11/06/2026
Mondd, hányszor nyelted már le a véleményedet csak azért, mert egy magabiztos, határozott fellépésű vezető vagy kolléga ült veled szemben? Hányszor érezted úgy, hogy hiába van igazad, a hangod elvész a pozíciója és a tekintélye mellett?
A ’Vészkijáratnál’ gyakran látom, hogy a munkahelyi elnyomás egyik legnehezebb része nem maga a konfliktus, hanem az a láthatatlan gát, ami megakadályoz minket a visszajelzésben. Úgy szocializálódtunk, hogy a tekintély megkérdőjelezhetetlen. “Ne szólj szám, nem fáj fejem”
Hogy aki hangosabb, határozottabb vagy magasabb beosztásban van, annak automatikusan ’több joga’ van a valósághoz.
Fontos tisztázni: ez nem a nemekről szól. Vannak kiváló, támogató vezetők, és vannak olyan karakterek, legyenek férfiak vagy nők, akik a dominanciát választják az együttműködés helyett. Az elnyomás ott kezdődik, amikor a vezetői határozottság átcsap a másik fél semmibevételébe.
Mi pedig gyakran észre sem vesszük, hogy mikor váltunk át ’alkalmazkodó üzemmódba’. Azért hallgatunk, mert félünk a következményektől, vagy mert egyszerűen nem tanultuk meg, hogyan álljunk bele egy asszertív vitába valakivel, aki felettünk áll a hierarchiában. Ez a némaság azonban egy csapda: elhiteti velünk, hogy a mi hangunk kevesebbet vagy éppen semmit sem ér, a mi megérzéseink pedig csak ’túlérzékenységek’.
A te vészkijáratod ott kezdődik, amikor felismered: a beosztás senkit nem jogosít fel arra, hogy leuraljon téged és a személyiségedet. A szakmai tisztelet nem egyenlő a vakengedelmességgel. Jogod van a hangodhoz, jogod van az igényeidhez, és jogod van ahhoz, hogy a véleményedet ne söpörjék le az asztalról csak azért, mert nem te vagy a ’főnök’.
Te hányszor érezted az elmúlt héten, hogy a pozíció súlya elnyomta a te igazadat?
Ha úgy érzed, szükséged van egy ítéletmentes és biztonságos figyelemre, várlak szeretettel, itt tudsz jelentkezni (Link a bioban)
