13/05/2026
A PCOS új elnevezése PMOS: nemzetközi ajánlás
Több mint egy évtizedes nemzetközi szakmai egyeztetést követően, a konszenzusos javaslat értelmében megváltozik a policisztás ovárium szindróma (PCOS) elnevezése. A betegség új neve: Polyendocrine Metabolic Ovarian Syndrome (PMOS).
A változtatást 2026. május 12-én jelentették be a Prágában megrendezett Európai Endokrinológiai Kongresszuson. A döntést a Lancet publikálta, és 14 éven át zajló együttműködés eredményeként született meg nemzetközi endokrinológiai társaságok és betegcsoportok részvételével, hat kontinens szakértőinek bevonásával.
A PCOS a becslések szerint világszerte mintegy 170 millió nőt érint, vagyis körülbelül minden nyolcadik nő életét befolyásolja valamilyen formában. A szakmai konszenzus szerint az új elnevezés pontosabban tükrözi a kórkép komplex természetét, amely nemcsak a reproduktív rendszert, hanem az anyagcserét, valamint a diabétesz és a kardiovaszkuláris betegségek kockázatát is érinti.
A névváltoztatás egyik vezető alakja Prof. Helena Teede endokrinológus, a melbourne-i Monash Centre for Health Research & Implementation igazgatója volt. A szakértők szerint a „policisztás” elnevezés az évtizedeken át felhalmozódott tudás tükrében ma már félrevezető és hozzájárulhat a késői felismeréshez, valamint a nem megfelelő orvosi ellátáshoz.
A korábbi terminológia azért is problémás volt, mert a petefészekben ultrahanggal látható képletek biológiailag nem valódi ciszták, hanem többnyire fejlődésükben megrekedt antrális tüszők, és nem okai, hanem velejárói a szindrómának. Az új elnevezés pontosabban tükrözi a kórkép összetett természetét, és segít csökkenteni azt a tévhitet, hogy kizárólag nőgyógyászati vagy sebészeti problémáról lenne szó.
A PMOS elnevezésben megjelenő „metabolikus” komponens hangsúlyozza, hogy az állapot gyakran jelentős anyagcsere-eltérésekkel társul, különösen inzulinrezisztenciával és hiperinzulinémiával. Ez ráirányítja a figyelmet a hosszú távú egészségügyi következményekre is, beleértve a 2-es típusú diabétesz, a metabolikus szindróma és a kardiovaszkuláris betegségek fokozott kockázatát.
A „poliendokrin” megnevezés arra utal, hogy az állapot több hormonális szabályozórendszert és endokrin funkciót érinthet, nem kizárólag a petefészkek működését. A reproduktív, metabolikus és hormonális folyamatok összetett kölcsönhatása miatt a PMOS egy rendszerszintű állapotként értelmezhető.
A jelenlegi kutatások szerint a PMOS metabolikus és kardiovaszkuláris következményei a menopauza után is relevánsak maradhatnak, még akkor is, ha a reproduktív tünetek részben módosulnak. A menopauza átmenet és a posztmenopauza idején ezért továbbra is kiemelt jelentőségű lehet az anyagcsere- és szív-érrendszeri kockázatok monitorozása.
Bár a PMOS előfordulása etnikumunként változó, becslések szerint az állapot a reproduktív korú nők 10-15%-át is érintheti, és olyan tünetekkel járhat, mint a testsúlygyarapodás, akné, fokozott szőrnövekedés (hirzutizmus), rendszertelen vagy fájdalmas menstruáció, valamint mentális egészségi problémák. Ennek ellenére az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint az érintettek mintegy 70%-a diagnózis nélkül él.
Az új terminológia a precíziós medicina és a multidiszciplináris szemlélet irányába mutat, elősegítve a nőgyógyászati, endokrinológiai és metabolikus megközelítések integrációját az ellátásban. Az új elnevezés fokozatos bevezetése a nemzetközi irányelvek és szakmai ajánlások szintjén azok frissítése során várhatóan a következő években, többek között a 2023-as globális konszenzus guideline 2028-as frissítése alkalmával történik meg.
Forrás: https://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(26)00717-8/fulltext
