29/05/2026
NEM SZENVEDNI JÖTTÜNK, HANEM ÉLNI.
Az életünk során sok mindenen megyünk keresztül. És akkor "csak" a mostani inkarnációnkról beszélek.
Minden egyes találkozás tanít minket valamire.
De vajon mi ennek a szándéka?
Megmutatni saját magunkban valamit, igen nem a másikban, hanem magunkban. Ezekre sokszor fájdalmas ránézni, mert elhisszük, hogy az szenvedéssel jár. Nem igazán komfortos ez számunkra, sokkal könnyebb kitolni a felelősséget, hárítani és bedugni a fejünket a homokba és úgy tenni, mintha nem is lenne gond.
Aztán amikor már egyre inkább nem komfortos számunkra ez a helyzet, szinte már négykézláb csúszunk tovább előre, mert hát ugye menni kell.... csinálni kell. Közben morgunk magunkban, hogy hát ez h.... lye, vagy épp nagyon okos, vagy ilyen- olyan....
De tulajdonképpen hol vagyunk mi magunk ebben az egészben?
Még mindig nem ért el hozzánk a kérdés lényegi része, inkább megszakitjuk a kapcsolatot, mert az éppen könnyebb, kilépünk és elmenekülünk, miközben a másikra mutogatunk.
Azt még mindig nem nézzük meg magunkban, hogy tulajdonképp miért is szenvedünk.
Miközben elutasítjuk a szenvedést, jelen esetben azt a valamit vagy személyt aki ezt az állapotot kiváltotta belőlünk, közben észrevétlenül egyfolytában szenvedünk önmagunkban!
Életben tartjuk ezt az érzést, hogy mivel?
A bennünk lévő haraggal, dühvel vagy bármi más negatív érzelemmel.
Észre sem vesszük, de szép csendben elindul egy bezárodó folyamat. Mert így védjük magunkat az újabb sérüléstől. Legalábbis ezt hisszük, így érezzük és ezt pontosan így tudjuk csinálni.
Mi történik közben legbelül?
Ez is több fázisa bontható, szerintem.
Először átmegyünk a de f.. sza voltam, végre kiálltam magamért érzésen, ami egyrészről igaz is. Majd szépen lassan észre vesszük, hogy nem igazán történik változás az életünkben, miközben újabb és újabb személyek mutogatják ugyanazt az élethelyzetet, bekúszhat a térbe az a kérdés, biztos jól tettem? A lelkem szépen halkan elkezd jelezni. Hiszen egyedül vagyunk, magányosak vagyunk, miközben újra és újra megjelenik érzésként, hogy nem kellünk senkinek, nem vagyok elfogadható mások számára.....
Megéljük a magányt és az elutasítottságot.
Talán a legfontosabbat sem vesszük észre, Istent aki mindig ott van velünk.🤍🙏
Az egyetlen aki soha nem hagyott el minket . Akit mégha nem is látok, de érezhetem, hogy féltő, óvó szeretetteli kezében tart és tartott mindig is, minden helyzetben. ❤️🕉️🙏
Amikor lemegyünk az érzéseink mélyére és megengedjük magunknak, hogy feltáruljon a tudatalattiban az érzéseim mögött megbújó gyökér ok rájöhetünk, hogy a megéléseink mögött milyen történet van megbújva, akkor tud elindulni a változás, elkezdődni a gyógyulás a Megbocsájtás által. 🤍🙏
Ebben a folyamatban tudlak Téged kísérni az úton. ☀️🕉️
Sokszor hallottam, sőt saját magam is átéltem azt a fájdalmat, hogy nem várt gyerekként érkeztem. Az elutasítás fájdalmát, azt hogy bizonyítani akartam, szinte könyörögve, sírva hogy nézd én jó vagyok, esdekelve azért a jogért, mely mindig is létezett, hogy jogom van itt lenni a Földön. Jogom van az életet választani. Sok születési, oldási folyamatban részesültem és hosszú volt az út, akár eddig is eljutni. Azonban ezen lépcsőfokok is az út részei voltak, az életem részei, melyek nem épp a boldogságról szóltak.
Megérteni és megerézni azt, hogy nem engem nem akartak, ez nem rólam szólt, hanem a szüleim saját kétségbeeséséről. És talán ami még ennél is fontosabb, legalábbis nekem, megerézni azt, h amikor születtem, a Teremtő tartott a kezében miközben mosolygott és elmondta, Én nagyon vártalak, köszönöm h az életet választottad és jogod van az élet szépségeit, az örömöket választanod a szenvedéseid helyett!
Hiszen nem szenvedni jöttünk. Az út része volt, tisztelettel meghajolok előtte, elismerem minden részét, mostmár látom a mögötte lévő erőt és általa a választás lehetőségét! Dönthetek úgy, hogy az élet szépségeit választom.
Ahogy írom ezeket a sorokat, mosolyognak odafentről... Én is mosolygok.
Sokat nézegetem a 🦋 pillangókat.
Megélem a pillangóvá válás minden pillanatát.
Az átváltozás minden percét, hogy aztán miután átöleltem az idevezető út minden aspektusát, elfogadva és megszeretve önmagam, átélhessem az újjászületés minden csodáját. Kezdve a hernyó 🐛 létezéstől, a bábozódás folyamatán keresztül eljutni a pillangóvá válásig. És könnyedén egyszerűen csak szállni és repülni, esőben megpihenni egy levél menedéke alatt, aztán újra elindulni és csak élni a létezést! 💞
Hiszem h együtt megérkezünk egy boldog létezésbe, ahol együtt ülünk egy hatalmas dombon, ahol együtt éljük Földanya minden csodáját, együtt lélegzünk vele szeretetben, elfogadásban.... Egy boldog Létezésben! 💞
A változás útjára lépnél, csak nem tudod hogyan indulj el, hívj bizalommal, elkisérlek az ajtóig, ahová egyedül kell belépned. ♥️♥️♥️🌈
Tel 06 20 598 6073
Lató Renáta 🙂
