Gyógypedagógiai és Logopédiai Fejlesztő Központ

26/08/2026

28/05/2026

⬇️⬇️❗️
Ha fogszabályozásban gondolkodtok, szeretettel ajánljuk Dr Szőcs Karolina Virág-ot 😍

18/05/2026

📣 MOST szerdán, valószínűleg az utolsó lehetőség az évben. Ajánljuk mindenkinek!

🗣️ Egy szülő számára először sokkoló lehet, ha a gyermeke dadogni kezd.🤔

☝️ Nagyon sok tévhit is él ezzel kapcsolatban, és nem ritkán szorongás kapcsolódik hozzá: biztos én rontottam el valamit, megijedt, stresszel. Pedig általában genetikai okok állnak mögötte (pl. a felmenők között is volt érintett).

👉 És persze a kínzó kérdések: vajon kinövi? Ha nem, hogy fog tudni így boldogulni? Kihez forduljak segítségért? (Kell-e egyáltalán?)
ℹ️ Ezekben fog ONLINE tájékoztatást nyújtani a BeszÉLJ! Egyesület felnőtt érintettek, valamint Ványi Ágnes és Dr. Szűcs Antal Mór logopédus (anya és fia) részvételével, akik évtizedek óta
foglalkoznak a dadogással.

📝 A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztráció: https://forms.gle/gypM1Qo6QV4vuKDh6

12/05/2026

✨ Kedves Pácienseink! ✨
Nagy örömmel jelentjük be, hogy elindult ONLINE időpontfoglaló rendszerünk! 🎉🦷
Mostantól még kényelmesebben és gyorsabban foglalhatnak időpontot rendelőnkbe – bármikor, néhány kattintással. 💻📱
Az online időpontfoglalót Facebook oldalunkon, a „Hivatkozások” fül alatt találják. 🔗
Reméljük, hogy új rendszerünk megkönnyíti az időpont-egyeztetést és segítségükre lesz a mindennapokban.
Amennyiben bármilyen kérdés merülne fel az online foglalással kapcsolatban, recepciós kollégáink készséggel állnak rendelkezésükre telefonon vagy e-mailben. ☎️📧
Köszönjük bizalmukat, szeretettel várjuk Önöket! 💙

23/04/2026

A gyerekek motivációs nehézségeit („nem akarom” vagy „nincs kedvem” ) szülőként vagy pedagógusként könnyen értelmezhetjük lustaságként, ellenállásként, vagy akaratgyengeségként, - pedig a háttérben gyakran összetettebb motivációs tényezők állnak.
Lehet, hogy a gyerek:
– túlterhelt vagy fáradt (energiaszint)
– egy erős érzelem köti le a figyelmét (érzelmi állapot)
– nem látja át pontosan, mit kellene csinálnia (feladatszervezés)
– nem érzi magát elég kompetensnek (énhatékonyság, önbizalom)
– nem kapcsolódik az adott témához (érdeklődés)
– túl sok zavaró inger veszi körül (környezeti tényezők)

Készítettem egy egyszerű, ingyenesen letölthető Motivációs Térképet, ami segít strukturáltan ránézni arra, hogy egy adott helyzetben mi állhat a tanuló motivációs elakadása mögött.

Használható egyéni beszélgetésben, fejlesztésben, osztálytermi helyzetben vagy akár otthon is.
Ha Te is szeretnéd használni, írd a poszt alá:
Motiváció
és elküldöm Messengeren.

08/04/2026

🗣️ Egy szülő számára először sokkoló lehet, ha a gyermeke dadogni kezd.🤔

☝️ Nagyon sok tévhit is él ezzel kapcsolatban, és nem ritkán szorongás kapcsolódik hozzá: biztos én rontottam el valamit, megijedt, stresszel. Pedig általában genetikai okok állnak mögötte (pl. a felmenők között is volt érintett).

👉 És persze a kínzó kérdések: vajon kinövi? Ha nem, hogy fog tudni így boldogulni? Kihez forduljak segítségért? (Kell-e egyáltalán?)

ℹ️ Ezekben fog ONLINE tájékoztatást adni a BeszÉLJ! Egyesület Ványi Ágnes és Dr. Szűcs Antal Mór logopédus (anya és fia) segítségével, akik évtizedek óta foglalkoznak a dadogással.

📝 A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztráció: https://forms.gle/eZ6W9PixcCuDkirP8

19/03/2026

Ha a nyelv felkerül a szájpadlásra (lásd előző poszt), ott van pihenő helyzetben és nyelés közben is, akkor elkezdheti betölteni a funkcióját, vagyis formázza szélesíti a felső fogívet, ezzel tágítva a felső légutat is, elősegítve az orrlégzést, ugyanakkor támogatja a felső állcsont normális növekedését helyet teremtve a maradó fogak számára.😊

Hogyan tud felszokni a nyelv a helyére?
Normál esetben nem kell felszoknia, mert az lenne az alaphelyzet, de tapasztalataink szerint - a logopédusok is ezt erősítik meg - a legtöbb esetben ez nincs így a már korábban említett okok (cumisüveg, cumizás, ujjszopás, szájlégzés, rövid nyelvfék) miatt.
A felszoktatáshoz meg kell erősíteni a nyelvet és megtanítani a helyes pozícióra. Ez lehetséges logopédiai gyakorlatokkal is, de még hatékonyabb és gyorsabb, ha eredeti Trainert vagy Myobrace myofunkcionális készüléket is használunk hozzá.

Miért ezeket és nem más, küllemében hasonló eszközt?
Mert ezek a nyelvet aktív munkára késztetik és pont oda terelik, ahová kell, szemben azokkal a készülékekkel, amelyek sehogy vagy passzívan pozicionálják a nyelvet, tehát úgy működnek, mint egy "lúdtalp betét". Amíg szájban vannak, addig OK, de a cél mégis csak az lenne, hogy a nyelv minden segítség nélkül képes legyen majd a szájpadláson helyet foglalni. 🥰

Hogy néz ki egy valódi Trainer vagy Myobrace készülék? Mennyire könnyen szokják meg a gyerekek? Mennyit kell használni? Mikor kell elkezdeni a kezelést?
Hamarosan ezekre a témákra is sor kerül.

09/03/2026

Dr. habil. KAS BENCE logopédus-nyelvész, az ELTE BGGYK egyetemi docense, a Logopédiai Szakcsoport vezetője, a ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont tudományos fő...

07/03/2026

Az autizmus sokszor nem magában lévő eltérő idegrendszeri fejlődés okozta állapot, hanem társult állapotok is jellemzik.

Az egyik ilyen gyakori állapot (ami szintén születéstől fogva van jelen, ha jelen van) az ADHD.

(Szintén gyakori a szorongás, depresszió, kiégés és az öngyilkos gondolatok, amik nem az autizmus természetes velejárói, hanem akkor alakulhatnak ki, ha a gyermeknek huzamosabb ideig kell személyre szabott támogatás és számára megfelelő, biztonságos környezet nélkül élnie otthon és vagy az óvodában / iskolában.)

Decemberben vált elérhetővé a kifejezetten pedagógusoknak szánt autizmus módszertani útmutató:

https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/kerettanterv/aosz_modszertani_utmutato_pedagogusoknak_20251219.pdf

Most pedig emellé odatennénk az ADHD-s segítséget is a pedagógus kollégák számára.

Segítsetek, hogy minden suliba, minden pedagógushoz ezek eljussanak!

https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/kerettanterv/ADHD_pedagogus_kezikonyv_ISBN_978-615-7082-00-7.pdf

Most már minden pedagógus kolléga komoly segítséget kapott 193 + 142 oldalon az alapokhoz.

Természetesen egy igazán jól működő rendszerben ezt kiegészíti a szülő tudása és az autizmus szakirányos gyógypedagógus szaktudása. Persze - ezt reméljük mondanunk sem kell - egy tiszteleten alapuló, egyenrangú, partneri viszonyban!

És mindehhez hozzájön az SNI Irányelvek és a gyermek SNI státuszához tartozó szakvéleményének útmutatásai.

Az SNI Irányelvek "autizmusra lefordított" verziójának ellenőrző listáját pedig jó szívvel ajánljuk

* az iskolák vezetőinek

* az iskolák pedagógusainak

* a szülőknek

hogy mindenki leellenőrizhesse az adott, autista diákokat integráló intézmény megfelel-e a szabályozásoknak.

Az általunk készített listát itt találjátok:

https://aspigyerek.hu/wp-content/uploads/2025/01/SNI-iranyelvek-iskola-pedagogus-altalanos-checklist.pdf

19/02/2026

Másfél évesen majdnem másfél óra naponta. Mindezt úgy, hogy 3 éves kor alatt a gyerekeknek egyáltalán nem lenne szabad képernyőt nézniük, még tévét sem. 📺

📵 https://kepernyoidocsokkentes.hu/ 📵

A képernyőidő-csökkentő kampány a Bethesda Gyermekkórház szakemberei, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a NIT a Fiatalokért és az EduTech együttműködésében indult.

A kampány weboldalán a sokszor elkeserítő statisztikai adatok mellett megtaláljátok azt a 🔟 pontból álló ajánlást is, amit mintegy 40 szakmai szervezettel közösen állítottunk össze, hogy könnyebb legyen megtalálni a kiutat az algoritmusok útvesztőjéből.

Van egy jól bevált praktikád a végtelen görgetés ellen? Töltsd ki a kérdőívünket, és segíts, hogy összejöjjön az ország 100+1 képernyőidő-csökkentő tippje: https://kepernyoidocsokkentes.hu/!