09/08/2026
Lassan véget ér a nyár, s ha eddig nem is, most biztosan sokan elkezdetek aggódni az arcotokon megjelent pigment foltok miatt
Ahogy mondani is szoktam nem megoldás csak egy krém vagy egy szérum, hiszen itt is ahogy dr Bagi Gabriella barátnőm írásából összefüggéseiben jól kiderül mennyire összetett és belső folyamatok összessége míg az arcunkon megjelenik a folt.
A bőrünk a belső folyamataink tükre , kezeljük is így ! Összetetten!
Olvassatok szeretettel
https://www.facebook.com/share/19CRC9VYvk/?mibextid=wwXIfr
A MÁJFOLTOK HORMONÁLIS HÁTTERE – MELY HORMONOK BORULNAK FEL, ÉS MIÉRT?
Amikor valakinél megjelennek az úgynevezett májfoltok, vagyis a szakirodalomban melasmának nevezett barnás pigmentfoltok, a legtöbben azonnal a napsugárzásra vagy a máj működésére gondolnak. A modern endokrinológiai és bőrgyógyászati kutatások azonban azt mutatják, hogy a melasma kialakulásában elsősorban a hormonrendszer finoman szabályozott egyensúlyának felborulása játszik szerepet. A bőr ugyanis nem csupán egy külső védőréteg, hanem egy rendkívül aktív hormonérzékeny szerv. A festékanyag-termelő sejtek, az úgynevezett melanociták felszínén számos hormon receptorai találhatók, ezért a szervezet hormonális változásai közvetlenül befolyásolják működésüket. Ha ez az egyensúly felborul, a melanociták fokozott mennyiségű melanint termelnek, amely barnás, sokszor szimmetrikusan elhelyezkedő foltok formájában jelenik meg az arcon.
A pigmentfoltok kialakulásában az egyik legfontosabb szerepet az tölti be. Különösen az ösztradiol képes aktiválni a melanociták felszínén található ösztrogénreceptorokat, amelyek fokozzák a tirozináz enzim működését. Ez az enzim a melaninképzés sebességét meghatározó kulcsfontosságú fehérje, ezért aktivitásának növekedésével együtt fokozódik a pigmenttermelés is. Ennek következtében a bőr érzékenyebbé válik az UV-sugárzásra, és könnyebben alakulnak ki barnás elszíneződések. Ez magyarázza, hogy a melasma leggyakrabban várandósság alatt, hormonális fogamzásgátlók alkalmazásakor, hormonpótló kezelés mellett vagy a időszakában jelenik meg.
A perimenopauza során azonban nem egyszerűen az ösztrogén mennyisége csökken, hanem sokkal inkább annak kiszámíthatatlan ingadozása okozza a problémát. A petefészek tüszők száma fokozatosan csökken, emiatt egyes ciklusokban még kifejezetten magas ösztrogénszint mérhető, míg más hónapokban jelentős visszaesés következik be. Ez az állandó hormonális hullámzás jóval nagyobb terhelést jelent a szervezet számára, mint egy stabilan alacsony hormonszint. Emellett gyakran kialakul az úgynevezett relatív is, amikor az ösztrogén mennyisége önmagában nem feltétlenül magas, azonban a jelentős csökkenése miatt az ösztrogén hatása kerül túlsúlyba.
A perimenopauza első valódi hormonális változása ugyanis nem az ösztrogén csökkenése, hanem a progeszteron termelődésének visszaesése. Ennek legfontosabb oka, hogy az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válnak az ovuláció nélküli ciklusok. Ha nincs ovuláció, nem alakul ki sárgatest sem, így a progeszterontermelés jelentősen csökken. A progeszteron számos élettani folyamatban ellensúlyozza az ösztrogén hatásait, gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik, támogatja a sejtek regenerációját, valamint hozzájárul az oxidatív csökkentéséhez. Hiányában fokozódhat a gyulladás, nőhet a szabad gyökök mennyisége, és a melanociták érzékenyebbé válhatnak a pigmenttermelést serkentő ingerekre.
A pigmentáció szabályozásában közvetlen szerepet játszik az alfa-melanocita stimuláló hormon, vagyis az α-MSH is. Ez a hormon természetes módon serkenti a melanociták működését, fokozza a melanin termelődését, és segíti a bőr alkalmazkodását az UV-sugárzáshoz. Normális körülmények között ez fontos védelmi mechanizmus, azonban fokozott aktivitása esetén túlzott pigmenttermelés alakulhat ki, amely hozzájárul a melasma megjelenéséhez.
A stressz szintén jelentős hormonális hatást gyakorol a pigmentációra. Tartós pszichés vagy fizikai megterhelés során aktiválódik a hipotalamusz–agyalapi mirigy–mellékvese tengely. Ennek következtében fokozódik az , vagyis az adrenokortikotrop hormon termelődése. Érdekesség, hogy az ACTH ugyanabból az előanyagból, a fehérjéből képződik, mint az α-MSH. Az ACTH szerkezete részben hasonlít az α-MSH-ra, ezért bizonyos receptorokon keresztül szintén képes serkenteni a melanintermelést. Ez magyarázza, hogy sok nő egy hosszan tartó stresszes időszak után veszi észre, hogy a pigmentfoltjai sötétebbé vagy kiterjedtebbé váltak.
A kortizol szerepe ennél is összetettebb. Bár önmagában nem tekinthető a melasma közvetlen kiváltó okának, a tartósan emelkedett kortizolszint fokozza az oxidatív stresszt, növeli az alacsony fokú krónikus gyulladást, rontja a bőr regenerációját, csökkenti a kollagéntermelést, valamint érzékenyebbé teszi a pigmentsejteket a hormonális és környezeti ingerekre. Ezért a krónikus stressz közvetve jelentősen hozzájárulhat a pigmentfoltok kialakulásához és súlyosbodásához.
A pajzsmirigy hormonjai szintén fontos szerepet töltenek be a bőr egészségének fenntartásában. Számos vizsgálat igazolta, hogy a melasmában szenvedő nőknél gyakrabban fordul elő Hashimoto-thyreoiditis vagy pajzsmirigy-alulműködés. A pajzsmirigyhormonok befolyásolják a bőrsejtek osztódását, a kollagéntermelést, a bőr regenerációját és az immunrendszer működését. Bár nem minden pigmentfoltos betegnek van pajzsmirigybetegsége, az autoimmun folyamatokkal járó krónikus gyulladás és oxidatív stressz hozzájárulhat a melanociták fokozott aktivitásához.
Kevésbé ismert, de rendkívül fontos szerepe van az inzulinnak is. Az inzulin nem csupán a vércukorszint szabályozásáért felelős, hanem jelentősen befolyásolja a petefészek hormontermelését, az IGF-1 szintjét, valamint a gyulladásos folyamatokat. Inzulinrezisztencia esetén emelkedik az inzulin- és gyakran az IGF-1-szint is, amely fokozza a sejtek növekedését, erősíti az oxidatív stresszt és hozzájárul a hormonális egyensúly felborulásához. Egyre több kutatás utal arra, hogy az inzulinrezisztencia és a melasma előfordulása között kapcsolat állhat fenn, bár ennek pontos mechanizmusát még vizsgálják.
A köznyelvben elterjedt „májfolt” elnevezés miatt sokan a májat okolják a pigmentfoltok kialakulásáért. Valójában a máj nem termeli a női hormonokat, ugyanakkor nélkülözhetetlen szerepet játszik azok lebontásában. Az ösztrogének lebontása nagyrészt a májban történik, majd a hormonok bomlástermékei az epén keresztül választódnak ki. Ha ez a folyamat valamilyen okból kevésbé hatékony, vagy a bélmikrobiom egyensúlya felborul, a már lebontott ösztrogének egy része ismét visszaszívódhat a szervezetbe az úgynevezett enterohepatikus körforgás révén. Ez hozzájárulhat a hormonális egyensúly felborulásához és közvetetten a pigmentáció fokozódásához, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a melasma önmagában nem tekinthető májbetegség jelének.
A hormonrendszer felborulása soha nem egyetlen tényező következménye. Az életkor előrehaladása, a petefészek működésének fokozatos csökkenése, a várandósság, a hormonális fogamzásgátlás, a hormonpótló kezelés, a krónikus stressz, az alváshiány, az inzulinrezisztencia, a pajzsmirigybetegségek, a genetikai hajlam, az UV-sugárzás, a látható kék fény, valamint a krónikus gyulladás és az oxidatív stressz együttesen alakítják ki azt a hormonális környezetet, amely kedvez a melasma kialakulásának.
A pigmentfoltok tehát jóval többet jelentenek egy egyszerű esztétikai problémánál. Sok esetben a szervezet hormonális, anyagcsere- és gyulladásos egyensúlyának finom változásaira hívják fel a figyelmet. Éppen ezért a sikeres kezelés nem kizárólag a bőr felszínére felvitt krémekről szól. A valódi megoldás a kiváltó okok felismerésében, a hormonális egyensúly helyreállításában, a gyulladás csökkentésében, az oxidatív stressz mérséklésében, a megfelelő fényvédelemben és az egész szervezet komplex támogatásában rejlik.
Ezért ajánlom a Neumi Hers termékét
Ezen az oldalon tudsz rendelni
https://neumi.com/drbagigabi2
Érdemes ezt a videot megnézni- hogyan rendelj olcsóbban
https://youtu.be/2iwUF30_9PI?is=4VBv0Wqra5pFxM7o
Kezd el a változást ma !
Egy Csepp Csoda Egészség Központ
megjelenítés
