelete fontos.

Ez a 30–40 perc nem feltétlenül elvesz a közös időből. Segíthet abban, hogy több energiád, türelmed és erőd maradjon arra, ami utána következik. Nem kell hozzá tökéletes napirend. Néha korábban kelsz, néha este fér bele, máskor félbeszakítanak. Ettől még számít.

Kezdőnek lenni nem szégyen. Segítséget kérni nem gyengeség. Időt kérni magadnak nem önzőség. Az első edzésednek pedig nem kell látványosnak lennie. Elég, ha megtörténik.

Minden eredmény mögött vannak csaták, amelyeket mások nem látnak. Te tudod, mit cipelsz magaddal. Légy büszke arra, hogy ennek ellenére is elindulsz.

A sikeres életmódváltás itt kezdődik!©

Sasa

19/08/2026

12/08/2026

Az egyik legnagyobb tévhit az edzőtermek világában az, hogy mindenki téged figyel. Hogy mindenki azt nézi, mekkora súlyt emelsz, milyen a tested, vagy mennyire vagy kezdő. Hadd áruljak el valamit. Az emberek többsége a saját edzésével van elfoglalva. Sokkal kevésbé érdeklik a te súlyaid, mint azt gondolnád.

A valódi kérdés nem az, hogy ma hány kilót nyomsz fekve, hanem az, hogy milyen ember szeretnél lenni húsz vagy harminc év múlva. Olyan, aki segítség nélkül fel tud állni egy székről? Aki fájdalom nélkül fel tud menni a lépcsőn? Aki képes játszani az unokáival, kirándulni, bevásárolni és önálló életet élni? Az edzőteremben valójában nem a következő nyárra készülsz, hanem a következő évtizedeidre.

Sokan azért nem mernek elkezdeni edzeni, mert zavarja őket, hogy csak kis súlyokat tudnak megemelni. Pedig minden erős ember pontosan ugyanott kezdte. Senki sem úgy született, hogy száz kilókat emel. A különbség csak annyi, hogy ők nem hagyták, hogy az egójuk irányítsa őket. Elfogadták, hogy a fejlődés mindig az első ismétléssel kezdődik.

Sem az izom, sem az önbizalom nem egyik napról a másikra épül fel. Mindkettő abból születik, hogy újra és újra megjelensz, akkor is, amikor nem érzed magad erősnek. A tested nem azt jegyzi meg, mekkora súlyt emeltél egyetlen alkalommal. Azt jegyzi meg, hogy hónapokon és éveken keresztül következetesen dolgoztál.

Ne akarj ma lenyűgözni senkit. Építs olyan testet, amely húsz év múlva is kiszolgál, mert az igazi siker nem az, hogy hányan néznek rád az edzőteremben, hanem az, hogy idős korodban is szabadon, fájdalom nélkül élheted az életed.

A sikeres életmódváltás itt kezdődik!©

Sasa

21/05/2026

Az emberek többsége nem azért nem tud lefogyni, mert nincs elég információja, hanem mert túl bonyolulttá teszi az egészet.

Tökéletes étrendeket keresnek, komplex edzésterveket, extra szabályokat, kalóriaszámoló appokat, csodamódszereket és közben teljesen elvesznek a káoszban.

Pedig a fogyás alapjai elképesztően egyszerűek.

Mozogj többet.
Egyél normálisan.
Legyél következetes.

Ennyi.

A probléma az, hogy az emberek gyakran olyan rendszert próbálnak követni, amit a való életük mellett képtelenek fenntartani, mert túl szigorú, időigényes és mentálisan kimerítő. Ezért omlik össze pár hét után az egész.

A valódi siker nem a legbonyolultabb tervből jön, hanem abból, amit hosszú távon is képes vagy követni.

Egyszerű ételek, amiket könnyű elkészíteni. Egyszerű edzések, amiket nem utálsz. Egyszerű rutinok, amiket stresszes napokon is meg tudsz csinálni.

Amikor leegyszerűsíted az életedet, sokkal könnyebb következetesnek maradni és hosszú távon a következetesség mindig erősebb, mint a tökéletesség.

A sikeres életmódváltás itt kezdődik!©

Sasa

15/05/2026

A szakmámban a megelőzés fogalma sokszor szóba kerül, de miért is érdemes és hogy lehetséges bizonyos mozgásszervi negativumok megelőzése? 🧐

Itt jön képbe az idő múlása aminek vasfoga testünket sem kíméli.

Sokan úgy gondolják, hogy az öregedés egyik napról a másikra történik. Valójában azonban a testünk évtizedről évtizedre, fokozatosan változik.
Az izmok, az ízületek, a porcok, az inak és a csontok mind alkalmazkodnak ahhoz, hogyan használjuk – vagy éppen mennyire nem használjuk – őket.
Az idő múlása természetes folyamat, de a hanyatlás mértéke nagyrészt attól függ, mennyire maradunk aktívak és mennyire vagyunk hajlandóak belátni, hogy muszáj használjuk testünket annyira amennyire szeretné.

🔹 30 éves kor után – Az első csendes változások.

Harminc éves kor körül a szervezet még rendkívül jól regenerálódik, de már megindulnak azok a folyamatok, amelyek később egyre látványosabbá válnak.
Az izomtömeg lassan csökkenni kezd.
Az anyagcsere fokozatosan lassul.
A kollagéntermelés mérséklődik.
Az ízületi porc víztartalma csökken.
A regeneráció hosszabb időt vesz igénybe.
Ezek a változások alig észrevehetők, de hosszú távon meghatározzák a mozgásszervi egészséget.

🔹 40 éves kor után

A rugalmasság és stabilitás csökkenése
Negyven felett egyre gyakoribbá válik a reggeli merevség, a hát- és nyakfájdalom, valamint az ízületek terhelés utáni érzékenysége.
Az izomerő fokozatosan csökken.
Az inak kevésbé rugalmasak.
A porc kopásának jelei megjelenhetnek.
A hormonális változások lassítják a regenerációt.
A testtartási problémák hangsúlyosabbá válnak.

🔹 50 éves kor után

A szarkopénia felgyorsul.
Ötven éves kor után az életmódtól függően jelentősen csökkenhet az izomtömeg és az erő.
Az izomvesztés felgyorsul.
Az egyensúly romlik.
Az ízületek mozgástartománya szűkül.
A csontsűrűség csökkenni kezd.
Gyakoribbá válik az Arthrosis.

🔹 60 éves kor után

Az önállóság kulcsa az izomerő.
Hatvan felett az izomerő már nem csupán esztétikai kérdés, hanem a mindennapi élet alapja.
Nehezebbé válik a lépcsőzés és a felállás.
Csökken a reakcióidő.
Nő az elesések kockázata.
A porc regenerációs képessége mérséklődik.
Az ízületi fájdalmak gyakoribbá válhatnak.

🔹 70 éves kor után

A mozgás az életminőség záloga.
Hetven éves kor után a mozgásképesség közvetlenül befolyásolja az önállóságot és az életminőséget.
Az izomerő jelentősen csökkenhet.
A koordináció és az egyensúly romolhat.
A csontok törékenyebbé válhatnak.
Az ízületek merevebbé válhatnak.
A rendszeres mozgás továbbra is képes javítani a funkciókat.

Az öregedés természetes, de a leépülés üteme nagymértékben befolyásolható.
Az izomzat bármely életkorban képes alkalmazkodni, de nem mindegy, hogy az évtizedek alatt mennyire szoktattuk hozzá a terhelésekhez.
Izületeink a megfelelő terhelésre pozitívan reagálnak és a rendszeres mozgás csökkentheti a fájdalmat, javíthatja az egyensúlyt, és segíthet megőrizni az izom állóképességét.
Nem az életkor dönti el, mire képes a tested. Sokkal inkább az, hogy mennyire használod.

Mozogj ma azért, hogy 10–20 év múlva is könnyedén kelhess fel, járhass lépcsőn, és élhesd az életed teljes értékűen.

Mozgásban az élet! 💚

Üdv

Balázs

01/05/2026

A térd nem bűnös – csak elszenvedi, amit a test többi része elront.

A legtöbb ember akkor kezd el foglalkozni a térdével, amikor már baj van: fáj lépcsőzésnél, roppan a guggolásban, szúr futás közben, vagy meghúzódik egy rossz lépés után. A figyelem ilyenkor természetesen a térdre irányul, és kézenfekvő azt gondolni, hogy maga az ízület „romlott el”. Pedig a térd ritkán hibázik önmagában. A térd nem egy önálló, döntéshozó szereplő; inkább egy végrehajtó, amely azt teszi, amit a test többi része enged és diktál neki. Ha pedig hibázik, azért általában mások felelősek.

A mozgásrendszerünk egy logikus, váltakozó struktúrára épül: vannak ízületek, amelyeknek alapvetően mozognia kell (mobilitás), és vannak, amelyeknek stabilnak kell lenniük (stabilitás). A boka mobil, a térd stabil, a csípő mobil, a gerinc alsó szakasza stabil, a mellkasi rész mobil, a váll mobil, és így tovább. Ha egyetlen ilyen láncszem kilép a szerepéből, a soron következő ízület próbálja meg pótolni a hiányt. Ez a kompenzáció törvényszerű, de mindig drágán fizet érte a test: mikrosérülésekkel, túlterheléssel, mozgáshibákkal és végül fájdalommal. A térd pedig pont egy ilyen középső láncszem: mindkét oldalról elvárások és erők dolgoznak rajta, a legkisebb eltérés pedig azonnal rajta csattan.

Ezért van az, hogy sokszor tökéletes térdízületi mozgástartomány mellett is jelen van a fájdalom, és hogy nem a térdben rejtőzik a probléma, hanem távolabb. A boka merevsége például akadályozza a guggolást és a futást, ezért a térd próbálja kompenzálni a hiányzó mozgást. Ilyenkor a térd olyan irányú terhelést kap, amelyre nem tervezték: csavaró erőt, oldalirányú elmozdulást, túlzott terhelést. Ugyanez igaz fordítva is: ha a csípő nem mozog megfelelően, ha a farizom nem dolgozik, ha hiányzik a rotációs kontroll, a térd kénytelen átvenni olyan feladatokat, amelyek soha nem tartoztak hozzá. A térd nem akar csavarodni. Nem akar oldalirányban mozogni. Nem akarja stabilizálni a törzset. Mégis kénytelen, ha a lánc más tagjai nem végzik a dolgukat.

A mozgásminták vizsgálatára épülő rendszerek – mint például az FMS – pontosan ezt mutatják meg: a térdsérülés nem lokális probléma, hanem mintahiba. Guggolásnál a térd befelé esik, egy lábon állva a csípő billeg, járás közben a boka nem gördül, futás közben a lépés keményen csattan. Ezek nem térdhibák, hanem mozgáshibák, amelyek végül a térdben csapódnak le, mert ott a legkisebb a mozgástér, ott a legnagyobb a teher, és ott „látszik legjobban”, hogy valami nincs rendben.

A térdsérülések három nagy csoportja valójában ugyanarra vezethető vissza. A kompressziós sérülések – például amikor ugrás után „beleszúr” a térd – gyakran a boka hiányzó mozgástartományából erednek. A csavaró sérülések – azok, amelyeknél valaki azt mondja: „rosszul léptem, kiment a térdem” – szinte mindig a csípő rotációs kontrolljának gyengeségéből indulnak ki. A túlhasználatos sérülések, a patella körüli fájdalmak, az ínhüvelygyulladások pedig egyszerűen abból fakadnak, hogy a térd túl sokszor próbál helyettesíteni egy mellette lévő ízületet. Nem arra tervezték, hogy folyamatosan stabilizáljon. Nem arra, hogy folyamatosan csavarjon. Nem arra, hogy a váll vagy a törzs hibáit is ő védje ki mozgás közben.
( Természetesen előfordulnak valódi térd eredetű problémák is: Osgood-Schlatter,
patella alaki eltérések, traumás meniscus sérülés.)

A test számára minden mozdulat egy teljes láncolat. Ha ez a láncolat bárhol megszakad, a terhelés nem tűnik el; átkerül a következő pontra. Ezért van az, hogy a térd fájdalma gyakran a bokában kezdődik. Vagy a csípőben. Vagy a törzs stabilitásában. A térd maga ritkán beteg, inkább szenvedő fél. Egy olyan ízület, amely kénytelen olyan mozgást felvenni, amely számára biomechanikailag kedvezőtlen. A fájdalom ilyenkor nem jelenti azt, hogy a térd gyenge. A fájdalom azt jelenti, hogy a térd túl sokáig volt egyedül a frontvonalban.

A megoldás ezért soha nem az, hogy kizárólag a térdet kezeljük. A valódi javulás ott kezdődik, amikor visszaadjuk a bokának a mozgékonyságát, a csípőnek az erőt és a stabilitást, a törzsnek a tartást. Amikor a mozgásmintákat újratanuljuk: hogyan állunk egy lábon, hogyan lépünk, hogyan guggolunk, hogyan futunk, hogyan irányítjuk a testünket a tér minden síkjában. Amikor a térd nem kényszerül többé olyan feladatokra, amelyek nem az ő feladatai. Amikor nem ő próbálja megmenteni a helyzetet minden mozdulatnál. Amikor a lánc végre úgy működik, ahogy a természet megtervezte.

A térd tehát nem bűnös. A térd egy áldozat, amely hűségesen próbál helytállni akkor is, amikor a körülötte lévő ízületek már feladták. A valódi térdvédelem nem krémekben, nem jegelésben és nem izolált erősítésben rejlik, hanem abban, hogy visszaadjuk a testnek az eredeti mozgáslogikáját. Ha ezt helyreállítjuk, a térd magától rendeződik; gyakran kevesebb törődést igényel, mint gondolnánk.

A térdsérülésekből akkor lesz tartós gyógyulás, ha a térdet nem önálló problémaként kezeljük, hanem a mozgáslánc részeként. Ha felismerjük: nem ott van a hiba, ahol a fájdalmat érezzük. A térd csupán jelzőfény. A motorháztetőt viszont máshol kell felnyitni.

17/03/2026

⏰ NAPI PÁR PERC MOZGÁS CSÖKKENTHETI A RÁK KOCKÁZATÁT!
Nem sok félelmetesebb betegség van, mint a rák.
Szerintem nem vagyok egyedül azzal, hogy bármit megtennék, hogy elkerüljem.
Hallottál már róla, hogy vannak olyan daganattípusok, amelyek összefüggést mutatnak a fizikai aktivitással? Ilyenek a vastagbélrák, a mellrák, a méhtestrák – csak hogy a leggyakoribbakat említsem.
A JAMA Oncology c. tudományos folyóiratban megjelent egy igen figyelemre méltó tanulmány, melyben 6-7 éven keresztül követték több mint 22 000 ember napi aktivitását és ugyanezen egyének rákos megbetegedéseinek előfordulását.
Fontos, hogy nem az edzéseket figyelték, hanem a mindennapos mozgásokat és aktivitásokat.
Döbbenetes eredményeket regisztráltak:
⏰ Azok között, akik naponta 3-4 percnyi magas intenzitású tevékenységet végeztek, a rákos megbetegedések előfordulása 17-18%-kal csökkent.
⏰ Azok között pedig, akik naponta 4,5 percre belementek a magas intenzitásba, 31-32%-kal csökkent a daganat előfordulása.

Milyen tevékenységek voltak ezek?
➡️ lépcsőn járás
➡️ emelkedőn felfelé erőltetett gyaloglás
➡️ nehéz táskák cipelése
➡️ futás egy kisgyerek után stb.

❗️ A több mint 22 000 fős vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy a magas intenzitású napi tevékenységek kis mértékű (párperces) gyakorlása a rákos megbetegedések alacsonyabb kockázatával jár együtt. Ez az aktivitási forma ígéretes beavatkozás lehet a rákmegelőzés terén azoknál a csoportoknál, akik szabadidejükben nem tudnak vagy nem akarnak tervezett testmozgást (edzést) végezni.

🙌 Oszd meg, hogy minél több ismerősödnek, barátodnak segíthess vele!

Forrás:
Stamatakis E, Ahmadi MN, Friedenreich CM, et al. Vigorous Intermittent Lifestyle Physical Activity and Cancer Incidence Among Nonexercising Adults: The UK Biobank Accelerometry Study. JAMA Oncol. 2023;9(9):1255–1259.

04/03/2026

💦 MOTION IS LOTION – REST IS RUST! 💥
Magyarul nem annyira frappáns, mint angolul, de ugyanannyira igaz! Valami olyasmi, hogy: a mozgás beolajoz, a tétlenséggel berozsdásodsz.

Az a helyzet, hogy úgy vagyunk kitalálva, hogy amikor mozgunk, a testünk több folyadékot mobilizál, illetve a meglévő folyadékok viszkozitását (sűrűségét) is csökkenti, így mindenünk könnyebben mozog.
👉 Egyrészt az ízületekben lévő, nyugalmi helyzetben sűrű folyadék pár másodperccel (!) a mozgás megkezdése után elkezd felhígulni, mintha a málnaszörpöt felöntenéd vízzel, és máris gördülékenyebbé válik a mozgás az ízületben.
👉 Másrészt a testünkön sok rétegben elhelyezkedő izmok, szövetek között is folyadék van, hogy ne tapadjanak össze és ez a folyadék is hígabbá válik mozgás hatására, így az egyes rétegek egymáson való elcsúszása is akadálytalanabbá válik.
👉 A kötőszövet alapállományának pedig van egy úgynevezett tixotróp tulajdonsága, amit azt jelenti, hogy hőhatásra, illetve nyíróerő hatására a benne lévő molekulák (pl. hyaluron) egymáshoz kötődése fellazul, az általuk alkotott térhálós szerkezet is lazább lesz és egy irányba (a mozgás irányába) orientálódnak, a belső kölcsönhatások gyengülnek, könnyebben deformálhatóvá válik a szövet.
A mozgással ilyen nyíróerőket hozunk létre, illetve az izomműködés ugye hőtermeléssel is jár, tehát amikor mozogsz, a kötőszöveted a fenti események folytán lazább és nyújthatóbb lesz, ezáltal a mozgásod könnyedebb.

Ha nem mozogsz, ezek a folyamatok nem történnek meg és
⬇️ az ízületi folyadék sűrű és kevés lesz, az ízületi mozgás nem esik annyira jól,
⬇️ az ízületi porc sem jut kellő tápanyaghoz,
⬇️ az egyes izomrétegek közötti folyadék sűrű marad és az elcsúszás nehézkesebb lesz,
⬇️ a kötőszöveteid kevésbé nyújthatóak, feszesebbek lesznek, inkább akadályoznak a mozgásban, mint segítenek.

Hosszú távon pedig:
💥 porckopás és ízületi mozgásbeszűkülés alakul ki,
💥 ez idővel fájdalmas is lesz,
💥 a mozgás egyre nehézkesebb, fárasztóbb lesz,
💥 a szövetek merevebbek és fájdalmasabbak lesznek,
💥 a mozgást érzékelő receptorok is beszorulnak a feszes szövetekbe, így a mozgáskoordináció, egyensúly is romlik.

Szóval MOZOGJ!
Bármit, csak hagyd, hogy a szervezeted végezze a dolgát.
✅ Higítsa a folyadékokat az ízületben és a szövetek között.
✅ Lazítsa a kötőszöveteidet.

💦A mozgás a legjobb testápoló!

25/02/2026

Nem is hinné az ember milyen szinten tesz az egészsége ellen azzal, hogy minden nap 8 órát ül egy asztalnál és nyomkodja a laptopot.

Ha sokat ülsz, a farizmok (gluteusok) könnyen „kikapcsolnak” ezt nevezik gluteális amnéziának.
Emiatt különösen fontos, hogy tudatosan mozgasd és aktiváld őket.

Íme a fő okok:

🪑 1. Ülés = inaktív farizom

Hosszú ülés során a farizmok megnyúlt, passzív állapotba kerülnek, miközben a csípőhajlítók megrövidülnek. Ez felborítja az izomegyensúlyt, és romlik a medence kontrollja
csökken a csípő stabilitása.

🦵 2. A farizom védi a derekad és a térded
A nagy farizom (gluteus maximus) kulcsszerepet játszik:

👉a csípőfeszítésben
👉a derék tehermentesítésében
👉a térd megfelelő tengelyének megtartásában.

Ha nem dolgozik megfelelőképpen a derék izmai (gerincmerevítők) túlterhelődnek.

Ezért a térd befelé dőlhet nő a derék- és térdfájdalom esélye.

🚶 3. Mozgásminták romlanak

Inaktív farizmok esetén pl a lépcsőzésnél, guggolásnál
járás közben, más izmok (comb elülső része, derék) átveszik a munkát, ami hosszú távon fájdalomhoz vezet.

⚡ 4. Vérkeringés és idegi kapcsolat

A farizmok mozgatása javítja a vérkeringést az alsó végtagban, segít fenntartani az ideg–izom kapcsolatot és csökkenti a zsibbadás és merevség érzését ülés után.

🧠 5. „Felébreszted” a tested

Nem beszélve arról, hogy ha a farizmok aktívak jobb a testtartás,hatékonyabb a mozgás
kisebb a sérülésveszély.

Az elmúlt évek szakmai tapasztalata alapján az a véleményem, hogy aki nem akarja idősebb korára elszenvedni azokat a fájdalmakat amiket az ülőmunka szép lassú, mozgásszervileg "bomlasztó" hatása elér, akkor értse meg, hogy AKI SOK ÓRÁT ÜL NAPONTA ANNAK MINIMUM FÉL ÓRÁT KÉNE MINDEN NAP TESTTARTÁS JAVÍTÁSSAL FOGLALKOZNI .❗️

Tudom ez rosszul hangzik de ha ez elmarad ne csodálkozzunk ha a test megunja és benyújtja a számlát.

Üdv

Balázs

07/01/2026

GERINCBARÁT HÓLAPÁTOLÁS!
A hólapátolás sajnos kedvez a derékfájások és a porckorongsérv kialakulásának. Az ok egyszerű: a helytelen tartásban végzett terhelés! Ha a hátadat domborúan tartod (hajolsz előre – 1. kép), a csigolyák hátul kinyílnak és a porckorong kocsonyás magja hátrafelé tolódik. Ha mindehhez még egy nagy súlyt is emelsz (hóval teli lapát), az megsokszorozza az erőt, ami kifelé tolja a kocsonyás magot. Majd még rá is csavarsz (odalra kidobod a havat), ami nyírja a porckorongokat. Tehát minden egyes lapáttal egy kicsit közelebb visz a porckorongsérvhez!
MEGOLDÁS:
1. Állj széles terpeszben, ezzel megnöveled a stabilitásodat, hiszen az alátámasztási felületed nagyobb lesz!
2. Ne a gerincedet használd, hanem a combjaidat! Hajlítsd a térded, mikor a lapátot a hó alá tolod, majd emeléskor a térdedet nyújtsd!
3. A hátadat végig tartsd egyenesen: főleg az emelésnél és amikor oldalra csavarod a törzsed, hogy kidobd a havat az út szélére!
4. Emelésnél feszíts rá a hasizmokra, ezek megfeszítik hátul a deréknál futó erős izompólyát, melynek feladata az ágyéki gerinc védelme (mint a súlyemelőkön a vastag öv).

És még egy fontos dolog: gyakran a nap első feladata a hólapátolás, rögtön ébredés után. Ekkor azonban a porckorongok sérülékenyebbek, hiszen éjszaka feltelnek folyadékkal, ami feszíti őket, így a sérülésveszély is nagyobb. Érdemes felkelés után egy félórácskát tenni-venni-jönni-menni a lakásban és csak utána nekilátni a kényszeredzésnek odakint!
Egyébként a hólapátolás kiváló testedzés, ha a fentieket betartod, kifejezetten jót teszel vele magadnak :)))