04/09/2026
🌿 MIKOR LETT AZ EGÉSZSÉGES ÉLETBŐL TELJESÍTMÉNYVERSENY?
Néha elgondolkodom azon, hogy mikor lett ennyi szabálya annak, hogyan kellene jól élnünk.
Mikor kelj fel.
Mikor egyél.
Mit egyél.
Hányszor egyél.
Mennyit igyál.
Hány lépést menj.
Hányszor eddz egy héten.
Hogyan lélegezz.
Mikor meditálj.
Mikor feküdj le.
Hány órát aludj.
És persze mindegyik mögött van valamilyen magyarázat, kutatás, módszer vagy szakember.
Csak közben ott áll az ember, és próbálja összerakni a saját napját ezekből az ajánlásokból.
Megvolt a mozgás?
A lépésszám?
Ittam eleget?
Jól ettem?
Lélegeztem?
Meditáltam?
Időben lefeküdtem?
Mindent megtettem ma az egészségemért?
És ha nem?
Akkor elrontottam valamit?
Nekem valahol itt kezd furcsává válni a történet.
Mert szeretem azokat a módszereket, amelyek segítenek jobban működni. Én is használok ilyeneket, és én is javaslok dolgokat másoknak.
De egy módszer számomra addig jó, amíg segít engem, és nem én kezdek el megfelelni neki.
És talán erről kevesebbet beszélünk.🤔
Arról, hogy egy jó ajánlás még nem törvény.
Lehet, hogy valakinek remekül működik a napi tízezer lépés. Másnak most ötezer is komoly változás ahhoz képest, ahogy eddig élt.
Van, akinek jólesik reggelizni, és van, aki délelőtt nem kíván ételt. Van, aki szeret edzésterv szerint mozogni, más inkább sétál, kertészkedik, biciklizik vagy egyszerűen csak többet mozog a hétköznapokban.
Az egyik embernek a naplózás, mérés, számolás biztonságot ad.
A másiknak ugyanettől az az érzése támad, hogy már saját magát is folyamatosan ellenőriznie kell.
És akkor még nem beszéltünk arról, hogy változunk.
Nem biztos, hogy ugyanarra van szükségem hatvanévesen, mint harmincévesen.
Nem biztos, hogy ugyanannyit bírok egy nehéz héten, mint amikor tele vagyok energiával.
És még saját magamat sem tudom minden egyes nap ugyanabba a sémába belepréselni.
Éppen ezért nekem mindig gyanús egy kicsit, amikor valami úgy kezdődik, hogy:
„Ezt így kellene…”
Mit, és miért is?
Én abban hiszek, hogy egy jó módszerhez nem az embert kell hozzáigazítani.
A módszerekből kell megtalálni azt, ami az adott emberhez illik.
Ahhoz, ahogy él.
Ahhoz, amit szeret.
Ahhoz, amit képes hosszú távon beépíteni az életébe.
És ahhoz is, ahol éppen most tart.
Mert hiába mondom valakinek, hogy mit kellene csinálnia, ha az ő életében az egyszerűen nem működik.
Lehet tökéletes egy étrend papíron.
Lehet fantasztikus egy mozgásprogram.
Lehet tudományosan megalapozott egy ajánlás.
Ha közben az ember minden nap úgy érzi, hogy megint nem sikerült elég jól csinálnia, akkor valamit nem vettünk figyelembe...
Őt.
Talán nekem ezért fontosabb az első találkozásnál az ember, mint a módszer.
Nem az jár a fejemben, hogyan tudnám ráhúzni arra, amiben én hiszek.
Inkább az érdekel:
Te hogyan élsz?
Mi fér bele az életedbe?
Mi nem?
Mit tudsz úgy megváltoztatni, hogy közben ne kelljen valaki más életét élned?
Mert lehetnek jó módszereim, lehet tudásom, tapasztalatom és rengeteg ötletem.
De egyik sem ér sokat, ha közben nem veszem észre azt az embert, aki velem szemben ül.
Talán számomra itt van a határ.
Az egészségedért érdemes változtatni.
De nem kell közben valaki más elképzelésévé változnod. 🌿