Gyógytorna Gyöngyös Nagy Szilvia gyógytornász

10/09/2026

‼️‼️‼️‼️‼️

Nagyon fontos!! Nézz utána mindig, hogy milyen szakemberhez jelentkezel be és milyen problémával!

Kriston Andrea negyven éve kezdett el a medencefenék tudatos tréni...

28/08/2026

A csodálatos, lenyűgöző fascia!!!
Figyeld, érzékeld!

„Azt mondták, csak beképzelem a fájdalmat” – suttogta remegő hangon egy fiatal anya Ida Rolf szerény rendelőjében az 1940-es évek végén. „Azt tanácsolták, pihenjek többet, fogyjak le egy kicsit, vagy keressek fel egy pszichiátert. De már a saját gyermekemet is alig bírom felemelni.”

Ida nyugodtan, együttérzőn nézett rá.

„A tested nem hazudik neked” – mondta halkan. „A fájdalmad valóságos. Meg fogjuk találni, honnan ered.”

Ida Pauline Rolf nem volt orvos, de kivételes tudós volt. 1920-ban a Columbia Egyetemen az első nők egyikeként szerzett doktori fokozatot biológiai kémiából, majd a tekintélyes Rockefeller Intézetben végzett magas szintű kutatómunkát.

Amikor azonban ő és a gyermekei is súlyos, tartós fájdalmakkal kezdtek küzdeni, a korabeli orvoslás nem tudott valódi magyarázatot adni. A röntgenfelvételek nem mutattak eltérést, a véreredmények rendben voltak. Az orvosok félresöpörték a panaszait, és finoman arra célozgattak, hogy az egész talán csak lelki eredetű.

Ida nem törődött bele. Tudósként az emberi test egy olyan részét kezdte vizsgálni, amellyel akkoriban az orvosi egyetemeken alig foglalkoztak: a fasciát, vagyis az izompólyát.

Ez az erős, hálószerű kötőszövet minden izmunkat, csontunkat, szervünket és idegünket körülveszi. A múlt század közepén a sebészek egyszerűen átvágták, majd félredobták, mintha csupán a test fölösleges csomagolóanyaga volna. Ida azonban felismerte, hogy ennél sokkal többről van szó.

A fascia élő, folyamatosan változó szövet. Magában őrizheti a tartós terhelés, a rossz testtartás és a régi sérülések nyomait. Ha megfeszül és összehúzódik, kibillentheti az egész testet a természetes egyensúlyából. Mély, kínzó fájdalmat okozhat úgy, hogy abból egy egyszerű röntgenfelvételen semmi sem látszik.

Ida ezért olyan kézzel végzett kezelési módszert dolgozott ki, amelynek célja e sűrű szövet nyújtása, átrendezése és felszabadítása volt. Strukturális Integrációnak nevezte el, a világ azonban később Rolfing néven ismerte meg.

Egyre több nő kereste fel. Anyák, nagymamák és dolgozó asszonyok, akiknek a fájdalmát éveken át stresszel, hormonokkal vagy túlérzékenységgel magyarázták. Ida nem legyintett rájuk. Mindegyiküket végighallgatta.

Ida nem csodákat ígért, hanem figyelt, kérdezett és kutatott. Komolyan vette azt a fájdalmat, amelyet mások túl sokszor egyszerűen megkérdőjeleztek.

A kezelés nem hasonlított egy kellemes, lazító masszázshoz. Mély, erőteljes nyomással próbálta fellazítani az évek, olykor évtizedek alatt megmerevedett szöveteket. A páciensek közül sokan sírtak vagy remegtek a kezelőágyon, miközben lassan oldódni kezdett bennük a régóta hordozott testi és lelki feszültség.

Amikor azonban felálltak, a változás gyakran szembetűnő volt. Lejjebb ereszkedett a válluk, kiegyenesedett a tartásuk, és az évek óta velük élő fájdalom enyhült, néha teljesen el is tűnt.

Az orvosi világ egy része élesen támadta Idát. Csalónak és kuruzslónak nevezték, az embereket pedig óvták a még nem bizonyított módszerétől. Könnyű volt félresöpörni őt: nőként a merev orvosi rendszeren kívül dolgozott, és éppen azoknak hitt, akikről a hagyományos gyógyítás már lemondott.

Ida mégsem hátrált meg.

„Nem én gyógyítom meg az embereket” – mondta gyakran a tanítványainak. „Csak megadom a testüknek azt a teret és egyensúlyt, amelyben képessé válhat önmagát gyógyítani.”

Évtizedekkel később a tudomány egyre többet tárt fel a fascia működéséről. Az 1970-es és 1980-as években a kutatók kimutatták, hogy ez a szövet rengeteg idegvégződést tartalmaz, és érzékenyen reagál a mechanikai terhelésre. Napjainkban a fascia kezelése a gyógytorna és a mozgásterápia fontos területe, szerepéről pedig már az orvosi tankönyvek is egészen másként írnak.

Ida 1979-ben hunyt el, öröksége mégis tovább él. Igazi győzelme nem az volt, hogy legyőzte az őt támadó rendszert, hanem minden egyes ember, aki a rendelőjéből egyenesebb háttal, szabadabb lélegzettel és azzal az érzéssel távozott, hogy végre valóban figyeltek rá.

Az élete arra emlékeztet bennünket, hogy a gyógyulás nem ott kezdődik, amikor valaki kételkedve közöl velünk egy hideg diagnózist. Hanem abban a pillanatban, amikor egy együttérző ember a szemünkbe néz, és csak ennyit mond:

„Hiszek neked.”❤️ Kövess, ha szereted az igaz, emberi sorsokról szóló megható történeteket. 🌿 https://www.facebook.com/tortenetekanagyvilagbol.official

16/05/2026

Sokan kérdeztétek már tőlem is. Íme egy remek összefoglaló!
‼️‼️‼️‼️‼️

Utóbbi időben sok embert megtalált a felső háti szakasz korrekcios ortézis reklámja, erről írnék néhány szót:

➡️ Ortezis az az eszkoz, amivel egy mozgásban lévő területet tehermentesítünk a rehabilitalódas elején, a legszükségesebb és lehető legrövidebb ideig.

➡️ A gerinc háti szakaszán, az ortezis használatának szakmai indikációja:
Olyan komolyabb mozgasszervi kórkepek, mint csigolya összeroppanas, elmozdulas nélküli csigolya töresék, csontritkulás, bizonyos gerincmutetek utáni állapotok... Amikor a komoly fájdalom belekenyszerítené egy olyan tartásba, ahol tovább erősödne a fájdalom, vagyis egy ördögi kör alakulna ki. Így bele tud pihenni a napi rutin elvégzése idejére, kevesebb fájdalomcsillapító szükséges.

🚫 Az okos algoritmusok és a kiváló marketing működik, így a gerinc háti szakaszára, újabban túlreklámozott hevederes eszköz került reflektor fénybe az aktív koruak körében, amely egy passzív korrekciós eszköz, ami aktív izomerő nélkül hátra húzza a vállakat, így próbál egyenesebb testtartas hamis látszatát kelteni.

➡️ A mai elfoglalt ülő munkát végző ember, akiknek munka után már sem kedve, sem ideje nincs a saját testének megadni azt a mozgast, amiből másnap újra tudna működni, kiváló célpont, vásárló közönség. Ez könnyebb - és időtakarekosabb út(nak tűnik).

‼️ És akkor jöjjön a szakmai háttér info:

▶️ Az agyunk a vizuális ingerekből és a periférián lévő receptorok által küldött információkból rakja össze, hogy a testünk térben (síkokban, tengelyekben) éppen hol van, milyen statikus helyzetben vagyunk, milyen dinamikus mozgásmintákat hajtunk épp végre. Ezek a receptorok létfontosságúak és kifogástalanul kell működniük. Ezek a receptorok ha nem hatékonyak, tompulnak, késik az érzékelésük, a reflexkörívek is sérülnek, az izmok ki-be kapcsolódása is elcsúszik és sérülés lesz a vége ("beakadt a..." , "becsípődöt a...", "úgy maradtam" , "befeszült..." , "beállt.. ").

▶️ Ha passzív korrekcios eszközt használunk, akkor ez a jel küldés egyre jobban sérül, a receptorok elbutulnak, az izomerő csökken, adott terület reflexei romlanak. Minél tovább használunk gipszet, rögzítőt, fáslit, fűzőt, medence szorító övet, haskötőt, akár TAPE-et, (kisebb nagyobb rögzítésre használt eszközök), annál hamarabb jön létre a fent leirt folyamat.

Példa: gipsz levétel után milyen esetlen, ügyetlen, lassú, gyenge a mozgás, és a tapintás milyen fura, idegen...

▶️ Ülőmunkát végezőknél, ahol naponta több órát előreesett vállal, rossz ergonómiai körülmények között teszik a dolgukat, sajnos ezek a háti szakasz kötőszövet elemei túlnyúlnak/rövidulnek, kialakult a helytelen tartás, és mire az egyén észre veszi, már rögzül.

✅ Megoldás: gyakorlatilag ezeket fel kell lazítani, kinyújtani, elcsúsztathatóvá varázsolni, "bejáratni" , meg legyen a mozgástartomány és jöhet a kemény erősítés. Amíg rögzült egy szövet, egy ízület, addig nincs korrekcio sem passzívan, sem aktívan. Ez nem egy és nem két alkalmas kezelés illetve gyógytorna eredménye.

✅ Cel: hogy a nap minel nagyobb részében tudjuk aktívan, helyesen tartani magunkat. Ha nem edzunk hamarabb, ha edzunk, akkor később, de az izmok fáradnak és a helytelen tartás mindenkit utolér a nap folyaman. Ilyenkor jön az okos receptor és jelez, hogy ez helytelen és kis pihenő után újra tudjuk helyesen tartani magunkat, mert erős stabilizalo izmaink vannak.
Ehhez kell rendszeresség, tukorben edzes (vizualis visszajelzes az agynak), testtudat, akarat, jó felismerés.

‼️‼️ Ez a lényeg, vagyis ez a folyamat passzívan nem tartható fent, és nem varazsolhato elő. A passzív megoldás nem erre való!
Ellenkezőleg: egy szükséges, kenyszerű megoldás műtet előtt, vagy a rehabilitacio elején, illetve nagyon idős korban!

❤️ Én kívánok elég ráfordítható időt testünk karbantartására, kitartást, és kerüljük a könnyebb utat, a látszat (passziv) megoldásokat 🤗

Osztható.

❗ A csatolt kép: AI által generált.

12/04/2026

Gyönyörű 🥰 fantasztikus

Basic ScienceDr. Jean-Claude Guimberteau

04/04/2026

‼️‼️

🧠🦷Sok beteg tapasztalja, hogy a fülzúgása nem állandó: erősödhet, ha összeszorítja a fogait, megváltozhat az állkapocs oldalirányú mozgatására, sőt akár a nyaki mozgások is befolyásolhatják. Ez elsőre meglepő lehet, hiszen laikus szemmel a fül és az állkapocs két külön rendszernek tűnik. Az idegrendszer szempontjából azonban ezek szorosan összekapcsolódnak.

❓Több érdeklődői kérdést kaptunk tőletek a fülzúgással kapcsolatosan. 🗣️Ezért most megosztunk veletek egy gondolatot a témában.

📍 NÉZZÜK! Hogyan alakul a temporomandibuláris ízület (TMJ) és tinnitus (fülzúgás) kapcsolata? Miért változik a fülzúgás az állkapocs mozgatására?

ℹ️A jelenség megértéséhez hasznos egy egyszerű hasonlat. Ha egy rádió gyenge jelet fog, a készülék automatikusan felerősíti a jelet – ezzel együtt azonban a zaj is erősödik. Hasonló történik az idegrendszerben is: ha a fülből érkező információ nem elég tiszta (például halláscsökkenés esetén), az agy „felhangosítja” a rendszert. Ez a felerősítés azonban nemcsak a hallási jelekre vonatkozik, hanem más területekről érkező információkra is, például az állkapocsból származó jelekre.

A temporomandibuláris ízület egy komplex rendszer, amelyben a rágóizmok – például a masseter, temporalis és pterygoideus izmok – folyamatosan információt küldenek az agy felé az állkapocs helyzetéről és feszüléséről. Ezeket az információkat döntően a nervus trigeminus közvetíti. Az így érkező jelek nem külön kerülnek feldolgozásra, hanem egy közös idegrendszeri csomópontban találkoznak a hallásból származó információkkal.

Ez a találkozási pont az agy egyik fontos feldolgozó területe, ahol a fülből érkező hanginformációk és az állkapocsból, nyakból, illetve arcból származó érzések ugyanazokra az idegsejtekre futnak be. Emiatt, ha az állkapocs működése megváltozik – például izomfeszülés, túlterhelés vagy ízületi diszfunkció miatt –, az nemcsak helyi problémát okoz, hanem közvetlenül befolyásolja a hangfeldolgozást is. Ennek következménye lehet újonnan kialakuló tinnitus, vagy a már meglévő fülzúgás erősödése.

Állkapocs-problémák esetén gyakran fokozódik az izomfeszülés, ami több „zajos” idegi jelet küld az agyba. Ezzel párhuzamosan csökkennek a gátló mechanizmusok, így az idegrendszer érzékenyebbé válik. Ez egyfajta belső „hangerő feltekerésként” írható le, amely a tinnitus (fülzúgás) intenzitását is növelheti.

Ha ez az állapot tartósan fennáll, az idegrendszer alkalmazkodik hozzá. Kialakul egy stabil működési minta, amely fenntartja a tüneteket – hasonlóan ahhoz, ahogyan a krónikus fájdalom is fennmarad. Ezzel párhuzamosan egy önfenntartó kör alakul ki: az állkapocs feszülése fokozza az idegi aktivitást, ez növeli az idegrendszer érzékenységét, ami erősíti a fülzúgást. A tinnitus (fülzúgás) pedig stresszt okoz, ami tovább növeli az izomfeszülést.

Klinikailag különösen fontos jel, ha a tinnitus mozgásra változik. Amennyiben a beteg azt tapasztalja, hogy az állkapocs nyitása, előretolása vagy a fogak összeszorítása módosítja a hangot, az egyértelműen arra utal, hogy az állkapocs szerepet játszik a tünetek kialakulásában.

Fontos kiemelni, hogy az állkapocs nem elszigetelten működik. Szoros kapcsolatban áll a nyaki gerinccel, a koponyával és a hyoid rendszerrel, amelyek együtt egy funkcionális egységet alkotnak. Ezért a testtartás, illetve a nyaki feszültségek közvetetten szintén befolyásolhatják a tinnitus megjelenését és erősségét.

A stressz tovább erősíti ezt a folyamatot. Hatására fokozódik az izomfeszülés az állkapocs és a nyak területén, miközben az idegrendszer „készenléti állapotba” kerül. Ez az állapot felerősíti az érzékelést, így a tinnitus (fülzúgás) is intenzívebbnek tűnhet.

Mindezek alapján a fülzúgás nem minden esetben tekinthető kizárólag fülproblémának. Gyakran az állkapocs, a nyak és az idegrendszer állapota együtt alakítja ki és tartja fenn a tüneteket.

Ez magyarázza azt is, hogy miért lehet hatékony az állkapocs célzott kezelése. Ha csökkentjük az innen érkező hibás vagy túlzott idegi inputot, az idegrendszer terhelése mérséklődik, a feldolgozás normalizálódhat, és ezzel együtt a tinnitus is enyhülhet.

Kiemelten fontos klinikai jel, ha a fülzúgás az állkapocs mozgatására változik. Ez nem véletlen jelenség, hanem jól magyarázható idegrendszeri mechanizmus következménye, amely egyben fontos terápiás irányt is kijelöl.

22/03/2026

🤔🤔🤔

"Mi van, ha a fájdalmad gyógyítani jött?

Szepes Mária azt írta:
“Az ember legnagyobb tragédiája nem az, hogy szenved, hanem az, hogy nem érti meg szenvedése értelmét. Mert minden fájdalom egy kapu: mögötte ott vár a felismerés, amely nélkül a lélek nem tud továbblépni.”

A fájdalom nem azért jön, hogy elvegyen tőled valamit.
Azért jön, hogy visszaadjon valakit: önmagadat."

17/03/2026

22/01/2026

🔗 A test mint kinetikus lánc – funkcionális stabilitás és mobilitás

A mozgásszervrendszer nem izolált ízületek összessége, hanem egy egymásra épülő kinetikus lánc.
Minden szegmentumnak van egy elsődleges funkciója: stabilitás vagy mobilitás.

Amennyiben egy ízület nem képes betölteni a rá jellemző szerepet, a szomszédos szegmensek kompenzálnak, ami túlterheléshez, kontrollvesztéshez és megnövekedett sérüléskockázathoz vezet.

Funkcionális felosztás felülről lefelé:
– Nyaki gerinc: stabilitás
– Háti gerinc: mobilitás
– Ágyéki gerinc: stabilitás
– Csípő: mobilitás
– Térd: stabilitás
– Boka: mobilitás

⚠️ Gyakori klinikai minták:
• Háti merevség → nyaki vagy ágyéki túlmozgás
• Csípő mobilitáshiány → térd- vagy derékpanasz
• Limitált boka dorsalflexió → térdvalgus, csípő- és lumbális túlterhelés

🎯 Edzés és rehabilitáció alapelve:
nem ott erősítünk, ahol fáj, hanem ott avatkozunk be, ahol a funkció sérült.

🔑 Mobilitást ott fejlesztünk, ahol mobilitás szükséges.
🔑 Stabilitást ott építünk, ahol stabilitás az elsődleges szerep.


mobilitás corestability thoracicmobility
hipmobility anklemobility rehabilitáció prevenció
gyógytorna fizioterápia sportrehab erőnlétiedző
movementcoach personaltrainerlife sérülésmegelőzés
teljesítményoptimalizálás mozgásminőség