Pszichológus Szombathelyen - Unger Erika

Pszichológus Szombathelyen - Unger Erika Lelki tanácsadás, gyermeknevelési tanácsadás időpont-egyeztetés alapján.

 Az érzelmi okfejtés során az emberek az érzelmeiket tényként kezelik. Például, ha valaki szorongást érez egy helyzetben...
23/08/2026


Az érzelmi okfejtés során az emberek az érzelmeiket tényként kezelik. Például, ha valaki szorongást érez egy helyzetben, akkor azt gondolhatja, hogy a helyzet valóban veszélyes, még akkor is, ha objektíven nézve nem az. Ez a torzítás gyakran hozzájárulhat a negatív gondolkodási minták fenntartásához, és megnehezítheti a racionális döntéshozatalt.
David D. Burns amerikai pszichiáter szerint az érzelmi érvelés felismerése és megkérdőjelezése kulcsfontosságú lépés a kiegyensúlyozottabb gondolkodásmód kialakításában.
Ehhez a folyamathoz egy vizualizációval kívánok hozzájárulni.
https://pszichoglobusz.blogger.hu/2026/08/22/nem-zorog-a-haraszt-ha-nem-fujja-a-szel

 Ezúttal három kognitív torzításhoz hoztam 1-1 vizualizációt.A nagyítás során a személy eltúlozza a hibák vagy negatív e...
26/07/2026



Ezúttal három kognitív torzításhoz hoztam 1-1 vizualizációt.

A nagyítás során a személy eltúlozza a hibák vagy negatív események jelentőségét. A figyelem a legrosszabb részletekre fókuszál, miközben más információkat figyelmen kívül hagy.

A katasztrofizálás a problémák legnagyobb, legdrasztikusabb következményeinek elképzelésére és eltúlzására utal. Az egyén a legrosszabb lehetséges forgatókönyvet képzeli el, és úgy érzi, hogy az elkerülhetetlen.

A lekicsinylés során az illető alábecsüli az elért eredményeit, képességeit vagy a pozitív eseményeket. Az öröm vagy a büszkeség érzése helyett inkább egy közömbösség vagy elégedetlenség jelenik meg.

https://pszichoglobusz.blogger.hu/2026/07/25/latom-en-amit-latok

 Az elhamarkodott következtetések kognitív torzítás lényege, hogy valaki gyorsan, alapos megfontolás nélkül alkot vélemé...
23/06/2026


Az elhamarkodott következtetések kognitív torzítás lényege, hogy valaki gyorsan, alapos megfontolás nélkül alkot véleményt vagy ítéletet. Ez gyakran olyan helyzetekben fordul elő, amikor az egyén kevés információval rendelkezik, mégis feltételezéseire alapozva jut következtetésekre. Az ilyen gondolkodásmód sokszor hibás, és vezethet félreértésekhez, téves döntésekhez vagy felesleges szorongáshoz.
Ennek a fő kategóriának 2 alcsoportja van. Ezért jelen bejegyzésemben 2 vizualizációt is fogok közölni, egyet-egyet mindkét alcsoportra vonatkozóan.
https://pszichoglobusz.blogger.hu/2026/06/22/akkor-menj-at-a-hidon-amikor-odaertel

 A pozitívumok figyelmen kívül hagyása és a hóesés hasonlatával folytatom a megkezdett ismertetését a vizualizációknak.A...
23/05/2026


A pozitívumok figyelmen kívül hagyása és a hóesés hasonlatával folytatom a megkezdett ismertetését a vizualizációknak.
A markában volt a szerencse szólás rámutat arra, hogy az ember sokszor észre sem veszi, milyen értékes dolgokkal rendelkezik, amíg azok a birtokában vannak, és emiatt nem képes teljes mértékben értékelni vagy élvezni azokat.
https://pszichoglobusz.blogger.hu/2026/05/23/markaban-volt-a-szerencse

18/05/2026

Sokan hivatkoznak az őszinteségre akkor, amikor valójában bántanak.
„Én csak őszinte vagyok.”
„Kimondom, amit gondolok.”
„Nem fogom becsomagolni az igazságot.”

Ezek a mondatok elsőre egyenesnek és hitelesnek hangzanak. De a valódi kérdés nem csak az, hogy igaz-e, amit mondasz, hanem az is, hogyan mondod. Mert az őszinteség önmagában még nem feltétlenül erény, ha közben hiányzik mellőle az empátia, a tapintat és a kapcsolatra való tekintet.

Nagyon gyakran látni azt a tévedést, hogy ha valaki nem a legnyersebb, legelső indulati formájában mondja ki a véleményét, akkor már nem őszinte. Mintha az számítana hitelesnek, ami szűretlen, kemény, azonnali és kíméletlen. Pedig ez nem feltétlenül bátorság. Sokszor inkább önkontrollhiány. Vagy önfelmentés.

Mert nem ugyanaz kimondani valamit, és rázúdítani valakire.
Nem ugyanaz őszintének lenni, és bántónak lenni.
Az őszinteség attól még lehet teljesen valódi, hogy közben figyelembe veszed: a másik oldalon is egy érző ember áll. Ha ezt figyelmen kívül hagyod, akkor lehet, hogy kimondtad az igazadat, de jó eséllyel nem fog megérkezni.

Ilyenkor gyakran az történik, hogy aki bántóan fogalmazott, utólag a másikat bélyegzi túlérzékenynek. Pedig sokszor nem az a probléma, hogy valaki nem bírja az igazságot, hanem az, hogy nem mindegy, milyen formában kapja meg. A durvaság nem lesz értékesebb attól, hogy őszinteségnek nevezzük.
Sőt.

A kapcsolatokban éppen az a nehéz és érett feladat, hogy úgy maradj őszinte, hogy közben ne rombold le a hidat magad és a másik között. Hogy úgy mondd el, mi bánt, mire van szükséged, mit látsz problémának, hogy az ne megszégyenítés legyen, hanem kapcsolatképes közlés.

Ehhez pedig nem kevesebb őszinteség kell, hanem több tudatosság.
A nyers őszinteség sokszor csak a saját feszültség gyors levezetése. Az empatikus őszinteség viszont már valódi kommunikáció.

Az sem mellékes, hogy a saját véleményünket hajlamosak vagyunk végső igazságként kezelni. Mintha amit most érzek vagy gondolok, az kizárólagosan az igazság lenne. Pedig emberi kapcsolatainkban sokszor nem egyetlen objektív igazság van, hanem különböző nézőpontok, eltérő érzékelések, személyes valóságok. Attól még, hogy valami benned igaz, nem biztos, hogy a teljes kép is ugyanaz.

Éppen ezért lenne fontos több alázattal kommunikálni. Nem gyengébben. Nem hamisabban. Hanem emberibben.
Az érett őszinteség nem attól érett, hogy mindent gondolkodás nélkül kimondasz, hanem attól, hogy felelősséget vállalsz azért is, milyen hatással vagy a másikra. Hogy nemcsak a saját igazad fontos, hanem az is, hogy az hogyan érkezik meg.

Mert végső soron nem az a legnagyobb kérdés, hogy ki tudtad-e mondani, amit akartál.
Hanem az, hogy a másik meghallotta-e belőle azt, ami valóban lényeges volt.

 A mentális szűrő során a személy egyetlen negatív részletre összpontosít, és kizárólag erre alapozza a valóságérzékelés...
23/04/2026


A mentális szűrő során a személy egyetlen negatív részletre összpontosít, és kizárólag erre alapozza a valóságérzékelését. Ez a torzítás olyan, mintha egy csepp tinta elszínezné az egész pohár vizet. Vagy éppenséggel úgy működik, mint egy szita: csak a negatívumokat szűri ki a valóságból, miközben kizárja a pozitívumokat, azokat mintegy megtagadva. Ez a fajta gondolkodás hozzájárulhat a negatív érzelmekhez és a valóság torzított érzékeléséhez.

A fától nem látja az erdőt közmondás azt jelenti, hogy valaki annyira belemerül egy apró részletbe vagy problémába, hogy nem veszi észre a nagyobb összefüggéseket vagy a teljes képet. Ez a kifejezés általában arra utal, hogy a túlzott fókuszálás egy-egy specifikus dologra elhomályosítja a szélesebb perspektíva meglátását.

Ez a szólás remekül megmutatja, hogy amikor valaki egyetlen negatív részletre összpontosít, elveszíti a teljes kép szemléletét, és nem veszi észre a pozitívumokat vagy a tágabb összefüggéseket.

Egy – ez ellen ható – újabb praktikus módszer:

https://pszichoglobusz.blogger.hu/2026/04/22/a-fatol-nem-latja-az-erdot

 Úgy döntöttem, hogy 2026 a negatív gondolatok ellen ható vizualizációk éve lesz a blogomon. Szeretnék segítséget nyújta...
10/02/2026


Úgy döntöttem, hogy 2026 a negatív gondolatok ellen ható vizualizációk éve lesz a blogomon. Szeretnék segítséget nyújtani azoknak, akik szeretnének tenni a negatív gondolatok ellen. Mielőtt az ehhez kapcsolódó konkrét technikákat ismertetném, szeretnék szólni az elméleti kiindulópontjaimról.

A kognitív torzítás (cognitive distortion) fogalmát Aaron Temkin Beck 20-21. századi amerikai pszichiáter, pszichoterapeuta írta le először 1963-ban.

Különböző kognitív torzításokat már Beck is leírt, de a legtöbbször idézett lista mégis David D. Burns kortárs amerikai pszichiáter összeállítása. Ő először 1980-ban írta le a tíz kognitív torzítást a Feeling Good: The New Mood Therapy (nyers fordításban: Jó közérzet: Az új hangulatterápia) című könyvében. Ez a könyv nagyban hozzájárult a kognitív viselkedésterápia népszerűsítéséhez.

A szakirodalomban számos helyen, többféle fordításban találkozhatunk a tíz, az alcsoportokat is beleszámítva az összesen 13 kognitív torzítással. Ezek nagyon hasznos eszközt jelentenek a negatív gondolkodási minták felismerésére és kezelésére.

A teljes blogbejegyzés: https://pszichoglobusz.blogger.hu/2026/01/27/negativ-gondolataink

   Jelen posztomban a gondolkodási hibákat kívánom elhelyezni a filozófia és a pszichológia rendszerében...A gondolkodás...
08/11/2025



Jelen posztomban a gondolkodási hibákat kívánom elhelyezni a filozófia és a pszichológia rendszerében...

A gondolkodási hibák megértése és tudatosítása kulcsfontosságú, mivel ezek befolyásolhatják a személyes és szakmai életünket, valamint társadalmi kapcsolatainkat. A kritikus gondolkodás fejlesztése, a torzítások azonosítása és korrekciója segíthet abban, hogy objektívebb és igazságosabb döntéseket hozzunk.

Szerettem volna rámutatni arra, hogy az érvelési és a gondolkodási hibák elemzése rávilágíthat arra, hogy az emberi elme működésének megértése nemcsak a hibák felismerése és javítása szempontjából fontos, hanem azok helyzettől függő értelmezése és adaptív erejének felfedezése miatt is. Az önismeret, a kritikus gondolkodás és a tanulás képessége az, ami segíthet minket abban, hogy ezekből a hibákból valódi előnyt kovácsoljunk.

https://pszichoglobusz.blogger.hu/2025/11/07/tevedni-emberi-dolog

Cím

Mátyás Király Utca 3
Szombathely
9700

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Pszichológus Szombathelyen - Unger Erika új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Parancsikonok

Megosztás

Kategória