05/06/2026
Egy kedves anyuka, akinek a kislánya fejlesztésén dolgozom, a közös történetünkből egy gyönyörű mesét írt. Szívből jövő, megható sorok születtek, amelyekben benne van az út, amit együtt járunk. Szeretettel osztom meg ezt a különleges történetet.🥰
"Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány. Úgy hívták, hogy Zarina. Cuki volt és az apukája el is nevezte Cukorkának. Eljött a várva várt szeptember, amikor is Cukorka kezdte az iskolát. Mesebeli hely volt, a padban sem kellett ülni, sokat játszott, új barátokra lelt, de amikor a tanulásra került a sor, valahogy mindig minden összegubancolódott. Ezért Cukorkának nagyon meggyűlt a baja az iskolával, már nem szeretett járni az iskolába, már nem akart játszani. Belebújt egy buborékba. Ott senki sem „bánthatta”. Senki sem tudta megközelíteni, csak az anyukája.
Történt egyszer aztán, hogy az anyukája átrepült vele a fél világot, és Holle Anyó segítségével megtalálta a jó tündér Heni keresztanyát! Heni tündér szorgos volt, mint Csingiling. Tett-vett, és teltek-múltak az évek. Zarina elhagyta a buborékot, és az iskola is visszaváltozott kacsalábon forgó palotává.
Egy reggel anyukája segíteni szeretett volna egy másik anyukának, így a Facebookon keresett egy videót, ahol hasonló kis manók szorgoskodtak más gyerekeknek, akiknek ugyanolyan gubancos volt az iskola. Odalépett hozzá Zarina és így szólt:
– Hát nekünk nem kell az, mert nekünk van egy Henink, és amúgy is az a kisfiú nem is tudja letenni a popóját!
Anyukája pedig majd megszakadt a nevetéstől, de azért figyelmeztette is, hajdan ő is a csilláron lógott.
Azóta pedig hétről hétre várják az újabb kalandokat Heni Tündér mesés birodalmában, ahol néha bebújnak egy-egy kis állat bőrébe, vagy keresztülmennek a varázslatos pallón, vigyázva, bele ne essenek a szakadékba, vagy meg ne egyék őket a krokodilok, de van, hogy titkos kódokat fejtenek meg, hogy átjussanak minden akadályon.
Itt a vége, fuss el véle. 🥰"
