22/07/2026
A következő táborunk az AlkotáRs Tábor, mely az idén a Mesterségünk címere címet kapta
Néhány száz képből igyekeztünk leszűkíteni a tábori élményeket. Érdemes végig nézni! Van, ami azért jelentős, mert fontos építőköve annak a módszernek, amivel évről-évre dolgozunk. Van, ami azért, mert annyira élményszerű és visszaadja a tábor hangulatát: látni a gyerekeket alkotni, kapcsolódni, viccelődni! Vannak olyan fotók, melyek bemutatják azokat a csodálatos helyszíneket és azon szakembereket, akik speciális képzettségüknél fogva hozzájárultak ahhoz, hogy egy-egy mesterséggel közelebbről is megismerkedjenek a gyerekek és saját alkotásokkal térjenek haza.
23 fő, 6-12 év közötti gyermek tartott velünk ebben a élményben…
A Murál Morál hagyományokhoz híven festettünk csirizes („mócsingos”) temperával, készítettünk szalagképet. A Mission Impossible kihívás keretében többen átváltoztak kertésszé, divattervezővé, építésszé, fazekassá, valamint törhették a fejüket egy képes és egy párválasztós feladványban. Az utolsó feladat az egész csoportot megmozgatta, zenészeink és táncosaink közreműködésével egy moldvai táncház közepében érezhettük magunkat, miközben a közönség lelkesen tapsolt. Aztán az alkotásé lett a terep, montázsok készültek és a már említett csirizes festmények.
Kedden délelőtt a Tudásközpontban Kárpáti Szlavna vezetésével felfedezhettük a könyvtár látogatók előtt rejtett zugait, papírszínházi előadáson és diafilm vetítésen vehettünk részt, aztán teszteltük a kaptár akusztikáját! Maczekó Péter irányításával a könyvkötészeti részlegen mindenki saját füzetet készített, néhányan a gépek kezelését is kipróbálhatták és megismerkedtünk bizonyos szakszavakkal, mint pl. belív, előzék és még azt is megtudtuk, hogy mi a csuda az a pókpapír. Délután a Zsolnay Negyedben piknikeztünk, majd egy kerámiafestő workshopon vettünk részt. Az udvar egy árnyékos fák borította szigetén találtak a gyerekek egy „igazi” festőt állvánnyal és vászonnal és persze voltak kérdéseik hozzá. Hazafelé a buszmegállóban való várakozást az t***e élvezetesebbé, hogy a gyerekek integetésére egyre több sofőr visszaintegetett, dudált, ez nagyon lelkesít***e őket.
A szerdai napot Mohácson töltöttük, ide még egy teljes nap is kevés! Pelcz Krisztina nemezalkotó (nekem művész) által vezetett műhelyben ceruzakabátkát készít***ek a gyerekek. Ezt követően a Busómúzeum interaktív eszközeit is használatba véve megismerkedtünk közelebbről ezzel a különleges hagyománnyal. A Busóudvar Éttermében elfogyasztott finom és bőséges ebéd után jöhetett egy kis shopping, aztán a Kanizsai Dorottya Múzeum felé vettük az irányt. A múzeumpedagógiai foglalkozás zárásaként levendulakoszorút lehetett készíteni, különböző népi játékokat kipróbálni. A kiállítás része egy korhű fotóapparát, segítségével egy fotó erejéig visszamehettünk a múltba. Kihagyhatatlan, egyedülálló látványosság a tulipánosládák terme. A Szekeres Cukrászda felé vezető úton elkapott bennünket egy nyári zivatar, ami alkalmasnak bizonyult arra, hogy a fiúk mindenféle hajfixáló nélkül új stílusba rendezzék hajszálaikat (erről is van fotó!) Mire buszra szálltunk, már meg is száradtuk.
Csütörtökön igyekeztük felidézni ez elmúlt napok élményeit, polifoamokon, plédeken megpihenve egy vezetett képzeletbeli séta segítségével. Ezután egy nagyméretű közös felületen fest***ek a gyerekek, így készült a szalagképünk. A nap további részében a táborozók faládikót dekoráltak. Az eszközöket mi adtuk, az ötletek, motívumok bennük születtek meg. A sokac hagyományokhoz kapcsolódóan álarcok készültek még. A szünetekben előkerültek a társasok, kártyajátékok is.
Pénteken a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft.-nél jártunk, kisérettel az egész gyár területét bejárhattuk és olyan dolgokról hallhattunk, amiről korábban még sohasem. A Lions Házba való visszaérkezést követően megtörténtek az utolsó simítások a montázs elkészítésében, a terem kiállítótérré való alakításában és délután megérkeztek a táborozó gyerekek családtagjai. Vendégeink egy kis vetítéssel összehangolva betekintést kaptak a héten történt eseményekbe, a gyerekeket egy kis búcsúajándékkal is megleptük.
Köszönetünket szeretnénk kifejezni a felsorolt kedves támogatóinknak: Herner Ákos (Lions Ház), Maczekó Péter és Kárpáti Szlavna (Tudásközpont-CSGYK), Pelcz Kriszta - nemezalkotó, Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft.
