11/09/2026
133 éve született Pető András.
Dr. Pető András (Szombathely,1893.szeptember 11 – Budapest,1967. szeptember 11.) magyar orvos, nemzetközi hírű mozgásterapeuta.
A mozgássérültek gyógyítására fejlesztette ki a konduktív nevelést. Halála után az ő nevét vette fel a Mozgássérültek Nevelőképző és Nevelőintézete. A későbbi Pető András Főiskola, ma a Semmelweis Egyetem Pető András Kara.
A PETŐ MÓDSZER
Dr. Pető András az 1940-es években hozta létre a központi idegrendszeri károsodás következtében mozgássérült személyek helyreállítását célzó konduktív pedagógiai rendszert, ismertebb nevén a Pető-módszert amelyet az általa vezetett intézet alkalmazott először. Követője és a rendszer továbbfejlesztője, a főiskolai képzés vezetője dr. Hári Mária /1923-2001/ volt.
A konduktív nevelés legfontosabb jellemzői:
A ma már szellemi hungarikumként jegyzett, Dr. Pető András /1893 – 1967/ koncepciójának alapgondolata az volt, hogy idegrendszerünk a károsodások ellenére is rendelkezik tartalékokkal, új kapcsolatok kiépülésének lehetőségével, s ezek a tanulási-tanítási folyamat megfelelő vezérlésével mozgósíthatók. Ezért nevezte el módszerét “konduktívnak”, amely latin eredetű kifejezés, jelentése: rávezetés. A konduktív pedagógia egyik legfontosabb célkitűzése -függetlenül az életkortól- az, hogy tanulni tanítson, azaz a tanulási képességeket fejlessze.
A konduktív nevelési rendszer lehetőséget ad a személyiség minden oldalú kibontakoztatására és ugyanakkor lehetővé teszi a társakkal való együttműködést is, előkészít a valódi integrációra.
A konduktív nevelést /Pető-módszer/ egy speciálisan képzett szakember, a konduktor végzi. Pedagógiai tevékenysége során tudatosítja a célt, rávezet a cél eléréséhez vezető útra. A céltudatos cselekvés pedig aktív tanuláshoz vezet. A konduktor kialakítja az egyénnek és a csoportnak megfelelő komplex pedagógiai programot, ami magába foglalja a mozgásnevelést, beszédnevelést, önellátást, óvodai nevelést és iskolai oktatást is, mely során az érzelmi, akarati funkciókra épít.
A gyermek csoportokban a játék alapvető szükségletére építve, az életkori sajátosságokat figyelembe véve, a tevékenységek integráns részeként énekkel és mondókával segítjük a tanulást, majd a mindennapi életben történő alkalmazást. Az ismétlődő, célszerűen megválasztott énekek, mondókák, versek aktivitásra késztetnek, ritmust adnak a mozdulatoknak, meghatározzák a tevékenység ütemét, végül kiváltják és fenntartják a mozgást. Célunk a lehető legönállóbb részvétel a gyermek közösségben.
Pető András professzor a gyermekek fejlesztése mellett, nagy hangsúlyt fektetett a felnőtt diszfunkciósok, mozgássérültek rehabilitációjára is.
A felnőttkori rehabilitációval a modern neuropszichológia is sokat foglalkozik. Idegélettani alapja az a felismerés, miszerint az agy plaszticitása a gyermek- és ifjúkor elmúltával is megmarad. Még súlyos sérülés esetén is, lehetőség van új kapcsolatrendszer kiépítésére, és aktivitás révén bizonyos fokú önregenerálódásra. Fontos, hogy a mozgássérültek visszanyerjék elvesztett képességeiket, lehetőségük nyíljon a munkába való visszatérésre és aktív, tartalmas, minél önállóbb életre legyenek képesek.
A Pető-módszerrel történő fejlesztés célja az, hogy a sérültek a képességeikhez mérten integrálódjanak és a társadalom aktív tagjaivá válhassanak
