Földvári Zita - Podiáter, Speciális lábápoló/Podológus

Földvári Zita - Podiáter, Speciális lábápoló/Podológus I. emelet (VASI INNOVÁCIÓ IRODAHÁZ) Jávorics-Földvári Zita
Podiáter
Kéz-és lábápoló technikus - Speciális lábápoló,
Okleveles népegészségügyi szakember MSc,

Jávorics-Földvári Zita podiáter, speciális lábápoló/podológus

Árlista, Bejelentkezés:

Időpontfoglaló

https://app.minup.io/book/podiatria-podologia-labapolas-kezapolas

☎️ 06304126713

Szombathely, Vízöntő u. 7.

‼️
17/09/2026

‼️

Magyarországon háromszor annyi amputációt végeznek lakosságarányosa...

05/09/2026

Tyúkszem – amikor a bőr védekezése már fájdalmat okoz

A láb mindig is érzékeny téma volt. Nem véletlenül. Egész életünkben hordozza a testsúlyunkat, alkalmazkodik a talajhoz, a cipőhöz, a terheléshez. Ha pedig valami nincs rendben vele, azt gyakran nem csak a lábunk, hanem az egész testünk megérzi.

A tyúkszem sokkal gyakoribb probléma, mint gondolnánk. Sokan egyszerű bőrkeményedésnek tartják, pedig van egy fontos különbség.

A tyúkszem tulajdonképpen a bőr védekező reakciója. Ott alakul ki, ahol hosszabb időn keresztül ismétlődő nyomás vagy dörzsölés éri a területet. A bőr vastagodni kezd, majd kialakul egy kemény, kúpszerű mag, amely egyre mélyebbre nyomódhat. Ez az, ami a jellegzetes, sokszor szúró fájdalmat okozza.

Leggyakrabban:
• a lábujjak tetején,
• a lábujjak között,
• a talpon,
• vagy olyan pontokon jelenik meg, ahol a cipő folyamatos nyomást gyakorol.

A kialakulásában szerepet játszhat:
• nem megfelelő cipő,
• lábdeformitás,
• kalapácsujj,
• bütyök,
• fokozott terhelés,
• vagy akár a járás megváltozása is.

Sokan megpróbálják otthon kivágni vagy levágni. Ez azonban nem mindig jó ötlet. A túl mély sérülés fertőzéshez vezethet, cukorbetegség vagy keringési problémák esetén pedig különösen veszélyes lehet.

Ami segíthet:
• a kiváltó nyomás megszüntetése,
• megfelelő lábbeli választása,
• tehermentesítő eszközök használata,
• rendszeres lábápolás,
• szükség esetén szakember felkeresése.

És itt jön egy érdekesség:

A tyúkszemet sokan összekeverik a talpi szemölccsel. Pedig a kettő teljesen más eredetű. A tyúkszemet a mechanikai terhelés okozza, míg a szemölcsöt vírus. Külsőre hasonlíthatnak, de a kezelésük eltérő, ezért fontos a pontos felismerés.

A következő részben éppen ezért a szemölcsökről lesz szó. Nem csak a talpi szemölcsről, hanem arról is, hogy milyen kapcsolatban állhatnak az immunrendszerrel, és miért fordul elő, hogy valakinél makacsul visszatérnek, míg másoknál szinte nyomtalanul eltűnnek.

04/09/2026

A talpi bőnye nem mindig a valódi probléma

Amikor valaki talpi bőnye fájdalommal, sarokfájdalommal vagy reggeli első lépéseknél jelentkező kellemetlenséggel küzd, gyakran maga a talpi bőnye kerül a figyelem középpontjába. Érdemes azonban egy lépéssel hátrébb lépni, és megvizsgálni az okokat is.

A modern életmód jelentősen megváltoztatta a lábfej terhelését. A sok ülés, a kevés mezítlábas mozgás, a kemény talajon töltött hosszú órák és a lábujjakat összeszorító cipők következtében a lábfej apró izmai fokozatosan veszíthetnek erejükből és tónusukból.

A lábfejünk több tucat izom, ízület, szalag és kötőszövet összehangolt munkájával működik. Ha ezek közül egyes elemek kevesebb mozgást kapnak, a terhelés eloszlása is megváltozhat. A lábboltozat stabilitása csökkenhet, a lábujjak természetes mozgása beszűkülhet, ami fokozott terhelést helyezhet a talpi bőnyére.

A divatos, de anatómiailag kevésbé megfelelő cipők szintén szerepet játszhatnak ebben. A szűk orrkialakítás akadályozhatja a lábujjak természetes szétterülését, míg a túl merev talp csökkentheti a láb saját mozgásának lehetőségét.

Mit tehetünk?

• Figyeljünk a lábujjak rendszeres átmozgatására.
• Amennyiben egészségi állapotunk engedi, fokozatosan növeljük a mezítlábas mozgást biztonságos környezetben.
• Végezzünk egyszerű lábfejerősítő gyakorlatokat.
• Válasszunk olyan cipőt, amely elegendő helyet biztosít a lábujjak számára.
• Fordítsunk figyelmet a teljes mozgásrendszerre, hiszen a boka, a térd, a csípő és a testtartás is befolyásolhatja a láb terhelését.

Fontos tudni, hogy a talpi bőnye fájdalmának hátterében számos eltérő ok állhat. A fenti gondolatok általános tájékoztatásul szolgálnak, nem helyettesítik a szakorvosi vizsgálatot. Tartós vagy erős panasz esetén érdemes ortopéd szakorvos, rehabilitációs szakember vagy gyógytornász segítségét kérni.

04/09/2026

#2 A sarkantyú sokszor nem csak a sarokról szól Az előző részben arról volt szó, hogy a sarkantyú gyakran nem maga a „hiba”, hanem egy hosszabb ideje zajló szöveti és csontos átépülés jele lehet. Kialakulásában tartós mechanikai terhelés, ismétlődő mikrotrauma és az íntapadási, illetve kötőszövetes területek degeneratív változásai egyaránt szerepet játszhatnak. De honnan jön ez a terhelés? Sok esetben nem érdemes kizárólag magát a sarkat vizsgálni. A fájdalom ott jelentkezik, miközben a láb és az alsó végtag más részeinek működése is befolyásolhatja a terhelési viszonyokat. Az egyik gyakran vizsgált tényező a boka mozgástartománya. Plantar heel painben több vizsgálatban csökkent boka-dorsalflexiót találtak, bár ebből önmagában még nem tudjuk biztosan, hogy ez a panasz oka, következménye vagy mindkettő lehet. Biomechanikailag ugyanakkor érthető, hogy ha járás közben megváltozik a boka mozgása, ahhoz a láb és az alsó végtag többi része is alkalmazkodik, és ezzel a talpi bőnye terhelése is módosulhat. Ugyanezért érdekes a vádli–Achilles-ín rendszer állapota is. A vádli, az Achilles-ín, a sarokcsont és a talpi bőnye biomechanikailag kapcsolatban áll egymással, ezért a boka mozgásának vagy a vádli működésének változása hatással lehet arra, hogyan terhelődik a sarok és a talp. Ez azonban nem egy egyszerű „feszültségi lánc”, amelyben a felül kialakuló feszesség változatlanul végigfut egészen a sarokig. A combhajlítók, a farizmok és a medence működése természetesen részt vesz a járás szabályozásában, ezért ezek változásai elméletileg módosíthatják a lépéshosszt, a végtag mozgását és a talajjal való érintkezést is. Arra azonban jóval kevesebb bizonyíték van, hogy a medence helyzete, a farizmok gyengesége vagy a „hátsó lánc feszessége” általánosan a saroksarkantyú vagy a plantar heel pain elsődleges oka lenne. Ezeket ezért inkább egyénileg vizsgálandó lehetséges tényezőknek érdemes tekinteni, nem univerzális magyarázatnak. A láb saját izmai szintén érdekesek ebből a szempontból. Plantar heel painben egyes vizsgálatok kisebb izomtérfogatot és csökkent erőt találtak bizonyos láb- és bokaizmokban. A láb intrinsic izmai részt vesznek a boltozat aktív szabályozásában és a terheléshez való alkalmazkodásban, ezért működésüknek lehet jelentősége. Azt azonban még nem tudjuk biztosan, hogy gyengeségük megelőzi-e a panaszt, annak következtében alakul ki, vagy a kettő kölcsönösen befolyásolja egymást. Ezért van az, hogy sarokfájdalomnál nem mindig kizárólag a sarok körüli eltérések vizsgálata adja a teljes képet. Érdemes lehet megnézni, hogyan jár az illető, milyen a boka mozgása, milyen a láb és a boka izmainak ereje és terhelhetősége, hogyan változott a napi vagy sportterhelés, és milyen egyéb tényezők társulnak a panaszhoz. A plantar heel pain ugyanis multifaktoriális állapot: nincs egyetlen olyan járásminta, izom vagy ízületi eltérés, amely mindenkinél megmagyarázná a kialakulását. A szervezet ilyenkor nem feltétlenül „rosszul működik”, hanem folyamatosan alkalmazkodik az őt érő terhelésekhez. És ez a szemlélet azért fontos, mert más irányba viheti a megközelítést. Nemcsak a fájó pontot érdemes figyelembe venni, hanem azokat a módosítható tényezőket is, amelyek az adott embernél valóban kapcsolatban állhatnak a panasszal. Ilyen lehet bizonyos esetekben a boka mozgásának javítása, a vádli és a plantar fascia megfelelő nyújtása, illetve a láb és az alsó végtag izmainak fokozatos erősítése és a terhelés megfelelő adagolása. Nem azért, hogy egy feltételezett „rossz mechanikai láncot” mindenkinél ugyanúgy helyreállítsunk, hanem azért, hogy az adott szövetek terhelhetősége és a rájuk jutó terhelés között kedvezőbb egyensúly alakuljon ki. A sarkantyú tehát sokszor nem azonos a fájdalom forrásával. Inkább egy olyan csontos eltérés, amely egy hosszabb idő alatt kialakult biológiai és mechanikai történet része lehet. Nem tudjuk biztosan, hogy a szervezet azért hozza-e létre, hogy „megerősítse” vagy „merevítse” a területet, és azt sem, hogy minden esetben ugyanaz a mechanizmus áll mögötte. Éppen ezért talán nem is az a legjobb kérdés, hogy mit üzen a sarkantyú, hanem az, hogy az adott embernél mi tartja fenn a panaszt, milyen tényezők módosíthatók, és hogyan lehet fokozatosan növelni a láb és az egész alsó végtag terhelhetőségét.

02/09/2026

A MELANOMA ATÍPUSOS MEGJELENÉSEI: MIÉRT ÉRINTETT A SZEM ÉS A KÖRÖMÁGY IS?

A rosszindulatú pigmentsejtes daganat, a melanoma kapcsán a köztudatban leginkább a napfénynek kitett bőrfelszínen átalakuló vagy újonnan megjelenő, szabálytalan anyajegyek képe él. Azonban fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a melanociták – azaz a melanint termelő festéksejtek – nem kizárólag a bőrünk felhámjában helyezkednek el. A szem szöveteiben, a körömágy hámjában, sőt a belső nyálkahártyákon is jelen vannak, így ezeken a ritkán ellenőrzött területeken is kifejlődhet malignus elváltozás.

Ezek az úgynevezett atípusos vagy rejtett melanomák rendkívül alattomosak, mert kialakulásukban a közvetlen ultraibolya (UV) sugárzás szerepe gyakran jóval kisebb, mint a klasszikus bőrelváltozások esetében. Emiatt a páciensek a kezdeti tüneteket könnyen összetévesztik mechanikai traumával, gombás fertőzéssel vagy banális látásromlással. A késedelmes orvosi észlelés miatt a rejtett melanomák gyakran már előrehaladottabb stádiumban kerülnek felismerésre, ami jelentősen rontja a terápiás lehetőségek hatékonyságát.

A REJTETT MELANOMA LEGGYAKORIBB MEGJELENÉSI FORMÁI ÉS TÍPUSOS JELLEMZŐI
Az atípusos lokalizációjú pigmentsejtes folyamatok legfőbb formái a következők:
📍Subungualis (köröm alatti) melanoma: leggyakrabban a hüvelykujjon vagy a nagylábujjon jelentkezik, jellegzetesen egy hosszanti irányú, barna vagy fekete sávként, amely a körömlemez növekedésével sem tolódik ki.
📍Hutchinson-jel jelenléte: vészjósló klinikai tünet, amikor a pigmentáció átterjed a körömágyról a környező körömredőre és a környező bőrszövetre.
📍Uvealis (szemészeti) melanoma: a szemgolyó érhártyájából (uvea), a szivárványhártyából vagy a sugártestből kiinduló rosszindulatú elváltozás, amely sokáig teljesen tünetmentes maradhat.
📍Szemészeti funkcióromlás: a folyamat előrehaladtával látótérkiesés, homályos látás, fényfelvillanások (fotopszia) vagy a pupilla alakjának torzulása jelentkezhet.
📍Nyálkahártya-melanomák: ritka, de agresszív daganatformák, amelyek a szájüregben, orrüregben vagy a gasztrointesztinális traktus rejtett szakaszain alakulnak ki.

MIKOR ÉS MILYEN KIVIZSGÁLÁS INDOKOLT?
A rejtett elváltozások pontos és időben történő felderítéséhez szükséges vizsgálatok az alábbiak:
✅Dermatoszkópos és onkodermatológiai vizsgálat: a körömlemez és a körömredő nagy felbontású optikai áttekintése az elszíneződés eredetének tisztázására.
✅Szemészeti réslámpás és fundusvizsgálat: a tágított pupilla melletti részletes szemfenéki kontroll a belső érhártya pigmentált gócainak feltárására.
✅Szemészeti ultrahang (B-scan): a szemgolyón belüli térfoglaló folyamatok méretének és szövetszintű kiterjedésének pontos leképezése.
✅Szövettani mintavétel (biopszia): nem múló köröm alatti pigmentáció esetén a mátrixból vett minta szövettani elemzése ad egyértelmű diagnózist.
✅Szisztémás staging vizsgálatok: a hematogén szóródás kizárására hasi ultrahang vagy CT, mellkasi képalkotás és májfunkciós laboratóriumi paraméterek ellenőrzése.

GYSZERŰ, DE HATÉKONY HÉTKÖZNAPI ÓVINTÉZKEDÉSEK
A rejtett pigmentációs eltérések korai észlelésére javasolt gyakorlati lépések a következők:
📍Lakkmentes körömkontroll: kéthavonta iktasson be legalább egy egyhetes időszakot a gél-lakkok és sötét körömlakkok nélkül, hogy a saját szemével is alaposan ellenőrizhesse a körömágy épségét.
📍Fotódokumentáció sérülés után: ha a körmét ütés érte és vérömleny alakult ki alatta, készítsen havi fotót; ha a sötét folt nem nő le a körömlemezzel párhuzamosan 2-3 hónap alatt, azonnal vizsgáltassa meg szakorvossal.
📍Rendszeres pupillatágításos szemvizsgálat: 40 éves kor felett kétévente, világos íriszű vagy nagyszámú atípusos anyajeggyel rendelkező egyéneknél évente végeztessen részletes szemfenék-ellenőrzést.
📍Megfelelő szemvédelem: használjon garantáltan UV400-as minősítésű, oldalról is záró napszemüveget intenzív szabadtéri tartózkodás és hegyvidéki vagy vízparti környezet esetén.

ÖSSZEGZÉS
A daganatos folyamatok korai felismerése életet menthet. A köröm alatti megmagyarázhatatlan elszíneződések vagy a szemészeti látásváltozások nem bagatellizálhatók el; a célzott szakorvosi kontroll a legbiztosabb eszköz a súlyos szisztémás szövődmények megelőzésére.

DAGANATSZŰRÉS, SPECIÁLIS IMMUNVIZSGÁLATOK
Hazánkban még nem elérhető, speciális vizsgálatok német laborok segítségével:

dr. Balaicza Erika
📞 Bejelentkezés és érdeklődés: +36205882810, +36704224439
🌐 www.balaicza.hu
📍 Rendelő címe: 1126 Bp., Hertelendy u.13. fsz.

A témáról bővebben itt olvashat:
https://balaicza.hu/a-biologiai-daganatkezeles-modszerei-ne-adja-fel-a-remenyt/

Ha hasznosnak tartja ezt a szakmai összefoglalót, kérem, ossza meg másokkal is! Egyetlen megosztással talán épp egy érintett ismerősének segít megtalálni a hiányzó láncszemet a gyógyulásához. És ne felejtse el elmenteni a bejegyzést, hogy később is bármikor visszakereshesse!

Cím

Vízöntő U 9/C, I. Emelet (Solvex Irodaház)
Szombathely
9700

Nyitvatartási idő

Hétfő 16:00 - 19:00
Kedd 16:00 - 19:00
Szerda 16:00 - 19:00
Csütörtök 16:00 - 19:00
Péntek 16:00 - 19:00
Szombat 09:00 - 17:00

Telefonszám

+36204083452

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Földvári Zita - Podiáter, Speciális lábápoló/Podológus új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Rendelő Elérése

Üzenet küldése Földvári Zita - Podiáter, Speciális lábápoló/Podológus számára:

Parancsikonok

Megosztás